.jpg)
Az oktatáspolitika kiszámíthatatlansága és a felsőoktatási keretszámok szűkítése adhat lökést az OKJ-s képzéseknek a jövőben Az oktatáspolitika kiszámíthatatlansága és a felsőoktatási keretszámok szűkítése adhat lökést az OKJ-s képzéseknek az elkövetkező években - a munkaadók is kezdenek rájönni, hogy nem minden álláshoz kell diploma.
Pár nap múlva kiderülnek a felsőoktatási ponthatárok - és ez újabb korszakhatárt jelenthet a magyar felsőoktatás történetében, hiszen az államilag támogatott helyek száma jövőre drasztikusan csökkenhet. Az idei 54 ezres keret 40 ezerre olvadhat a következő felvételi időszakra. Akik tehát most lemaradnak — akárcsak pár ponttal is — a felsőoktatásról, azok talán minden eddiginél nehezebb válaszút elé kerülhetnek.
Akik idén lemaradnak az államilag támogatott felsőoktatásról, azok dönthetnek úgy, hogy fizetnek a továbbtanulásért, esetleg újra próbálkoznak jövőre. Senki sincsen könnyű helyzetben, talán még azok sem, akik most felvételt nyernek, hiszen a felsőoktatási koncepció a sokadik terv után sem látszik körvonalazódni, a Parlament majd csak ősszel tűzi újra napirendre a témát. Az nem kérdés, hogy a nadrágszíjat meg kell majd húzni az elmúlt évtizedben a tömegképzés felé elmozduló rendszerben.
A lemaradók előtt van még természetesen lehetőség, ők OKJ-s képzésre is jelentkezhetnek. A felnőttképzéssel foglalkozó Perfekt szerint a következő években az PKJ-s képesítéssel rendelkezők kerülhetnek előtérbe, ezek a szakképesítések sok olyan állás betöltéséhez elegendőek lehetnek, melyeket eddig diplomával szereztek meg a fiatalok. A felsőfokú papír megszerzéséhez két év szűkséges az ilyen szakokon , míg egy BA-s diploma 3 év után szerezhető meg - és valamivel általánosabb képzést nyújt, mint egy OKJ-s tanfolyam. A kétszintű bolognai rendszer (BA- és MA diploma) iránt eddig kevés érdeklődést mutató honi munkapiac úgy tűnik végre felkapta a fejét: a "diploma az diploma" elv helyett pedig már inkább arra lesz kíváncsi, mi van a fiatalok fejében.
A Perfekt szakemberei szerint egy jól megválasztott OKJ-s képzés is elég arra, hogy a pályakezdők sikeresen lépjenek be a munkaerőpiacra.
Ráadásul az elmúlt évek a középiskolából kikerülők számára diplomaszerzési kényszerben teltek, melynek hatására túlkínálat alakult ki egy-egy diploma, szakma esetében. Ennek következtében sokan nem a tanulmányaiknak megfelelő, számos esetben diplomát nem is igénylő területen helyezkedtek el. Sok esetben a frissdiplomások olyan állásokat foglaltak el 3-4 évnyi tanulás után, amihez elegendő lett volna egy OKJ-képzés elvégzése.
A felsőoktatási helyek számának csökkenése a következő években rávilágíthat arra, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedést nem segíti feltétlenül egy diploma megszerzése, sőt, sokszor a túlképzettség csak elrettent egy-egy munkaadót.
Mindez oda vezethet, hogy az OKJ-képzések felértékelődhetnek, elsősorban azokon a területeken, ahol a következő időszakban növekedhet a kereslet a munkavállalók iránt. A gazdasági válság következtében és az ország fejlesztési, beruházási irányainak megfelelően a felnőttképzés gyorsan és rugalmasan tud választ adni a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeire.
Bársony Csaba, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatója szerint a következő években továbbra is népszerűek maradnak a pénzügyi-gazdasági képzések, de a keresettek között lesznek a műszaki és számítástechnikai ismereteket fejlesztő szakképzések, valamint a fokozatosan magához térő ingatlanpiachoz kötődő végzettségek is. A képzések iránti érdeklődést befolyásolhatja az is, hogy miként alakul a kormány oktatási koncepciója. Ennek tárgyalása során ugyanis felmerült, hogy az érettségihez kapcsolódna egy szakképzés, továbbá — és ez már régi slágere az oktatáspolitikának — a képzési létszámokat folyamatosan a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazítanák.
