Az euróövezeti adósságválság újabb hulláma fenyeget tavasszal, amikor ezúttal két nagy tagállam, Spanyolország és Olaszország több százmilliárd eurós finanszírozási igényeiről kell gondoskodni
Az euróövezeti adósságválság újabb hulláma fenyeget tavasszal, amikor ezúttal két nagy tagállam, Spanyolország és Olaszország több százmilliárd eurós finanszírozási igényeiről kell gondoskodni - áll londoni pénzügyi elemzők előrejelzésében, amely szerint ebbe akár az euróövezet egésze is beleroppanhat.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2011-re szóló prognózisa szerint Spanyolországnak és Olaszországnak az év első felében összesen több mint 400 milliárd euró kötvényadósság refinanszírozásához kell piaci forrásokat felhajtania.
Az euróövezet "ezen a ponton széteshet" - áll a CEBR előrejelzésében. A ház szerint ha ez most nem is következik be, akkor is mindössze egy az öthöz az esélye annak, hogy a valutaunió jelenlegi formájában túléli az évtizedet.
A CEBR londoni szakelemzői szerint az euróövezet egyben maradása esetén 2011 lehet az az év, amikor az euróárfolyam jelentős gyengüléssel megindul a dollárparitás felé.
Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerdai elemzésükben úgy vélekedtek, hogy ha Spanyolország és/vagy Olaszország kerül szuverén adósságválságba, akkor "egyértelmű", hogy a tavaly tavasszal alakított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi formájában és finanszírozási keretei között már nem jelentene elégséges forrást.
Az Eurasia elemzői szerint még ha a következő hetekben át is alakítanák az eszközt, nem biztos, hogy a piac kellő időt hagy a szükséges parlamenti jóváhagyásokra és a tőkeemelésre.
Az EFSF az euróövezeti kormányok által vállalt 440 milliárd eurónyi garanciából, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) rendelkezésre tartott 60 milliárd eurójából és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) szintén erre a célra elkülönített 250 milliárd eurós keretből, összesen 750 milliárd euróból segítheti ki a közadósságot piacról finanszírozni átmenetileg nem képes kormányokat.
Az euróövezet belátható időn belüli felbomlását más nagy londoni házak is immár a valós kockázatok közé sorolják.
Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői közölték: új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár a 2020-as évekig is késhet.
A ház citybeli szakértői az általuk várt késedelem fő okai között kiemelték "az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat" is.
Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan "minimális", ám "semmiképpen sem zéró, és valószínűleg növekszik".
A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég nemrégiben kiadott elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy a valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.
A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre.
A cég szerint ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az euróövezeti adósságválság újabb hulláma fenyeget tavasszal, amikor ezúttal két nagy tagállam, Spanyolország és Olaszország több százmilliárd eurós finanszírozási igényeiről kell gondoskodni .jpg)
.jpg)
Alekszej Navalnij közeli szövetségese, Leonyid Volkov megfogadta, hogy "soha nem adja fel" a Vlagyimir Putyin elleni harcot. 
