A híradásokban folyamatosan nyomon lehet követni a válság hatásait, a forint árfolyamának ingadozását, a jelzáloghitelezési feltételek változását, a válságra adott reakciókat, a válságkezelési lépéseket. A hitelfelvevők szemszögéből a válság egyértelműen megmutatta az árfolyam ingadozás hatásait, kockázatait.
A válság
A pénzügyi válság hatásait hazánkban az átlagember saját bőrén csak pár hete érezheti igazából, az eddig vezető folyamatok azonban már jóval korábban beindultak. A veszélyeztetett országokban a válság hatására leértékelődés, a kockázati felárak megugrása, tőkekiáramlás, likviditási zavarok alakulhatnak ki. Ezeket a hatásokat Magyarország az elmúlt bő két hétben fokozottan érezte.
Már 2008 tavaszán megmutatkoztak a válság jelei, akkor csak a deviza- és állampapírpiacokon volt érezhető a külföldről begyűrűző válság, a bankközi piacokat akkor még elkerülte. Október elején indult meg az a leértékelődés, ami 280 forint környékére is vitte az euró árát. A jegybank drasztikus kamatemelése és az IMF hitelkeretről szóló hírek hatására némileg megnyugodni látszik az árfolyam a napokban.
A jelzáloghitel-piac
A forint leértékelődése és a magas volatilitás nagyon érzékenyen érintette az eddig főleg a deviza alapú hitelek hajtotta jelzáloghitel-piacot. „Nagyon fontos azt látnunk, hogy a válság hatására a bankok prudensebb hitelezési politikát folytatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűntek a hitellehetőségek" – világít rá Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója. "Azok számára, akik továbbra is jó feltételekkel rendelkeznek, elérhetőek a kedvező kondíciójú hitellehetőségek, akár CHF alapon is, vannak bankok, akik továbbra is hiteleznek, továbbra is akarnak piacot szerezni, míg vannak, akik teljesen visszavonulnak. A helyzet, a termékek, az ajánlatok napról napra változnak.”
Azok számára, akik nem tudják hitelfelvételüket elhalasztani a hitelközvetítők szerepe ebben az időszakban még jobban felértékelődhet, hiszen a széles partneri hálózat és a naprakész információk még többet jelenthetnek az ügyfelek számára, mint korábban.
A banki tapasztalatok szerint a hitelek bedőlésének legkritikusabb időszaka a futamidő elején van, amíg az ügyfél megszokja a havi rendszeres kiadást, és figyelembe veszi azt elkölthető jövedelemének kiszámításakor. A havi terhek ilyen mértékű emelkedése nehezíti a kiszámíthatóságot, az ügyfél nehezebben tudja kiadásai közé beépíteni a törlesztőrészletet.
Ez egyértelműen növeli a bank kockázatát, amit természetesen szeretne kivédeni. Éppen ezért az adóselbírálás során a pénzintézetek figyelembe veszik a jelentősebb árfolyam ingadozás lehetőségét, és az ügyfél szabadon elkölthető jövedelmét nem „feszítik ki” a törlesztőrészlettel, hogy legyen tartaléka kedvezőtlen árfolyam alakulás esetére is. A magasabb kockázat természetesen kamatnövelést is eredményezhet.
Megelőzés – milyen konstrukciókkal csökkenthető az árfolyamváltozás ingadozásának hatása?
A bankok már a válságot megelőző időszakban is próbálták az árfolyam ingadozást kivédeni ügyfeleik törlesztőrészleteiben. Ezek a konstrukciók néhány banknál jelenleg is megtalálhatók. A bank a folyósítás napján fix időtávra (pl. 5 évre) rögzíti a törlesztőrészletre vonatkozó árfolyamot, azaz az ügyfél 5 évig ugyanakkora forint összeget törleszt. Az árfolyamváltozást természetesen követi a bank, a rögzített árfolyamhoz képest a forint erősödése jóváírást jelent az ügyfélnek, a gyengülése pedig terhelést.
Az 5 éves periódus végén a bank elszámol az ügyféllel. Ezzel a konstrukcióval jóval kiszámíthatóbb az ügyfél havi kiadása, és a hosszabb periódus alatt az árfolyam-ingadozások rövid távú hatásai kisimulnak, adott esetben ki is olthatják egymást. Hasonló konstrukció létezik akár rövidebb, 1 éves periódusra is.
A jelzáloghitel-piac alakulása természetesen nem csak a fent vázolt árfolyam-ingadozástól függ. Már szeptemberben tapasztalható volt némi forrásdrágulás, főleg a devizapiacokon. Ahogy a válság begyűrűzött a bankközi piacokra is, a drágulás mellett a CHF swapok elapadásával a források szűkössége is szerepet kaphat.
Miért nem zuhannak a magyar ingatlanárak?
A magyar ingatlanpiacon a lakások alulárazottak, a hitelezés aránya nem magas, a befektetők a válságos helyzetben az ingatlan felé fordulnak - egyebek mellett ezzel indokolja az Otthon Centrum elemzése azt, hogy a magyar lakáspiac árai eddig nem csökkentek, és várhatóan érezhetően nem is lesznek kisebbek.
A magyar új lakások árai 30-40 százalékkal alacsonyabbak, mint Csehországban, Lengyelországban, vagy éppen Romániában. Így nincs olyan kényszerítő helyzet, amely az árak korrekcióját követelné - mutatnak rá. Évekkel ezelőtt Magyarországon a kereslet és a kínálat együtt csökkent, így a piac kiegyensúlyozott maradt - áll az elemzésben. Így elmaradt a kereslet visszaesése miatti árcsökkenés.
Magyarországon alacsony volt mindig a befektetési célú lakásvásárlás. A lakások forgalmát az "élethelyzetek" produkálták, például a fiataloknak szükségük volt lakásra, majd a gyerekek születésével nagyobb lakásra. Ezek az élethelyzetek folyamatosan "termelődnek", ezért várható, hogy a kereslet csak kis mértékben esik vissza.
A magyar bankok mindig óvatosan hiteleztek, a lakásokat nem árazták túl, és mindig lényeges önerőt követeltek, ellentétben a válságot előidéző amerikai gyakorlattal - olvasható az Otthon Centrum elemzésében.
Összedőltek Európa nagy ingatlanpiacai
Visszavonta akciós hiteleit az Erste
Hogyan vegyük rá a vevőt, hogy megvegye a lakást?
Devizahitelek: pár órán is sok múlhat
Egyre több a lakáshitel, az is devizában
Telket venne? Várjon még egy kicsit!
Jelzálogkölcsönből tengődnek a vállalkozások
Mekorra a baj a magyar ingatlanpiacon?
Privátbankár