Pár nap múlva kiderülnek a felsőoktatási ponthatárok - és ez újabb korszakhatárt jelenthet a magyar felsőoktatás történetében, hiszen az államilag támogatott helyek száma jövőre drasztikusan csökkenhet. Az idei 54 ezres keret 40 ezerre olvadhat a következő felvételi időszakra. Akik tehát most lemaradnak — akárcsak pár ponttal is — a felsőoktatásról, azok talán minden eddiginél nehezebb válaszút elé kerülhetnek.
Akik idén lemaradnak az államilag támogatott felsőoktatásról, azok dönthetnek úgy, hogy fizetnek a továbbtanulásért, esetleg újra próbálkoznak jövőre. Senki sincsen könnyű helyzetben, talán még azok sem, akik most felvételt nyernek, hiszen a felsőoktatási koncepció a sokadik terv után sem látszik körvonalazódni, a Parlament majd csak ősszel tűzi újra napirendre a témát. Az nem kérdés, hogy a nadrágszíjat meg kell majd húzni az elmúlt évtizedben a tömegképzés felé elmozduló rendszerben.
| Van-e igény a friss munkaerőre? A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikája alapján 11 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta májusra. Az NGM optimista hangvételben kommentálta a két héttel ezelőtti adatközlést, elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy a ráta az év végéhez közeledve ismételten emelkedni fog. |
A Perfekt szakemberei szerint egy jól megválasztott OKJ-s képzés is elég arra, hogy a pályakezdők sikeresen lépjenek be a munkaerőpiacra.
Ráadásul az elmúlt évek a középiskolából kikerülők számára diplomaszerzési kényszerben teltek, melynek hatására túlkínálat alakult ki egy-egy diploma, szakma esetében. Ennek következtében sokan nem a tanulmányaiknak megfelelő, számos esetben diplomát nem is igénylő területen helyezkedtek el. Sok esetben a frissdiplomások olyan állásokat foglaltak el 3-4 évnyi tanulás után, amihez elegendő lett volna egy OKJ-képzés elvégzése.
Egyre több érettségizett korosztály felvételije tolódik el, hiszen a keretszámokat évek óta szűkítik. Az államilag támogatott képzésekre így egyre több a jelentkező. Csak a 27 év felettieknél látunk nagyobb szakadékot, vagyis 30-hoz közeledve a jelentkezők nagy része már lemond az állami képzés lehetőségéről, igaz, közöttük van vélhetően a legtöbb olyan jelentkező, aki mér rendelkezik egy diplomával. Az állami keretszámok leépítésével nem járt együtt ugyanakkor a felsőoktatási helyek számának csökkentése is - vagyis egyre többek nyúlnak mélyen a zsebükbe, hogy felsőfokú oklevelet szerezhessenek. A bolognai rendszerben kettéválasztott képzési rendszerben a régi, ötéves képzéshez hasonló "erősségű" diplomát adó mesterképzések is kezdenek beérni a Felvi adatai szerint. Ide a leginkább érintett 20-21 éves generáció tagjaiból 30 ezren jelentkeztek. Érdekesség, hogy mesterképzésre ennél fiatalabbak is beadták jelentkezésüket: egy 18 éves diák valamint 9 olyan nebuló, akik még csak 19 évesek. |
A felsőoktatási helyek számának csökkenése a következő években rávilágíthat arra, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedést nem segíti feltétlenül egy diploma megszerzése, sőt, sokszor a túlképzettség csak elrettent egy-egy munkaadót.
Mindez oda vezethet, hogy az OKJ-képzések felértékelődhetnek, elsősorban azokon a területeken, ahol a következő időszakban növekedhet a kereslet a munkavállalók iránt. A gazdasági válság következtében és az ország fejlesztési, beruházási irányainak megfelelően a felnőttképzés gyorsan és rugalmasan tud választ adni a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeire.
Bársony Csaba, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatója szerint a következő években továbbra is népszerűek maradnak a pénzügyi-gazdasági képzések, de a keresettek között lesznek a műszaki és számítástechnikai ismereteket fejlesztő szakképzések, valamint a fokozatosan magához térő ingatlanpiachoz kötődő végzettségek is. A képzések iránti érdeklődést befolyásolhatja az is, hogy miként alakul a kormány oktatási koncepciója. Ennek tárgyalása során ugyanis felmerült, hogy az érettségihez kapcsolódna egy szakképzés, továbbá — és ez már régi slágere az oktatáspolitikának — a képzési létszámokat folyamatosan a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazítanák.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Megvannak a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első eredményei. 
