Továbbra is érdemes Magyarországra hozni a pénzt

A közép-kelet-európai országokban a konjunktúra tartós fellendülése szempontjából fontos tényező még a belföldi kereslet, amely Lengyelország kivételével csaknem az egész térségben csökken.

A tanulmány összeállítói szerint várható, hogy még igen hosszú az út a válság előtti hozamszintek eléréséig. A kelet-európai részvénypiacok decemberben eltérően alakultak: míg Oroszország és Törökország árfolyamnyereségekre tett szert, addig a közép-kelet-európai piacok gyengébbnek mutatkoztak.

A török pénzügyi papírok szerepeltek a legjobban, miután a Fitch hitelminősítő Törökországot fizetőképessége megítélésekor mindjárt két kategóriával sorolta feljebb. Szintén erősnek mutatkoztak az orosz pénzügyi papírok, amelyek a 2010-ben képzendő alacsonyabb hitelezési céltartalékokkal kapcsolatos várakozásból profitáltak.

Az összegzés Magyarországgal kapcsolatban megállapítja: a magyar államkötvények hozamai tavaly decemberben emelkedtek. Bár Magyarországon az utóbbi időben kis mértékben növekedett az inflációs ráta, az országnak a továbbiakban nem kell elhúzódó, keresletoldali inflációs nyomással számolnia. Éves viszonylatban az ipari termelés 10,8 százalékkal esett, a kiskereskedelmi forgalom csökkenése szintén a konjunktúra gyengülésére utal.

A tanulmány készítői szerint hosszú távon a magyar hozamszint még mindig vonzónak tűnik, az árfolyamok azonban valószínűleg továbbra is volatilisek maradnak. A magyar részvények decemberben gyengébben alakultak, kedvező hírrel szolgált viszont a Mol, amely a 2010-es gázáremeléssel kapcsolatban meg tudott egyezni a horvát kormánnyal.

Egy év alatt 73,4%-kal nőtt a BUX értéke  
Irodapiac: közeledik a felépülés 
Idén már van remény egymilliárd euróra 
Bajnainak sikerült: a vártnál kevesebb a hiány