.jpg)
A korábbi amerikai külügyi közlés szerint Peking nem indokolta a kezdeti elutasítást. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Kínára, magyarázatot és a hajó beengedését követelve. Ha Peking nem változtatott volna a döntésén, a USS Kitty Hawk csapásmérő csoport mintegy 8 ezer főnyi személyzete, pilóták és tengerészek a Dél-kínai-tengeren lettek volna kénytelenek ünnepelni.
Megfigyelők utaltak arra, hogy Peking kurta-furcsa elutasítása nem szolgálta a korántsem felhőtlen amerikai-kínai kapcsolatok javulását. Washington és Peking az utóbbi hónapokban kemény kereskedelmi vitákat folytatott egymással, a két nagyhatalom ezenkívül az iráni atomprogrammal kapcsolatos fellépés mikéntjében sem ért egyet.
Hongkongban régen gyakorta horgonyoztak amerikai hadihajók, de azóta, hogy az egykori brit gyarmati terület 1997. július 1-jén visszakerült Kína fennhatósága alá, ehhez Peking jóváhagyása szükséges. Peking már több ízben - némely esetben több hónapra - megtagadta amerikai hadihajóktól a kikötés lehetőségét: például 1999-ben, amikor a koszovói válság idején NATO-gépek Kína belgrádi nagykövetségét bombázták, vagy 2001-ben, amikor egy amerikai kémrepülőgép összeütközött egy kínai vadászgéppel.
A 46 éves, dízelhajtású USS Kitty Hawk az egyetlen olyan hordozó, amely nem Amerikában, hanem Japánban állomásozik. Jövőre vonják ki a hadrendből, helyére az atommeghajtású USS George Washington lép.
Ennek durva vége lehet: Kína nekimegy Amerikának?
Már 2010-ben Kína fogja a legtöbb áramot zabálni
Peking színt vallott
Hihetetlen plusz: Kína elárasztja az egész világot (hanganyag)
MTI