ÚSZT: az MSZP és a Jobbik ugyanazt mondja
A Jobbik úgy véli, a most kihirdetett Terv az MSZP korábbi, Új Magyarország Fejlesztési Tervének egyes elemeit veszi át. Ezen túlmenően csupán egy közhelygyűjteménynek tekinthető - írta szerkeszőségünknek küldött közleményében Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese.
A Terv beindítása okán a Jobbik halaszthatatlannak tartja a közbeszerzési törvény megváltoztatását. A magyarországi közbeszerzési eljárások ugyanis jelen formájukban a korrupció melegágyaként funkcionálnak. Csak egy új törvény adhatna garanciát arra, hogy az Új Széchenyi Terv ne az arra érdemtelen vállalkozásokat részesítse előnyben.
A közbeszerzés radikális reformja által több százmilliárd forinttal javulhatna a költségvetés mozgástere, így még több anyagi forrást lehetne a gazdaság fejlesztésére fordítani. Mind ezeken túl a kormány részéről 2014-ig előrejelzett 300 ezer új munkahelyet a Jobbik túlzónak tartja, és a rendelkezésére álló adatok alapján a felét tartja reálisnak.
Az ÚSZT-ről hasonlóan vélekedik az MSZP, szerintük az a korábi szocilaista kormányok által vitt ÚMFT "olcsó" másolata. Varju László, az MSZP fejlesztéspolitikai kabinetvezetője pénteken, telefonos sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv megőrizte a korábbi program legfontosabb célkitűzéseit, vagyis a foglalkoztatás bővítését és a versenyképesség javítását.
Az Orbán-kormány gazdaságfejlesztési tervének részleteiből szintén nem derül ki semmi újdonság, ugyanakkor olyan fontos akcióprogramok maradnak ki, mint például a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy az óvodák és iskolák felújításának támogatása, illetve a gyermekonkológia fejlesztése.
Az ellenzéki képviselő bírálta a kormányt, amiért beiktatása óta nem készített új uniós kiírásokat, csak a már meglévő pályázatok politikai felülvizsgálatával foglalkozott, majd tavaly decemberben az összes pályázatot leállította.
A zöld beruházások kapcsán korában az LMP is kritizálta a munkaadói szervezetek által üdvözölt Új Széchenyi Tervet.
A Terv beindítása okán a Jobbik halaszthatatlannak tartja a közbeszerzési törvény megváltoztatását. A magyarországi közbeszerzési eljárások ugyanis jelen formájukban a korrupció melegágyaként funkcionálnak. Csak egy új törvény adhatna garanciát arra, hogy az Új Széchenyi Terv ne az arra érdemtelen vállalkozásokat részesítse előnyben.
A közbeszerzés radikális reformja által több százmilliárd forinttal javulhatna a költségvetés mozgástere, így még több anyagi forrást lehetne a gazdaság fejlesztésére fordítani. Mind ezeken túl a kormány részéről 2014-ig előrejelzett 300 ezer új munkahelyet a Jobbik túlzónak tartja, és a rendelkezésére álló adatok alapján a felét tartja reálisnak.
Az ÚSZT-ről hasonlóan vélekedik az MSZP, szerintük az a korábi szocilaista kormányok által vitt ÚMFT "olcsó" másolata. Varju László, az MSZP fejlesztéspolitikai kabinetvezetője pénteken, telefonos sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv megőrizte a korábbi program legfontosabb célkitűzéseit, vagyis a foglalkoztatás bővítését és a versenyképesség javítását.
Az Orbán-kormány gazdaságfejlesztési tervének részleteiből szintén nem derül ki semmi újdonság, ugyanakkor olyan fontos akcióprogramok maradnak ki, mint például a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy az óvodák és iskolák felújításának támogatása, illetve a gyermekonkológia fejlesztése.
Az ellenzéki képviselő bírálta a kormányt, amiért beiktatása óta nem készített új uniós kiírásokat, csak a már meglévő pályázatok politikai felülvizsgálatával foglalkozott, majd tavaly decemberben az összes pályázatot leállította.
A zöld beruházások kapcsán korában az LMP is kritizálta a munkaadói szervezetek által üdvözölt Új Széchenyi Tervet.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
