A japán gazdasággal kapcsolatban gyakran merül fel az a kérdés: hogy lehet ilyen erős a jen, amikor az országban immár 20 éve folyamatosan tart a recesszió? A válasz viszonylag egyszerű: a fizetőeszköz a deflációból és a megtakarítások hatalmas többletéből merít erőt. A világ legnagyobb hitelezője több trillió dolláros pénzügyi atombombán ül
Mindeközben az USA átlagos inflációja az elmúlt tíz évben évi +2,4 százalék, 10 éves halmozott értéket tekintve 78,43 százalék.
A "különbség" 24 százaléka tehát a deflációval magyarázható; ugyanebben az időszakban a JPY kereskedelemmel súlyozott árfolyama 140-ről 170-re, azaz csupán mintegy 21 százalékkal emelkedett.
Japánban szignifikánsan alacsonyabb volt az infláció, mint az USA-ban, és ennek a terhét a fizetőeszköz erősödése kompenzálta - a szakember szerint ez a JPY erejét leginkább felhajtó tényező. Ugyanakkor helytelen lenne azt feltételezni, hogy a defláció gazdasági hatása általában véve is egyértelműen kedvező.
A Nikkei árfolyama
A japán részvények árfolyama az 1980-as évekhez képest alig éri el a 25 százalékot, ami azt igazolja, hogy ugyan a fizetőeszköz erős, a magántőkét „kiszorítja” az állami tőke, ami káros a gazdaság termelékenységére és a növekedésre nézve, mert az adósság finanszírozása hatalmas gátat állít a jövőbeli növekedés elé (akárcsak Európában és az USA-ban). Az állami megtakarítások hiányát, azaz a költségvetési hiányt két ellenkező irányú pénzáram kompenzálja.
Egyrészről az államkötvényekben (magánszemélyek által) elhelyezett megtakarítások alacsonyan tartják a hozamot, a tízéves japán állampapír 10 éve 2,0% alatt teljesít. Ez a hozamszint a befektetők számára felveti azt az alapvető kérdést: mi értelme lenne az értéktőzsdén kockáztatni, ha 0,2%-os negatív infláció mellett 2 százalékot lehet keresni állampapírral? Nem véletlen, hogy a G20 országai közül Japánban a legalacsonyabb az értéktőzsdei jelenlét.
A másik ellentétes irányú áram az a pénz, amelyet a magasabb hozamra törő, a kockázatot Japánon kívül vállaló hazai befektetők külföldön helyeznek el.
A világ legnagyobb hitelezője pénzügyi atombombán ül
Japán a világ legnagyobb hitelezője, ahogy azt a McKinsey "Mapping the World" címen közzétett legfrissebb jelentéséből származó grafikon is szemlélteti.
.jpg)
A legnagyobb adósok és hitelezők
Valójában a külföldre kiáramló pénz "láthatatlan" jövedelmek formájában, "nettó külföldi bevétel" címen megjelenik a folyó fizetési mérlegben. Japán 3 trillió USD-t helyezett ki, többet, mint Kína. Az elmúlt két évtizedben a Nyugatot Japán finanszírozta, és bár az utóbbi időben Kína besegített, mégis Japán maradt a "nagyfőnök", ami a piacon jelenleg uralkodó politikai és gazdasági értelmezést tekintve ironikusnak tűnik.
Tokió polgármestere az újságok címlapjára került, amikor a miniszterelnökségért ringbe szállva azt találta mondani, hogy Japán végső soron mindig is bedobhatja az atombombát. Az atombombát? - kérdezték tőle megrökönyödötten. Igen, hangzott a válasz, több trillió dollár értékű amerikai államkötvényt.
Nem lehet leírni Japánt
Steen Jakobsen szerint a japán gazdaság továbbra is a világ egyik legkevésbé kutatott és leginkább félreértett gazdasága.
Japán sokak meglátása szerint "szegény", de hihetetlen megtakarításai és közösségi szelleme talán a világ egyik legerősebb nemzetévé emelik, amely a leginkább fel van készülve a következő évtizedben ránk váró gazdasági erőpróbák teljesítésére. Ebből nyilván az is következik, hogy Európa számára a Japán támogatását élvező megoldás jóval hitelesebb, mint az azt nélkülöző.
A Saxo Bank közgazdásza szerint hogy a JPY továbbra is erős marad, a japán részvénypiac pedig az elkövetkező 10 évben a világ 5 vezető piaca közé fog tartozni. A "hiteltorta" mérete a tőkeáttétel szűkülése miatt csökken, így azok maradnak talpon, akiknek több megtakarítása van.
"Megérjük még, hogy az USD/JPY árfolyama 65,00 lesz, a Nikkei pedig könnyedén lepipálja Európát" - véli Jakobsen.
Privátbankár
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
