Visegrádi négyesfogat: kívülről jöhet a mentőöv

Németország nyár óta pozitív növekedést ért el, de a banki finanszírozás továbbra is mérsékelt marad. Spanyolországban rövid és középtávon negatív GDP prognosztizálható, de a fizetési késedelmek és a felszámolási eljárások száma csökkenő tendenciát mutat. Az Egyesült Királyságban ezzel szemben a felszámolások növekedésének vége még nem látható, és a problémás építőipari szektor is tovább fog gyengülni, ám az autóipar számai újra pozitívba fordulhatnak.

Gyengülő export, fellendülő építőipar Csehországban

Csehországban a GDP 5%-kal csökkent az idei év első felében 2008 hasonló időszakához képest a cseh statisztikai hivatal adatai szerint. A gazdaság továbbra is szenved a gyenge exporttól: a kivitel 18%-kal esett vissza 2009-ben, ez a csökkenés negatív befolyással bír az erősen exportorientált szektorokra, mint az autóipar, a gépgyártás, a vegyipar, a fuvarozás, a textilipar és bútorgyártás.

Az ipari termelés Csehországban majdnem 20%-kal gyengült 2009 januárja óta. Az építőipari szektor azonban némi rugalmasságot mutatott: míg az épületépítési iparág termelése lecsökkent az elmúlt hónapokban, addig a mélyépítés tovább fejlődött.

A cseh termelői árak trendje jelentősen megváltozott. Az árak a mezőgazdaságban meredeken, az ipari szektorban kis mértékben estek. Az építőipar árai emelkedtek, kivéve az építőanyag szektort. A szolgáltatások árszintje – a fuvarozást kivéve – növekedett. A fogyasztói árak 1,8%-kal emelkedtek.

A gazdasági visszaesés a munkanélküliség növekedéséhez vezetett: az IMF előrejelzése szerint ebben az évben a csehországi munkanélküliség 7,9%-kal fog emelkedni. Szűkül a gyártó vállalatok likviditása is, ez a trend erősíti a nemfizetések kockázatát.

A romló cseh gazdasági környezet mellett még mindig van némi fejlődési lehetőség, leginkább az építőiparban: az infrastruktúra fejlesztésére előirányzott európai uniós alapok jó kilátásokat nyújtanak az infrastruktúraépítő alszektornak. 

Lengyelország kevésbé érintett

A többi kelet-közép európai piac markáns visszaeséséhez képest Lengyelország gazdasága még mindig elfogadhatóan teljesít. Erre az évre 0,1%-os, 2010-re pedig 1,7%-os lengyel GDP növekedést jósolnak. Az erőteljes belföldi fogyasztás a fő hajtóereje ennek a fejlődésnek, emellett a munkanélküliség továbbra is csökken, és mind a háztartások, mind a vállalatok átlagosan kevésbé eladósodottak, mint a többi környező országban. Az export az importhoz viszonyítva kevésbé csökken, és a zloty leértékelődése 2008 vége óta segített az exportőröknek az ár érzékeny szegmensekben és piacokon, részben kompenzálva az általános külföldi kereslet-visszaesést.

Ugyanakkor a lengyel deviza fizetőértéke negatív hatással volt az üzleti környezetre. Sok vállalat még mindig szenved a zloty leértékelődésétől, mivel ez jelentősen növelte a külföldi valutaköltségek terhét.

A lengyel felszámolások száma majdnem 50%-kal növekedett 2009-ben, és ez a folyamat valószínűsíthetően folytatódni fog az elkövetkezőkben is. Az általánosan romló fizetési morál minden szektorban likviditási problémát okoz.

A mostani időszak döntő lesz a lengyel gazdaság további fejlődésében. A baljós trendek növelik a munkanélküliségi rátát – június végén 8,2%-on állt –, és csökkentik a tőkeberuházást. Csehországhoz hasonlóan Lengyelországban is az uniós alapok által támogatott infrastrukturális projektekhez kapcsolódnak a jó üzleti lehetőségek, de a lengyel gazdaságnak a 2010-es európai futball bajnokság is kedvez.

A nagy uniós piacok fellendülése segít Szlovákián

Mint a legtöbb kelet-közép európai országot, Szlovákiát is súlyosan érintette a gazdasági válság: a statisztikai hivatal szerint a termelés 5,3%-kal csökkent 2009 első félévében. Ugyanakkor az emelkedő inflációval kapcsolatos aggodalmak nem bizonyultak helyesnek. A jelenlegi számok szerint a fogyasztási árindex 2%-kal emelkedett az első 9 hónapban, míg a termelői árak 2,2%-kal estek. A főbb szlovák iparágak termelése feltűnően visszaesett, együttvéve a termelés 21,6%-kal zsugorodott 2009-ben, de talán látszik némi enyhülés.

Szlovákiában is gondot jelent a vállalati hitelkondíciók kérdése, mivel a bankok továbbra is vonakodnak új hiteleket nyújtani.

Eltérően többi más kelet-európai piactól, Szlovákiát, mint az eurozóna tagját, nem befolyásolta a deviza mozgások utóhatása. Ezzel szemben, néhány alacsony hozzáadott értékkel és magas bérköltséggel dolgozó szektor, mint például a textilipar, elvesztette a versenyképességét a szomszédos országok termelőivel szemben, akiknek az átváltási rátája gyengült.

Az Atradius becslései szerint a felszámolások száma 2009-ben 20-25%-kal fog nőni. A szlovák vállalatok fő problémája továbbra is a magas eladósodottság és az alacsony likviditás marad.

Rövid távon a gazdasági teljesítmény valószínűleg nem fog visszatérni a krízis előtti magas növekedési szinthez. Az IMF viszont úgy látja, hogy Szlovákia gazdasága fellendül, 2010-ben 3,7%-os növekedést prognosztizálnak az idei 4,7%-os visszaesést követően.

Magyarország: növekedés jósolható 2010 második félévétől

Magyarország bruttó hazai terméke 2009 III. negyedévében 7,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest a KSH jelentése szerint. Az export 11.6%-kal csökkent január-októberi viszonylatban, de a jövő évi kilátások biztatóak a fő felvevő piacok élénkülő kereslete miatt.

Az ipari termelés az első háromnegyed évben 21%-kal maradt el 2008 hasonló időszakához képest.

2009. harmadik negyedévében Magyarország munkanélküliségi rátája 10,3%-os értéket ért el, ami az előző év azonos időszakinál 2,6 százalékponttal magasabb. A felszámolási eljárások száma több mint 30 százalékkal nőtt, már októberben elérte a tavalyi szintet, és a közeljövőben további növekedés várható az Atradius felmérései szerint.

A nagy uniós piacok fokozatos élénkülése a magyar gazdaság számára ugyanúgy kulcsfontosságú, mint a többi visegrádi ország számára. Az Atradius a gazdasági fellendülést 2010 második felétől tartja reálisnak - ovlasható a társaság összeállításában.

Privátbankár