Még jócskán van mit tenni a hazai élelmiszer-ipari termékek kiskereskedeleméért – többek között ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem témába vágó kutatásából. A hungaricumokat támogató szövetség megbízásából a tizenkét legjelentősebb hazai kereskedelmi láncot monitorozta felmérésével. Bár a számszerű eredmény első látásra nem tűnik rossznak, mégis további intézkedéseket javasolnak a felmérők. A tudatos vásárlók tíz százaléknál valamivel nagyobb arányát bővíteni kellene, ehhez oktatási programok indítását javasolják az iskolákban. Ugyancsak növelni kellene a feldolgozott hazai áruk arányát, mert ebből elszomorítóan kevés van még a polcokon.
A vizsgált kategóriákban 76,4 százalékban voltak magyar termékek, a hazai láncoknál ez az arány 82 százalék volt, a nemzetközi láncoknál tíz százalékkal kevesebb. Kérdés azonban az is – amiben máig nincs szakmai konszenzus idehaza – hogy valójában mely termék számít magyarnak – vetette fel Kasza Gyula kutatásvezető a Duna Televízióban.
Elszomorító viszont, hogy a feldolgozott, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek között egyre kevesebb a hazai áru; minél közelebb van az alaptermékhez egy áru, annál valószínűbb, hogy magyar eredetű legyen. Sajtból vagy lekvárból – amit gond nélkül előállítana a magyar ipar is – ötven százalék körüli vagy az alatti arányokat mértek egyes esetekben – összegezte eredményeiket a kutatásvezető.
Kasza Gyula szerint fontos lenne javítani a hazai fogyasztók tudatosságát. “Felnőtt egy olyan nemzedék, amely nem kapott megfelelő értékrendet sem az iskolában sem a családban. Élelmiszer oktatási programot kellene bevezetni az iskolákban – nincs más megoldás” - hangoztatta a szakember, aki úgy látja: tanulmányukra és az abban megfogalmazott javaslatokra van fogadókészség a vidékfejlesztési tárca megfelelő államtitkárságán.
Megvannak az okai a hazai termék drágaságának
A szakember elismerte: sok esetben drágább a magyar élelmiszer-ipari termék, ami a kisebb feldolgozott mennyiségre vezethető vissza. Nem ritka azonban, hogy a hazai beszállítókat az áruház-láncok – különösen a nemzetköziek – irreálisan magas árréssel büntetik – mondta Kasza Gyula; nem ritka az sem állítása szerint, hogy a magyar terméken a száz százalék a kereskedői árrés, ugyanez egy német termék esetében tizenöt-húsz százalék. Ez is versenyhátrányt okoz – akárcsak a polcpénzek rendszere, ami mögött nem biztos, hogy mindig található valódi szolgáltatás – mondta Kasza Gyula a Duna Televízióban.
Tíz százalék már tudatosan vásárol - erősítendő az igény a magyar áruk iránt
A Corvinus Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt években kialakult egy tíz százaléknál is nagyobb társadalmi réteg, amely tudatosan keresi a hazai termékeket.
Ugyanakkor a magyar termékek iránti lojalitás nem is elsősorban a reáljövedelem függvénye – derül ki a kutatásból. Meghatározónak tűnik a reáljövedelem mellett az, hogy van-e gyermeke a fogyasztónak, illetve a neme is; a nők sokkal tudatosabban vásárolnak, különösen az anyák. Emellett az iskolázottság sem elhanyagolható: minél magasabb végzettségű a fogyasztó, annál jobban odafigyel, milyen árucikkeket vásárol, és itt az eredet már nagyon fontos szempontként jelenik meg – hangsúlyozta Kasza Gyula.
Egyébként a társadalmi igény meghatározó lehet a szakértő szerint. “Egy nemzetközi kereskedelmi lánc nem motivált arra, hogy kínálatában magyar termékeket tartson, hiszen a tulajdonosai talán azt sem tudják, hol van Magyarország. De ha a társadalom érezteti vele, hogy egyfajta normarendszer működik, akkor egy idő után a nemzetközi kereskedő is meg akar majd ennek felelni. A felméréseinkkel azt szeretnék elérni, hogy ráébresszük a nemzetközi kereskedelmi láncokat, hogy a magyar társadalom egyre inkább elvárja a magyar termékek kínálatát velük szemben, amit egy idő nekik nyújtaniuk kell majd” - szögezte le a Corvinus szakértője a Duna Televízióban.
Privátbankár