
Váratlan nyereségek
A kelet- és közép-európai piacok vonzó lehetőségeket rejtenek az európai befektetők és fejlesztők számára. Bár a megszerezhető hozamok már a nyugat-európai szint felé közelednek, a gazdaság, és így az ingatlanpiac is rejt még növekedési lehetőséget magában. 2007 második negyedévében az első osztályú irodák piacán az elérhető hozamok Moszkvában, Szófiában, Bukarestben, Pozsonyban és Budapesten meghaladták a hat százalékot, szemben a nyugat-európai piacok átlagban 4-5 százalékos hozamával (Frankfurt, Amszterdam, Berlin, London, Madrid), nem is beszélve a 3,5 százalékos hozammal bíró Dublinról, Párizsról vagy Zürichről.
A tendencia természetesen csökkenő – mondta Iryna Pylypchuk, hiszen az országok európai uniós csatlakozásuk idején a kockázat mérséklődésével és a piacok fejlődésével párhuzamosan csökkenő prémiumot mutatnak az elérhető hozamokban. A CB Richard Ellis elemzője szerint Budapest, Prága és Varsó ingatlanpiaca 2001 és 2006 között hasonló utat járt be hozamprémium vonatkozásában, mint a nyolcvanas évek végén a spanyol és portugál ingatlanpiac. Míg 1986-ban, a csatlakozáskor Spanyolországban és Portugáliában a hozamprémium még megközelítette a 600 bázispontot (6 százalék), addig öt évvel később alig haladta meg a 100 bázispontot. A kelet-közép-európai országokban uniós csatlakozásuk előtt 3 évvel még közel 400 bázispont volt a hozamfelár, ez a 2004-es belépésükkel 300 bázispont alá csökkent, 2006-ban pedig alig haladta meg a 100 bázispontot, hasonlóan a déli országok ingatlanpiacához.
A piacok előtt álló fejlődések és lehetőségek határtalanok – mondta a CBRE londoni elemzője, hiszen a nemzeti össztermék növekedése magas a legtöbb közép és délkelet-európai államban, így a konvergencia Nyugat-Európához folytatódik. A szlovák gazdaság az idei 8,5 százalék után jövőre hat százalék feletti növekedést produkál, de Románia, Lengyelország és Bulgária is hat százalék körül teljesít (a magyar gazdaság 2-3 százalékkal nő idén és jövőre), míg az eurózóna gazdaságai 2007-ben és 2008-ban 3 százalék alatt növekednek.
A piacokban rejlő fejlődést és lehetőséget a CBRE szakértője a bevásárlóközpontok területének egy főre jutó értékével is magyarázta. A növekvő gazdaságok növekvő jólétet és fogyasztást eredményeznek a közép és délkelet-európai régióban, így a bevásárlóközpontok fejlődése a következő években bizonyosan bekövetkezik. Míg Svédországban, Hollandiában vagy Ausztriában ezer főre 250 négyzetméternél is több bevásárló-terület jut, addig Magyarországon, Lettországban vagy Csehországban 150-et sem éri el, Romániában pedig 50 négyzetméternél is kevesebb van.
Az irodapiacon már hatalmas fejlődés ment végbe az elmúlt években – mutatott rá Iryna Pylypchuk, hiszen 2000-ben még hatmillió m2 iroda volt a térség fővárosaiban, 2008-ban viszont az előrejelzések szerint több, mint 21 millió lesz.
A fejlődést jól érzékelteti, hogy annak ellenére csökken a kihasználatlansági ráta Közép- és Délkelet-Európa meghatározó ingatlanpiacain, hogy az elmúlt években példátlan fejlesztési láz jellemezte az irodapiacot. – tette hozzá az elemző.
A gazdasági növekedés és Nyugat-Európához való konvergencia további lehetőségeket teremt a térségben, hiszen a fejlődés új termékeket hoz a piacra, ráadásul az enyhén növekvő bérleti díjak és a jelenleg 100 bázispontra tehető hozamfelár egyelőre magasabb megtérülést tesz lehetővé, a nyugat-európainál magasabb kockázattal bíró piacok esetén – összegezte végezetül a CBRE szakértője, aki az elmúlt évek sikerei után további biztos jövőt jósol a térség ingatlanpiacain.
Noah Steinberg, a Wallis Ingatlan Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a térség ingatlanpiacának fejlődése abban is megmutatkozik, hogy tapasztalata szerint a befektetők manapság már teljes portfoliókat vásárolnak a régióban. Magyarország esetében Steinberg arról beszélt, hogy ugyan egyelőre Budapesten kívül kevés számú – főleg logisztikai és ipari beruházás valósult meg – ám a trend változóban van.
Mester Ákos, az Erős Ügyvédi Iroda/Squire, Sanders & Dempsey szakértője a térségben a tranzakciók költségét és a bürokrácia nehézkességét nevezte legkomolyabb hátránynak. Az ügyvéd nehézségnek nevezte a magyarországi ingatlanadó bevezetése kapcsán az ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztését, hiszen egyelőre az egyes földhivataloknak ez nem feladatuk és nem is feltétlenül állnak erre készen.
Luxus 22 ezer négyzetméteren
Kapósabb lesz a kicsi, főleg ha különleges
Ami a csövön kifér: termálvíz a csapból
Mohóság a köbön: idegenek az ingatlanpiacon