Egyelőre nem várható kamatcsökkentés
„Ahogy láttuk, a Monetáris Tanács nem is tárgyalta sem a kamatemelés, sem a kamatcsökkentés lehetőségét legutóbbi ülésén. A jegybank és a kormány közösen több olyan intézkedést vezetett be, illetve több olyan lépést tett, amelyektől a kialakult helyzet stabilizálódását várják (200 milliárd forinttal csökkent az állampapír-piaci kínálat, az MNB megjelent a keresleti oldalon, vélhetően az elsődleges forgalmazók is így tesznek, együttesen hasonló nagyságrendben. Az ECB 5 milliárd eurós hitelkerete a devizapiac likviditását segíti. Végső lehetőségként az IMF is az ország mögé állt.) Ezek mind olyan intézkedések, amelyek 1-2 nap alatt nem hatnak, több hét kell, míg a hatásuk átfuthat a rendszeren. Ha mindezen intézkedések nem hoznak megoldást, akkor kell az MNB-nek drasztikusabb lépésekhez folyamodnia (kamatemelés, devizapiaci intervenció). Kamatcsökkentésre egyelőre nem látunk lehetőséget, az ország stabilitása nyilvánvalóan prioritást élvez. (Korábban úgy véltük, hogy még akár idén lehet kamatvágás, ám félelmünk, hogy a globális krízis mélyülése alapfeltevésünket felülírhatja, sajnos beigazolódott.)” – mutatott rá elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Forint: hosszabb távon a devizahitelezés lelassulása forintgyengítő lehet
„Ahogy az előző kérdésnél említettük, a bevezetett intézkedések alkalmasak lehetnek arra, hogy stabilizálják a kötvénypiacot, ám itt az időtényezőnek is komoly szerepe van. Az országnak a finanszírozhatóságát illetően kell komoly érveket letenni az asztalra, az mindenképpen segítheti a visszarendeződést. Ebből a szempontból kiemelhető pozitívum a költségvetés alacsonyabb hiánnyal való áttervezése. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy az ország rövidlejáratú adósságának (aminek megújítási kockázata most fókuszba került) több mint felét anyabank-leánybank közötti pozíciók teszik ki, így ezen a téren inkább túlzók a piac aggodalmai, ahogy azt Simor András is kiemelte több nyilatkozatában. Hosszabb távon a devizahitelezés lelassulása szisztematikusan forintgyengítő lehet, ám középtávon nem csak ez az egyetlen tényező, amely a fizetési mérlegünkre hatással lehet.” – ismertette a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatos várakozásait Vizkelety Péter.
A forint árfolyama, annak változékonysága is bizalom kérdése. A piac szereplői egyelőre nem látják tisztán, hogyan alakulnak a jövőbeni deviza pénzáramlások. Csak első reakciók vannak, (export visszaesik, kevesebb devizahitel felvétel miatt megfordul ezen üzletág pénzáramlása stb.), s ilyenkor mindenki hajlamos szélsőséges eseteket beárazni. Ugyanúgy, ahogy a kötvénypiac esetében, a befektetőknek tények kellenek, hogy bizalmuk visszatérjen.
A hitelminősítőknek korábban jelezniük kellett volna a gazdaság problémáit
A hitelminősítők lépése – miszerint a Fitch Ratings stabilról negatívra rontotta hazánk hosszú lejáratú deviza- és forintadósságának besorolását, a Standard and Poor´s pedig figyelőlistára helyezte a magyar adósság-besorolást – véleményünk szerint egy ilyen helyzetben érthető, bár megfogalmazódik bennünk, ha valóban nagyon komoly problémák vannak az országgal, miért nem jelezték ezt korábban. Nekik legalábbis az előrejelzés lenne a feladatuk, ezzel szemben azt láttuk, hogy a világ legnagyobb biztosítója is bedőlhet kiváló hitelminősítés birtokában.
Azt is érdemes tudni, hogy a legtöbb befektető, köztük mi is, inkább a saját szemének hisz mostanában, nem pedig a rating-nek. Ettől függetlenül igaz, hogyha további leminősítések jönnek, az mindenképp kedvezőtlen hatással lenne az országra, viszont azt is látjuk nap, mint nap, hogy a döntéshozók éppen ennek az elkerülésén dolgoznak.
Helyreállt a bizalom a nemzetközi piacokon, csökkennek a bankközi kamatok
A nemzetközi piacokon a bizalom terén ha lassan is, de látszik javulás, ami a bankközi kamatok jelentős csökkenésében érhető tetten. A magyar bankok közötti forinthitelezésben nem is volt érzékelhető bizalomvesztés. A devizalikviditás biztosításával láthatóan voltak/vannak problémák, de úgy véljük, hogy első határozott lépésként az ECB 5 milliárd eurós hitelkerete segítség lehet, mivel így az MNB úgy segíthet a partnerkockázatok kezelésében, hogy az ország devizatartalékait nem kockáztatja.
A Generali elemzői összességében úgy vélik, hogy a döntéshozók sok olyan intézkedést tettek az elmúlt két hétben, amelyek stabilizálhatják az ország helyzetét. A bevezetett intézkedések inkább voltak szofisztikáltak, mint drasztikusak. Ha nem hoznának megoldást, a drasztikus eszközök még ott vannak a tarsolyban. Remélhetőleg nem is kell majd bevetni azokat.
OTP, MOL: most vásároljunk?
„Megítélésünk szerint a jelenlegi eséseket már egyértelműen vételekre érdemes kihasználni a MOL és az OTP piacán egyaránt, ugyanakkor látni kell, hogy a mostani történet már nem csupán az értékeltségi szintekről szól. A rövid távú veszélyt abban látjuk, hogy egy elhúzódó és kedvezőtlen befektetői környezetben tartósan elfordulnak a kockázatosnak ítélt eszközöktől a befektetők: a magyar piac pedig mostanság kiemelten ebbe a kategóriába tartozik” – mondta Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő részvényportfólió menedzsere.
Amennyiben a megvásárolt saját részvényekkel korrigálunk, a MOL eszközértékétől lényegesen elmaradó szinteken forog, ugyanakkor a régiós szektortársak árazása hasonlóan attraktív a lengyel PKN, az osztrák OMV és az orosz Lukoil esetében is. A következő évek növekedési sztoriját egyértelműen a horvát INA megszerzése jelenti, éppen emiatt nagyon fontos, hogy részleteket illetően milyen megállapodás jön létre a horvát kormánnyal.
Domináns hazai hitelintézetként az OTP "a tipikus magyar beteg", hiszen részvényeinek értékeltsége lényegesen elmarad a régiós bankszektor egyébként historikus viszonylatban igen nyomott árazásától. A likviditást szem előtt tartó külföldi befektetők a forintpiacon és a bankrészvényen keresztül a magyar makrogazdasági kilátásokat adják-veszik, ennek megfelelően a nemzetközi médiában látható szakértői vélemények: az izlandi példa és a magyar államcsőd esélyeinek mérlegelése a megszokott diszkontot ugrásszerűen növelte az OTP esetében az elmúlt hetekben - olvasható a Generali elemzésében.
Orbán: új miniszterelnökért kiált a forint
Takarékossággal megmenthetnénk a forintot
A PM újrarajzolta a makropályát
Nyugdíjpénztári bukta: még nézni is rossz a számokat
Mindenre kész a jegybank
Simor: szó sincs államcsődről!
Privátbankár