A következő hónapokban Európában újra a költségvetési szigorítások kerülnek napirendre, hiszen a lenyugodni látszó befektetői aggodalmakat most az ír bankválság és a portugál kötvénykibocsátási nehézségek újra felerősíthetik. Középtávon az láthatjuk, hogy a szükséges költségvetési szigorítások miatt a periférián lévő országok lemaradhatnak, míg elsősorban Németország az erőteljes exporttal gyorsabb pályára állhat. Ez pedig az jelentheti, hogy a politikai és gazdaságpolitikai téren egyre egységesebben fellépő unióban újra felerősödhetnek a szétesésre vonatkozó pesszimista jóslatok – mondta el a szakember.
"A hazai gazdaság sorsát a következő hetekben döntően az fogja befolyásolni, hogy a - befektetők és a nemzetközi hitelminősítők részéről is egyre inkább fokozódó - várakozásoknak megfelelően sor kerül-e a kormányzati gazdaságpolitika irányvonalának, és az ennek megvalósításához szükséges intézkedések meghatározására" – véli Horváth István. Még a hónapban, a jövő évi költségvetés sarokszámainak meghatározásakor látható lesz az is, milyen intézkedésekkel kívánja a kormány elérni a jövő évre vállalt költségvetési hiánycélt. Az intézkedések megismeréséig a hitelminősítők által bizonytalannak ítélt kilátások miatt félő, hogy ismét romlik hazánk nemzetközi megítélése, és előtérbe kerül Magyarország kockázati besorolásának rontása.
A hazai GDP növekedésben továbbra is a német gazdasági növekedés által hajtott hazai exportpiac bővülése fog dominálni, így a legnagyobb szerepe annak lesz, Németország továbbra is tartani tudja-e az uniós átlagnál magasabb gazdasági növekedést.
Privátbankár