A legtöbb nagybank óvatosan, de nehezíti a végtörlesztést. A felügyelet már többször lecsapott, és tucatnyi vizsgálat zajlik jelenleg is, a politikusok is összevonták szemöldöküket, és további intézkedéseket helyeztek kilátásba. Mindenesetre az árfolyamgát intézménye teljes érdektelenségbe fulladt, és ahogy telnek a napok, úgy csökken a bankok számára a végtörlesztés kockázata is – írja a Figyelő.
Több kisebb piaci részesedésű bank és takarékszövetkezet, így a Gránit Bank, a Kinizsi Bank, a Banco Popolare, valamint a Mohács és Vidéke Takarékbank jelentkezett már a piacon a devizahitelek végtörlesztésére alkalmas forintalapú kiváltó hitellel. A nagy bankok azonban inkább lapítanak, vagyis nem igazán aktivizálják magukat, és úgy lavíroznak, hogy amennyiben lehet, ne kövessenek el ugyan semmilyen törvénytelenséget, de lassítsák és nehezítsék a végtörlesztést. Pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) láthatóan komoly kapacitással és igen gyors beavatkozásokkal igyekszik kontrollálni a bankok gyakorlatát.
A felügyelet előbb a Volksbankra csapott le, amely igen gyorsan 50 millió forintos bírságot is kapott azért a tájékoztatójáért, amelyben jogi konzekvenciákkal fenyegette a végtörlesztést kihasználó ügyfeleket. Binder István, a PSZÁF szóvivője szerint ez a kísérlet nonszensz volt, hiszen az ügyfélnek nem lehet abból hátránya, hogy élt az érvényben lévő hitelintézeti törvény adta jogával. A Figyelőnek úgy fogalmazott erről egy szakértő, hogy amennyiben később valamilyen bíróság törvénytelennek minősítené a végtörlesztést, azért az ügyfél semmilyen módon nem felelhet, ha valakin ez utólag számon kérhető, az csakis az állam lehet.
Azóta az Erste Bank is benyelt egy felügyeleti ejnye-bejnyét, mert a PSZÁF a próbavásárlása során azt olvasta a fix árfolyamú végtörlesztést kérelmező űrlapon, hogy a végtörlesztési igény bejelentésére az év végéig egyszer van lehetőség. Valójában nincs korlátozva ez, akár többször is neki lehet futni a végtörlesztési kísérletnek.
Binder szerint a rengeteg ügyfélpanasz két nagy csoportra osztható, egyrészt valóban voltak jogi értelmezési zavarok, másrészt vannak szabálytalannak tűnő, jelenleg is vizsgált banki gyakorlatok.
Vannak azonban a törvény kínálta olyan széles lehetőségek, amelyeket nem ismer mindenki, pedig sokakat érinthet. Például a június 30-a után felmondott szerződések nincsenek kizárva a végtörlesztésből, sőt még a 90 napon túli késedelembe esők is jogosultak rá, ha a bank még nem bontott szerződést, igaz ez nem tűnik túlságosan életszerűnek.
A bankok közül viszonylag sokan készültek a végtörlesztésre kamatemeléssel is, erre Rogán Antal fideszes képviselő azonnal megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) és a felügyeletet kartellezés gyanújával. A versenytörvény alapján ezt a konkrét bejelentést a GVH vizsgálja. Gondolovics Katalin, a GVH szóvivője azonban a Figyelőnek egyelőre csak annyit tudott mondani: az előzetes vizsgálat zajlik, ám annak alapján még azt nem lehet megmondani, hogy mikor derül ki, indul-e egyáltalán eljárás.
A Figyelő lapzártájának idején már a 100 milliárd forintos összesített hitelértéket is átlépte az a végtörlesztési társaság, amely folyamatosan tárgyal valamilyen átfogó megoldásról. A Figyelő úgy tudja, a szervezők jelenleg három irányban gondolkodnak, egyrészt a hazai piacon aktív kereskedelmi bankokkal tárgyalnak korrekt hitelkondíciókról, másrészt a magyar piacon még jelen nem lévő külföldi bankok felé is nyitottak, harmadrészt pedig a magyar államnak szeretnének bemutatni egy komplex elképzelést.
Figyelő