Több sebből vérzik az új csődtörvény

Közérdek, önérdek

A Széll Kálmán Tervben és a kormány őszi munkatervében szerepel a csődtörvény-módosítása, ezért indokolatlannak, sőt kockázatosnak tartom, hogy a most elfogadott módosítás összefüggéseikből kiragadva próbál egyes részkérdéseket rendezni, ráadásul előzetes szakmai egyeztetés nélkül - mondja Auer Katalin, a Bankszövetség vezető jogtanácsosa, aki hangsúlyozta, véleménye nem a Bankszövetség hivatalos álláspontja.

"A törvény jogbizonytalanságot kelt azzal, hogy nem normatív módon határozza meg, hogy mely szervezetek minősülnek nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűek, hanem a kormány egyedileg, rendelettel fogja a már megindult eljárásokban az egyes cégeket az állami tulajdonú vagyonfelügyelő, felszámoló eljárása alá vonni. Erre az eljárásra sajátos szabályok vonatkoznak majd, amelyek a hitelezők helyzetét alapvetően érintik. Az eljárási határidők általában lerövidülnek, pl. az óvadéki jogosult az általános szabályoktól eltérően csak két hónapig érvényesítheti a jogait" - mondta a Bankszövetség munkatársa.

A módosítás értelmében nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezet felszámolása esetén az adós cég vagyonát is sajátos szabályok szerint kell értékesíteni. Az adós cég tevékenységének továbbfolytatásához fűződő közérdek figyelembe vételével a felszámolónak meg kell kísérelnie az adós vagyonát működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni. Ha az eljárás céljának eléréséhez szükséges, az értékesítés a nyilvánosság kizárásával történik: zártkörű pályázattal, közvetlen tárgyalás során. Ilyen esetben legalább 3 független értékbecslő értékbecslését be kell szerezni, s ezek számtani átlagánál nem lehet alacsonyabb az értékesítési ár. Egy közmű-szolgáltatási vagy közlekedési szempontból kiemelkedő fontosságú állami vagy akár önkormányzati tulajdonú cég esetén könnyen elképzelhető, hogy a reális becsült érték megállapítása mennyire irreális feladat összehasonlító árak, forgalmi adatok hiányában.

Nem nyilvános értékesítés esetén nem kell a hitelezői választmányt előzetesen tájékoztatni, az nem kérheti a becsérték felülvizsgálatát. A hitelezők nem gyakorolhatják azt a jogukat, hogy három sikertelen pályázat vagy árverés esetén a zálogjogosult hitelező megvásárolja becsértéken a vagyontárgyat, amennyiben ezzel a hitelezői választmány egyetért.

A hitelezők a szabályozás normativitásának hiányában és a visszaható hatály miatt sem tudhatják, hogy az általuk hitelezett vállalkozás ezen új rendelkezések alá esik-e egy későbbi fizetésképtelenségi eljárásban. Ezt a többletkockázatot a pénzügyi intézmények a rájuk vonatkozó egyéb – prudens hitelezési, tőkekövetelményi – jogszabályi előírások miatt kénytelenek lesznek beárazni. Ez összhatásában ellene hat, diszfunkcionális módon a gazdaságélénkítési, munkahely-teremtési törekvéseknek - magyarázza Auer Katalin.

Elfogadhatatlan megoldások

A csalárd csőd esete: a 2009 évi Csődtörvény módosítást követően gyakori a csalárd vagy rosszhiszemű csődeljárásra irányuló kísérlet, amikor a zálogjogos hitelező bank mögött utólag újabb hitelezők bukkannak fel ugyanazon zálogtárgyon, s ezekkel a szavazatokkal a csődeljárásban a valódi hitelezőt leszavazhatják. A csődeljárásban ugyanis nem érvényesül a rangsor elve, az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők között a vagyontárgy értékesítéséből befolyt bevételt nem a rangsor elve szerint, hanem követelésarányosan osztják szét. A csődtörvény sajnos érdemi védekezési lehetőséget nem nyújt ezekre az esetekre, így mintegy védekezési eszközként alakult ki az a banki gyakorlat, hogy a hitelezők nem jelentkeznek be a csődeljárásba, mert így megakadályozhatják, hogy a csalárd csődegyezség hatálya rájuk is kiterjedjen.

