London: a piacnak kiadási oldali reformok kellenek
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint kedvező, hogy a magyar kormányfő szerdai költségvetési programismertetőjében elkötelezte magát az idei és a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése mellett, de a piac jobban örülne a kiadási oldali reformoknak. A magyar államadósi törlesztéskockázat piaci megítélése ugyanakkor meredeken javult a szerdai londoni kereskedésben.
Christian Keller, a Barclays Capital - az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport - vezető felzárkózó piaci közgazdásza Orbán Viktor szerdai bejelentései után az MTI-nek Londonban azt mondta: "egyértelműen jó azt látni", hogy a kormány elkötelezett azon költségvetési célok mellett, amelyekről korábban egyezség született EU-val. Azok azonban, akik az önkormányzati választások után "valamelyest stratégiaibb" hozzáállásra számítottak a költségvetési konszolidációhoz, csalódással fogadhatják az elhangzottakat - fogalmazott a Barclays Capital londoni közgazdásza. A magyar államadósság törlesztéskockázati megítélése ugyanakkor nagyot javult szerda estére a londoni piacon.
MSZP: egyértelmű, hogy megszorítások lesznek
Az MSZP szerint Orbán Viktor bejelentését összegezve az egyértelműen megállapítható, hogy "megszorítások lesznek, legfeljebb áttételesen, bár van itt direkt változat is" - reagált a miniszterelnök szavaira Katona Tamás, a szocialisták elnökségének tagja.
A politikus szerint a válságadó eredménye, hogy az érintett cégek a veszteségeiket valamilyen formában átterhelik a fogyasztókra, "azaz megint a nép fizet, csak nem egyértelműen, hanem majd apránként".
Katona Tamás úgy fogalmaz, hogy emellett van egy sokkal direktebb megszorítás, a kormány a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat befagyasztja 2011. december 31-ig. Meglátása szerint ezzel a miniszterelnök "2 millió magyar állampolgár nyugdíjának kifizetését sodorja veszélybe, vagyis belenyúlt az emberek pénztárcájába". A politikus szerint "a hazugságoknak vége, Orbán Viktor végre közölte a lényeget: hazudtak!"
A pénztárak államosítást emlegetnek
A pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni a kormánynak a magánnyugdíjpénztárakat érintő tervezett intézkedésével szemben, amelyek az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelentenek - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség szerdán az MTI-vel.
A szövetség közleményben adta tudtul, hogy mély megdöbbenéssel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentését, amely szerint novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíjpénztári kifizetéseket, majd pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe.
A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredményét tekintve több mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több, mint 2.700 milliárd forintos vagyonának elvonását jelenti, amely ellen a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni.
A főtitkár szerint a kormányzati intézkedések a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és az azt működtető intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonják maguk után. A Stabilitás Pénztárszövetség az European Federation for Retirement Provision (EFRP) tagjaként nemzetközi szinten is fel kíván lépni a kormányzat most bejelentett intézkedéseivel szemben - közölte a szervezet.
Az EFRP - amelynek 2004 óta a Stabilitás Pénztárszövetség is tagja - az európai országok pénztárszövetségeinek együttműködése révén jött létre, és tagszervezetei által jelenleg a legtöbb európai pénztárat fogja össze. Az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetsége az Európai Tanács egyik legjelentősebb tárgyalópartnere a privát szektor által kezelt nyugdíjcélú megtakarítások fejlesztése és szabályozása terén. |
Munkaadók: inkább egy szűk terület kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe
A munkaadói szervezetek többsége egyetért a miniszterelnök által szerdán bejelentett válságadó intézkedésekkel, és fontosnak tartják a költségvetési hiánycél tartását. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke egyetértett a miniszterelnök által bejelentett válságadó intézkedésekkel. Úgy vélekedett: eddig az arányos közteherviselés sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő helyzeti előnyüket.
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) átmeneti megoldásként, kényszerintézkedésként egyetért a bejelentett válságadó bevezetésével.
Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke az MTI érdeklődésére elmondta: fontosnak tartják, hogy a hiánycélt tartani lehessen, a magyarországi kis- és középvállalkozások működési feltételei ne romoljanak, a foglalkoztatás szerkezete javuljon, új munkahelyek jöjjenek létre. Bár a válságadóban érintett cégeknek ez "keserű pirula" lesz, de inkább egy szűk terület kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az egész vállalkozói szféra.
Az energetikai cégek a részletekre várnak
Az energetikai cégek a részletek ismeretében foglalnak majd állást azzal az évi 70 milliárd forint különadóval kapcsolatban
A magyarországi gázpiaci szereplők szervezete, a Magyar Gázipari Egyesülés akkor alakítja ki álláspontját, ha az energetikai szektorra kiróni tervezett adó részletei hivatalosan ismertek lesznek - válaszolta Laczó Sándor, az egyesülés elnöke szerdán a miniszterelnöki beszédet követően az MTI-nek.
Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs igazgatója ugyancsak a részletek ismeretében kíván nyilatkozni. Annyit mondott, hogy reményeik szerint az új adó versenysemleges lesz, figyelembe veszi az egyes cégek teherviselő képességét, és nem lehetetleníti el a beruházásokat.
Kutas István, az áram- és gázpiacon egyaránt jelenlévő E.ON Hungária szóvivője szintén azt közölte: a különadó végleges formájának és a részleteinek ismeretében mondanak majd véleményt.
Az energetikai vállalkozások már fizetnek különadót, aminek mértéke 8 százalék. Igaz az abból befolyó összeget a 2008-ban hozott törvény szerint csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni. Az úgynevezett Robin Hood- adót két évre vezették be. Tavaly ebből mintegy 30 milliárd forint költségvetési bevétel származott. Az idei a második év, amikor fizetni kell. |
A kereskedők többsége kivár, a Tesco aggódik
A kereskedők többsége még nem alakította ki álláspontját a válságadóról, mert nem ismerik a részleteket, míg a Tesco aggodalmát fejezte ki a tervezett "hipermarketadó" bevezetése miatt.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: a kereskedelmi láncokra vonatkozó válságadó részleteit nem ismerik, csak annyit tudnak, amennyit a miniszterelnök szerdán elmondott, írásos anyagot, tájékoztatót, előterjesztést nem láttak. Hozzátette: a pontos részleteket valószínűleg akkor lehet majd megismerni, amikor az erre vonatkozó törvény javaslatot benyújtja a kormány a parlamentnek. A főtitkár tájékoztatása szerint az OKSZ elnöksége pénteki ülésén elemzi a várható következményeket, és alakítja ki álláspontját. Bár lehet, hogy még akkor sem tudnak a részletekről sokkal többet - jegyezte meg a főtitkár.
Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs vezetője külön nem kívánt nyilatkozni az ügyről, jelezve, hogy a kereskedelmi ágazatot az OKSZ képviseli az ügyben.
A Tesco-Global Áruházak Zrt. aggodalmát fejezte ki a tervezett hipermarketadó bevezetése miatt, ami véleménye szerint a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg.
A Tesco szerdai közleményében azt írta: megértik és elfogadják, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, ugyanakkor az ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel, mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a jó célok elérését.
"Az a piaci bizonytalanság, amit az ehhez hasonló lépések okoznak, kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre, és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre" - mutat rá a Tesco állásfoglalásában.
A Liga egyetért az arányos közteherviseléssel
"Közel áll a szakszervezetek elképzeléseihez" a miniszterelnök által bejelentett arányos teherviselés, ugyanakkor a Liga úgy véli, hogy ez ellentétes lehet a kormány által bejelentett egykulcsos személyi jövedelemadóval, "amely kizárólag a gazdagok számára biztosít előnyöket" - közölte a szakszervezeti szövetség szerdán az MTI-vel Orbán Viktor miniszterelnök délutáni, a második gazdasági akciótervet bejelentő beszéde után. A Liga Szakszervezetek kíváncsian várja, hogy megismerhesse a 2011-ben várható konkrét intézkedéseket, és reméli, "hogy az nem a munkavállalók és adófizetők újabb megsarcolásával kívánja majd elérni az egyébként kívánatos célokat".
MTI, Privátbankár