Több mint egy éve nem kértünk pénzt az IMF-től

Az Orbán-kormány megalakulása óta eltelt csaknem száz nap egyik legnagyobb nemzetközi visszhangot keltett, gazdaságot érintő eseménye volt a kabinet IMF-el folytatott tárgyalásainak alakulása. A kormány nem tervez újabb hitelt felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az országot - mint a miniszterelnök korábban fogalmazott - a piacról akarja finanszírozni.

A valutalappal folytatott tárgyalásokhoz való kormányzati hozzáállás megváltoztatásának lehetőségét a kormányváltást követően először Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke vetette fel az államcsőd veszélyéről szóló, június 3-i, egy debreceni konferencián elhangzott beszédében. A politikus akkor azt mondta: azok az országok voltak sikeresek a válságmenedzselésben, akik nem fogadták el a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap előírásait.
Szapáry György, a miniszterelnök főtanácsadója június 30-án az fn.hu-nak azt mondta, új, elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne a kormány a valutaalappal 2011-re. Mint mondta, a kormánynak nincs szándékában lehívni a pénzt, de a megállapodás erősítené a piacok bizalmát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek július 2-án azt nyilatkozta, Magyarország két évre szóló elővigyázatossági megállapodást kötne 2011-12-re 10-20 milliárd euró értékeben az EU-val és az IMF-fel.

Matolcsy György három nappal később, a tárgyalások megkezdése előtt, július 5-én az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a készenléti hitelprogram esedékes felülvizsgálatáról egyeztetnek majd az IMF-fel. Később azt is mondta, hogy a féléves felülvizsgálat zajlik, majd annak a végén, a következő, őszi fordulóban, augusztus-szeptemberben határoz a kormány arról, hogy Magyarország köt-e új megállapodást. Megismételte: erre csak akkor kerül sor, ha annak kedvezőek a feltételei az ország számára.

Az IMF Magyarországra érkezett küldöttsége július 17-én bejelentette: a két hétig tartó intenzív tárgyalássorozat után visszatér Washingtonba, az Európai Bizottság (EB) pedig elhalasztja a magyaroknak nyújtott hitel felülvizsgálatának lezárását. Az IMF továbbra is törekszik a magyar féllel támadt nézeteltérések áthidalására, a brüsszeli bizottság pedig helyesnek tartaná, ha egy későbbi időpontban folytatódnának a tárgyalások - közölték a szervezetek akkor.

Orbán Viktor miniszterelnök a szervezetek "kivonulása" után leszögezte: az IMF és Magyarország között létrejött szerződés alapján az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, ezt az ország be is fogja tartani; az azonban, hogy ezt hogyan teszi, kizárólag nemzeti felelősség.
A miniszterelnök a visegrádi országok (V4) kormányfőinek budapesti csúcstalálkozója után, július 20-án tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre kijelentette: ennek az évnek a végén Magyarország költségvetési hiánya nem lehet 3,8 százaléknál magasabb, és nem is lesz. Ezen kívül minden más kérdésben - folytatta - a tárgyalás az IMF és Magyarország között "illetéktelen".

A parlamenti tavaszi ülésszakot záró, július 22-i beszédében a kormányfő a nemzetközi pénzügyi tárgyalásokról szólva kijelentette: az a hitelt megtestesítő szerződés, amelyet 2008-ban vett fel Magyarország, egy rossz gazdaságpolitika következménye, október végén kifut, az abban foglaltakat Magyarország teljesíti, így a 3,8 százalékos költségvetési hiányt is.
A miniszterelnök a kormány nevében megköszönte az IMF-nek, hogy "kihúzott bennünket a bajból", amikor az előző kormány, a nemzeti bank rossz politikája csődbe vagy a csőd határára sodorta Magyarországot.

Egy július 23-i interjúban Orbán Viktor az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalásokkal összefüggésben elmondta: az IMF-szerződés októberi lejárta után már nem kell tárgyalni a valutaalappal, mert nem akarnak hitelt igénybe venni az IMF-től. A magyar gazdaságot a piacról kell finanszírozni - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy az elővigyázatossági hitelkeretet sem akarják-e biztosítani, Orbán Viktor azt válaszolta: "egyelőre nem tűnik úgy", hogy szükség volna rá.
Az EU-t érintően megjegyezte, a költségvetési hiánynak 3 százalék alatt kell lennie, az unió azonban még nem döntött, hogy ezt a szintet mennyi idő alatt kell elérni. Akármit dönt is azonban az EU, "amit elfogad általános szabályként, Magyarország is azt fogja betartani" - jelentette ki.

Megerősítette, hogy a bankadó ügyében akadtak el az IMF-tárgyalások, szerinte ugyanis a valutaalappal nem kell tárgyalni a bankadóról. Az EU-t illetően hozzátette, a közösségben minden állam most vezeti be a bankadót, és mindenhol nagy viták vannak. Az uniónak ahhoz van köze, amit vállaltunk, és ami közös európai ügy - jegyezte meg.

Legutóbb két egymást követő napon adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az IMF-fel folytatandó őszi tárgyalásokról. Augusztus 25-én, a második nyilatkozatban azt közölték: eddig sem volt, és a jövőben sincs szükség új hitelmegállapodásra, tehát az IMF-fel az őszre tervezett tárgyalásoknak nem célja egy újabb kölcsönmegállapodás megkötése.

A magyar állam a rendelkezésére álló IMF-EU-Világbank hitelkeretből 2009 júliusa óta nem kezdeményezett lehívást, a piaci alapú finanszírozás megoldott, és az ország a következő időszakban is a piaci források igénybevételével számol - szögezte le a tárca.

Kitért arra is, hogy az egy nappal korábbi közlésében szereplő, az IMF-fel ősszel várható tárgyalások kizárólag az IMF Alapokmánya szerinti szokásos, minden országgal megtörténő gazdaságpolitikai konzultáció keretében történnek majd meg. A magyar kormány továbbra is következetesen tartja magát a 2010. évre tervezett 3,8 százalékos GDP arányos költségvetési hiánycélhoz - tették hozzá.

Az NGM augusztus 24-én azt közölte, hogy ősszel folytatódhatnak a gazdaságpolitikai tárgyalások IMF-fel és az EU-val.

MTI, Privátbankár