A Fülöp-szigetek 2023 vége óta „tengeri együttműködési tevékenységeket” folytat külföldi haditengerészetekkel, hogy ellensúlyozza Kína kiterjedt víziút-követeléseit, beleértve a közös vitorlázásokat az Egyesült Államokkal, valamint Japánnal, Ausztráliával, Franciaországgal és Kanadával – számol be róla a Reuters.

Romeo Brawner, a Fülöp-szigetek katonai főparancsnoka elmondta, hogy a kétnapos közös gyakorlat ötlete, amely vasárnap kezdődött és a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetén belül zajlott, akkor merült fel, amikor márciusban találkozott indiai kollégájával.

Kína visszautasítja harmadik országok részvételét a vitákban

„Nem tapasztaltunk semmilyen kellemetlen incidenst, de még mindig vannak, akik árnyékként követnek minket – ahogy azt már előre vártuk” – mondta Brawner újságíróknak, Kínát nem nevezve meg.

A kínai külügyminisztérium egy nyilatkozatban kijelentette, hogy a területi és tengeri vitákat a közvetlenül érintett országok között kell rendezni, és harmadik félnek nem szabad beavatkoznia. Az indiai haditengerészet hajói között, amelyek részt vettek a két ország első közös vitorláján, ott volt az INS Delhi irányított rakétákkal hajtott romboló, az INS Shakti tartályhajó és az INS Kiltan korvett. A Fülöp-szigetek két fregattot, a BRP Miguel Malvart és a BRP Jose Rizalt vetette be.

A gyakorlat egybeesett Marcos ötnapos indiai útjával, ahol – mint mondta – elmélyíti a tengeri kapcsolatokat, és együttműködést keres olyan ágazatokban, mint a védelem, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart, amely átfedésben van Brunei, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam tengeri övezeteivel. A vízi út stratégiai hajózási útvonal, ahol évi 3 billió dollár értékű hajóval történő kereskedelem zajlik.

Egy nemzetközi választottbíróság 2016-os ítélete kimondta, hogy Peking állításai nem rendelkeznek nemzetközi jogi alappal, ezt a döntést Kína elutasítja.