Megfogalmazása szerint a második kör a pénzügyi stabilitás megteremtése, ami azért nagyon nehéz feladat, mert a pénz egy jelentős része eltűnt a nemzetközi pénzpiacról, és az amerikai gazdaság újraélesztését szolgálja. Miután Magyarországnak sikerült az IMF-fel egy sokat vitatott megállapodást megkötni, "kifejezetten jó helyzetben vagyunk, mert legalább a jövő év tavaszáig az ország finanszírozása, úgy tűnik, meg van oldva" - húzta alá a tárcavezető.
Szűcs Erika harmadik nagy feladatként a munkahelyek védelmét jelölte meg, hangsúlyozva: már tavaly ősszel elhatároztak, hogy a problémákat a munka világán belül próbálják meg orvosolni. Ebből azonban a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt ki kell venniük a részüket. Szólt arról a nem kívánatos jelenségről, hogy jó néhány cég a pályázati úton elnyerhető pénzeket szinte elvárja, mert most rossz az üzletmenete, miközben alig fogalmaz meg használható elképzelést pályamunkájában a válságból való kilábaláshoz.
A munkaügyi miniszter részletesen szólt az Út a munkához program jelentőségéről, amit a gazdasági-pénzügyi válság nem érint, mert a költségvetésből finanszírozzák. Ennek kapcsán kiemelte a képzés fontosságát, mert - mutatott rá - a legfrissebb adatokból is az derül ki: az álláskeresők döntő hányada csak a nyolc általános iskolát végezte el, vagy van ugyan szakmai végzettsége, de érettségivel nem rendelkezik.
Vázolta az az elképzelést, hogy a munkanélküliség csökkentésre a két klasszikus foglalkoztatási szektor, a versenyszektor és a közszféra közé egy atipikus szektort kell kiépíteni. Ennek lényege, hogy az érintettnek kezdetben ugyan még nem tudunk folyamatos munkát biztosítani, ám tudunk olyan formát kialakítani, amelyben a szociális juttatást idővel felváltja a rendszeres kereset - magyarázta Szűcs Erika.
Sárba tiporja az öngondoskodást a kormány
A százezer munkanélküli nem csak ijesztgetés
13. havi nyugdíj: "elvehetetlen ingyenpénz"
Szűcs Erika: megvédjük a jövő nyugdíjasait
Szűcs Erika + 36 milliárd = 100 ezer munkahely
MTI