Ezentúl nem a vállalkozás tevékenységét azonosító TEÁOR-számok, hanem az előző évi nettó helyi iparűzési adó (HIPA) szerinti árbevétel (kezdő vállalkozásoknál a várható nettó árbevétel) összetétele lesz az irányadó mind az ingatlant értékesítő vállalkozás, mind a lízingcégek esetében. Így bármely vállalkozás jogosult lehet a kedvezményes, 2 százalékos illetékmértékre, ha a nettó árbevétel összetételével szemben támasztott követelményeknek megfelel.
A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzőnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Ha a nyilatkozatban vállaltak nem teljesülnek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt az állami adóhatóság felé. Ez esetben csak a megállapított illeték különbözetének 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetnie.
Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, az illeték különbözetének kétszeresét kell megfizetnie. A feltételek teljesülését 2009. január 23-a után a kétéves határidő elteltét követően az adóhatóság "hivatalból" ellenőrizni fogja. Változatlan maradt a szabályozásban a két éven belüli értékesítés, illetve lízingbeadás feltétele és szankciója. Kiegészült mindez azzal, hogy a vagyonszerző jogutódlása esetén ezt a határidőt a jogelőd vagyonszerzésétől kell számítani.
Lakásvásárlás: szóljon, hogy illetékmentes!
Elfelejthetjük az illeték-trükköket!
Készpénzes tilalom: az átadásra mászik rá az APEH
Visszlízing: levegőhöz jutó kkv-szektor?
Adóügyek: lassan ideje mindent bevallani
MTI