Hitelezővédelmi szempontból olyan lényeges kérdésben is módosultak a csődeljárásra vonatkozó szabályok, mint a csődegyezség. Ezek szerint azokra a hitelezőkre, akik nem jelentették be követelésüket az eljárásban, a hitelezői egyezség hatálya nem terjed ki, az ilyen jogosult nem érvényesítheti az adóssal szemben a követelését, csak kizárólag a más által indított eljárásban. Késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, pótlék, bírság jellegű követelést azonban nem érvényesíthet.

"A jelenlegi rendelkezések szerint a hitelező, ha nem jelenti be az igényét a csődeljárásban, nincs korlátozva a végrehajtásban és felszámolási eljárást is kezdeményezhet. Az új rendelkezés szerint ettől elesik. Mindez azért okoz súlyos nehézséget, mert a jelenlegi szabályozás hiányosságai visszaélésekre adnak lehetőséget az adósoknak. Ez konkrétan a csalárd csőd esete, amellyel a bankok sajnos egyre gyakrabban találkoznak" - mondta a szakember.

A Bankszövetség a kormányzati szerveknek megküldött észrevételében hangsúlyozta, hogy a csődegyezség megkötésére irányuló szabályok szigorításának akkor van értelme, ha egyidejűleg a csalárd csőd elleni, hitelezőket védő garanciák is bekerülnek a törvénybe. Az előbbiek miatt kérte a szövetség a javaslat visszavonását, vagy alternatívaként egy kiegészítés beépítését az óvadékkal, zálogjoggal, illetőleg a végrehajtási joggal biztosított követelések védelmére.

"Figyelemfelhívásunknak az a lényege, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: ha a csődeljárásban a biztosított hitelezőket a csődegyezség megkötésénél le lehet szavazni, s az ő hátrányukra lehet csalárd csődegyezséget kötni, megszűnik a hitelezés biztonsága. Az új szabályozás szerint a hitelezőnek két választása lesz: bejelenti igényét a csődeljárásba és akkor szembe kell néznie azzal, hogy a csalárd csőd esetén leszavazhatják és érdemi, hatékony jogorvoslata nem lesz, vagy nem jelenti be az igényét, akkor pedig csak egy más által indított felszámolási eljárásban érvényesítheti az igényét, de azt is csökkentett mértékben. Mindkét megoldás elfogadhatatlan" - tette hozzá Auer Katalin.

Magyarország egyik legrosszabb törvénye

A Privátbankár által megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakember szerint semmilyen objektív kritérium nem rendelkezik a törvényben említett társaságokról, így egy gumiszabályról beszélhetünk, ami lehetőséget adhat visszaélésekre. A változás szerint a felszámolás esetében a határidők rövidülhetnek,  a szakember szerint  viszont ez egyetlen dologtól függ, van a piacon potenciális vevő, vagy nincs.

2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan nőtt - cikkünket itt találja.

Szakmailag nem cáfolják a napokban megjelent pletykákat - hogy van néhány konkrét cég, akire a törvény épül és akiket ilyen módon fognak majd felszámolni - pedig a KDNP részéről például voltak hasznos, végül elbukó  módosító javaslatok. Jelen állás szerint ez a törvény benne van Magyarország néhány legrosszabb törvényéi között" - mondta lapunknak a szakember, aki szerint az, hogy az eddigi gyakorlatot - a felszámoló kijelölése bírósági végzéshez kötött volt - a kormány felülírja, az nem túl egészséges. Az pedig, hogy lehetnek olyan össztársadalmi érdekek, amik fontosabbak, mint a hitelezők érdekei, igaz is lehet, de ha ez így van, akkor célszerű lett volna megfogalmazni, hogy mik ezek az ügyek.

Egyes vélemények szerint mivel a felszámolók szerepe a hitelezők összességének a védelme, ha a hitelezők érdekei nagy mértékben sérülnek, a piaci finanszírozás is leállhat az országban, tehát a hitelkockázatokat nagy mértékben növelő hatása lehet a törvénynek, ha rosszul használják.