Az októberi önkormányzati választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek szeptember 13-tól kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte. Az adatvédelmi biztos már az országgyűlési választás előtt szorgalmazta, hogy a jogalkotó tegye lehetővé: a választók megtilthassák adataik kampánycélú kiadását.
A törvény azért teszi lehetővé a hozzájutást a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz, hogy a jelölőszervezetek és független jelöltek az önkormányzati választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatszolgáltatásra szeptember 13-tól van lehetőség.
Az adatokat a jelölteknek és a jelölőszervezeteknek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH), illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük.
A díjfizetés mértékéről a 10/1998. belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: e szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért az áprilisi országgyűlési választáskor is ugyanennyit kellett fizetni.
A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a jelölőszervezetek szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak szeptember 13-ától kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül, ez sem változott tavalyhoz képest.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján az állampolgárok megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. E miatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.
Jóri András adatvédelmi biztos még az áprilisi országgyűlési választás kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről. A biztos szerint a jogalkotónak lehetővé kellene tennie, hogy az állampolgár megtilthassa lakcímadatai kiadását a pártoknak kapcsolatfelvétel céljára.
A biztos olyan szabályozást szorgalmazott, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgár külön nyilatkozatban tilthassa meg a politikai tartalmú anyagok postázását, illetve a hagyományos üzletszerzés céljából történő adatigénylést. A szavazók ugyanis a legtöbb európai országban megtilthatják, hogy a nemzeti népesség-nyilvántartások adataikat politikai kampányok céljára kiadják.
Az adatvédelmi biztos akkor jelezte: szükségesnek tartja, hogy amennyiben a jelölőszervezetek, jelöltek a központi név- és lakcímadatbázist felhasználva juttatják el küldeményüket a választópolgárhoz, akkor erről is tájékoztassák az érintetteket, mivel a címzettek számára gyakran nem áttekinthető, hogy a szimpatizánsi adatbázist vagy a központi nyilvántartás adatait használták-e fel a megkeresésekhez.
A pártok a velük rokonszenvezők adatait - ha hozzájárulnak - legálisan gyűjthetik, és nyilvántartást is vezethetnek róluk. A kampányban azonban csak akkor használhatják fel ezeket az adatokat, ha ehhez az állampolgár hozzájárult, és biztosítani kell, hogy az érintettek kérhessék adataik módosítását, törlését.
A törvény azért teszi lehetővé a hozzájutást a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz, hogy a jelölőszervezetek és független jelöltek az önkormányzati választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatszolgáltatásra szeptember 13-tól van lehetőség.
Az adatokat a jelölteknek és a jelölőszervezeteknek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH), illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük.
A díjfizetés mértékéről a 10/1998. belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: e szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért az áprilisi országgyűlési választáskor is ugyanennyit kellett fizetni.
A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a jelölőszervezetek szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak szeptember 13-ától kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül, ez sem változott tavalyhoz képest.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján az állampolgárok megtilthatják, hogy adataikat marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. E miatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.
Jóri András adatvédelmi biztos még az áprilisi országgyűlési választás kitűzése előtt ajánlást adott ki a választási kampánnyal kapcsolatos adatkezelésről. A biztos szerint a jogalkotónak lehetővé kellene tennie, hogy az állampolgár megtilthassa lakcímadatai kiadását a pártoknak kapcsolatfelvétel céljára.
A biztos olyan szabályozást szorgalmazott, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgár külön nyilatkozatban tilthassa meg a politikai tartalmú anyagok postázását, illetve a hagyományos üzletszerzés céljából történő adatigénylést. A szavazók ugyanis a legtöbb európai országban megtilthatják, hogy a nemzeti népesség-nyilvántartások adataikat politikai kampányok céljára kiadják.
Az adatvédelmi biztos akkor jelezte: szükségesnek tartja, hogy amennyiben a jelölőszervezetek, jelöltek a központi név- és lakcímadatbázist felhasználva juttatják el küldeményüket a választópolgárhoz, akkor erről is tájékoztassák az érintetteket, mivel a címzettek számára gyakran nem áttekinthető, hogy a szimpatizánsi adatbázist vagy a központi nyilvántartás adatait használták-e fel a megkeresésekhez.
A pártok a velük rokonszenvezők adatait - ha hozzájárulnak - legálisan gyűjthetik, és nyilvántartást is vezethetnek róluk. A kampányban azonban csak akkor használhatják fel ezeket az adatokat, ha ehhez az állampolgár hozzájárult, és biztosítani kell, hogy az érintettek kérhessék adataik módosítását, törlését.
MTI
Több mint másfélszeres kereslet mellett értékesített diszkont kincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. 
