Titkolt feszültség: indokolatlan volt a kamatemelés?

Magyarország "egyre kockázatosabbnak tűnik" a kormány és a jegybank között feszülő ellentétek és "a rövid távú populista gazdasági intézkedések" miatt - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők. Simor András két éve nem tárgyalt a jelenlegi kormányfővel - mindketten tagadják, hogy feszült lenne a viszony, bár ez elég egyértelműnek tűnik. Simor ma részt vett a kormányülésen.

Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek tanulmánya szerint a kormány és az MNB közötti konfliktus nemhogy enyhülne, de egyre inkább elmérgesedik.

A ház elemzői szerint a kormány célja (a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének tervezett módosításával) az, hogy "galambokat", vagyis kamatcsökkentésre hajló alapállású tagokat "ültessen" a márciusban esedékessé váló váltás során a testületbe. A Fidesz "populista" törvényjavaslatának eredményeként a Monetáris Tanács a mostaninál jóval inkább enyhítéspártivá, egyben "átpolitizáltabbá" is válik, "azzal az egyértelmű megbízatással, hogy csökkentse a kamatokat".

Az Eurasia szakértői szerint a monetáris enyhítés ugyan élénkítheti a gazdaságot, ám rosszul érintheti a választókat, a kamatcsökkentések következményeként várható forintgyengülés ugyanis emelni fogja a devizában eladósodott háztartások adósságszolgálati költségeit. A ház londoni elemzői 60 százalékos esélyt látnak arra, hogy ez a forgatókönyv megvalósul.

Orbán Viktor a jegybankról "A probléma az, hogy "két különböző malomban őrölünk"

A cég által valószínűsített másik fő kockázati tényező az, hogy a márciusi váltásig hátralévő időben jó eséllyel "szeszélyessé és kiszámíthatatlanná" válik a kamatpolitikai döntéshozatal. Az Eurasia elemzői szerint már az MNB két legutóbbi kamatemelését is ebbe az összefüggésbe lehet beilleszteni: a piac nem várta a szigorításokat, és még eldöntésre vár az is, hogy gazdasági tényezők indokolják-e ezeket az emeléseket.

A monetáris szigorításról hozott döntések egyik értelmezése szerint a jegybank az emelésekkel is saját függetlenségét igyekszik kinyilvánítani. Bizonyos mértékig azonban az MNB így máris "vesztes csatát vív": döntéseit már most politikai, semmint tisztán gazdasági megfontolások befolyásolják - vélekedtek szerdai elemzésükben az Eurasia londoni szakértői.

Legutóbbi értékeléseikben más nagy londoni házak is kiemelten tárgyalták az MNB és a kormány közötti konfliktust, valamint a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének tervezett módosítását, és mindezek lehetséges hatásait a magyar jegybank kamatpolitikájára.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport, a Capital Economics vezető feltörekvő térségi közgazdásza a héten bejelentett újabb MNB-kamatemelést kommentálva például úgy vélte, hogy a jegybank és a kormány közötti, már most is nagy feszültség ezek után várhatóan tovább erősödik. Shearing szerint ez azt is jelenti, hogy a magyar befektetési termékeket még 2011 jelentős részében is "jókora" kockázati prémiumok terhelik majd.

Részt vett a kabinet ülésén szerda délelőtt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Tovább >>>

A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szintén közölte: kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kamatemeléseket az inflációs kilátások indokolnák, és szerinte az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni "megrovó lépésnek" tűnik.

A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzői szerint a magyar pénzügypolitika "érdekes fordulatot vehet" márciustól, amikor "a Fidesz által kinevezett" négy új monetáris tanácsi tag többségbe kerül a kamatdöntő testületben.

Az Eurasia Group szerdai helyzetértékelése szerint jóllehet Jean-Claude Trichet-nek, az euróövezeti jegybank (EKB) elnökének minapi megnyilvánulása jelzi, hogy a konfliktus "európai dimenziójúvá eszkalálódik", nem egyértelmű azonban, hogy az EKB valójában mit tehetne. Ha Magyarország a közeljövőben csatlakozni akarna az euróhoz, az adhatna Trichet-nek bizonyos kritikai befolyásolási lehetőséget, ám nem ez a helyzet.

Az EU-bizottság összekapcsolhatná az ügyet az unió strukturális alapjaiból folyósított támogatásokhoz, ám illetékessége költségvetési, verseny- és kereskedelem-politikai kérdésekre terjed ki, a tagállamok pénzügypolitikájában nincs tényleges szerepe - fejtegették az Eurasia szakértői.

A ház szerint a kormány eddig tett egyéb intézkedéseit is "a középtávú gazdasági eredményeket károsító rövid távú populizmus" jellemzi, amely "a józan megfontolással várhatónak ellentmondó politikai (következményekhez) is vezet", és emiatt Magyarország 2011 felé haladva "egyre kockázatosabbnak tűnik".

MTI, Privátbankár