6 százalékon hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa október 25-i kamatdöntő ülésén. Az elemzők többsége a kamat szinten tartását várta, azonban középtávon már az emelést valószínűsítették.
A jegybanki alapkamat alakulása
Forrás: MNB/Privátbankár
Londoni elemzők a 6 százalékos alapkamat tartását várták a kamatdöntő ülésén, ám a világgazdasági kondíciókkal kapcsolatos "kivételes mértékű" bizonytalanságok és az euróövezeti válság miatt úgy vélték, a meglepetés sem kizárható. Kifejtették azt is, hogy a magyar jegybank valószínűleg 320 forintos euróárfolyamig még hajlandó lenne kamatemelés nélkül elviselni a forint gyengülését.
Orosz Dániel, az AXA csoport stratégiai elemzője is úgy vélte, hogy a pénzpiaci derivatív eszközök egy ideje már egyértelműen kamatemelési várakozásokat áraznak, az MNB mégis kivár - ami a külső környezet figyelembe véve érthető.
A magyar jegybanki alapkamat 2011. január 24-e óta 6 százalék.
A kamat és a kockázatok is maradtak A várakozásoknak megfelelően az MNB továbbra sem nyúlt az alapkamathoz, maradt a 6%-os irányadó ráta. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere elmondta, hogy a kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme mérséklődött, a CDS felárak kicsit korrigáltak, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek. Bebesy Dámiel elmondta, hogy a legnagyobb veszélyforrást továbbra is az európai adósságválság kezelésében látja, és a német álláspont várható győzelme várhatóan nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira. Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált. Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet. A sérülékenységünket fokozza, hogy esély van arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi hitelminősítők leminősítik hazánkat, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne. Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet, de a portfolió menedzser szerint jelenleg ez jelenti a kisebb problémát. A feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak, bár Törökország esetében már látunk arra utaló jeleket, hogy csupán FX intervenciókkal tartósan nem kezelhető a helyzet. Hazánk esetében a devizapiaci intervenció lehetősége a rögzített árfolyamon történő előtörlesztés, és az elkövetkező év során devizában lejáró nagyarányú államadósságunk miatt korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat. |
Privátbankár