A magánnyugdíjpénztári tagok egy része számára az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott törvény lehetővé tette, hogy 2009. december 31-ig visszaléphessenek a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe.
A lehetőség azon pénztártagok számára nyílt meg, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. Pénztári szakemberek 55-57 év felett célszerűnek látják a visszalépést.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy akik számára 2009. július 9-ét megelőzően tb öregségi nyugellátást állapítottak meg, és tb nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg, 2009 végéig kérhessék nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.
Az utóbbi kör esetében feltétel, hogy ha korábban pénztári szolgáltatásban részesültek, annak összegét a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizessék. Ez gyakran csak néhány tízezer forint visszafizetését jelenti, cserébe a tb járadék 25 százalékáért.
Annak, aki a visszalépés mellett dönt, vagy megállapított nyugellátása módosítását kéri, erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-ig dokumentált módon - például tértivevényes levélben - el kell juttatnia ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol tag, illetve ahol utoljára tag volt. A határidőt feltétlenül be kell tartani, mert elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét és TAJ számát az egyértelmű azonosíthatóság érdekében.
A magánnyugdíjpénztári szektorban megközelítően 130 ezer tag élhet a visszalépési lehetőséggel.
Biztonság, átláthatóság, kiszámíthatóság
Egyebek között a biztonság növelése, a tulajdonosi felelősség egyértelmű meghatározása érdekében volt szükség a magánnyugdíjpénztárak magánnyugdíj-biztosítóvá alakítására, az új rendszerrel sem a lényegi szabályok, sem a tagok jogai nem változnak - mondta Végh Szabolcs, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára.
Hangsúlyozta: a pénztártagok nem éreznek sokat a részletszabályok változásából, legfeljebb annyit, hogy átláthatóbb lesz a rendszer, biztonságosabb és kiszámíthatóbb a járadékszolgáltatás. A jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját is - tette hozzá a szakállamtitkár. Az átalakítást, a tulajdonosi jogokat érintő kérdésekben az igazságügyi tárca alkotmányjogászaival is folyamatosan konzultáltak. Az pedig, hogy a tagok a biztosítókban már nem tulajdonosok, nincs hatással megtakarításaikra - hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett rá, hogy a tagok döntő többsége eddig sem gyakorolta tulajdonosi jogait, és e jog egyébként sem forgalomképes.
A magánnyugdíjpénztárak mögött olyan tőkeerős tulajdonosokra van szükség, amelyek, ha kell, be tudnak állni "a pénztárak mögé". A korábbi rendszerben ezt maguknak a tagoknak kellett volna megtenniük - hívta fel a figyelmet és emlékeztetett rá, hogy hasonló helyzet alakult ki biztosító egyesületeknél. Itt is a tagoknak kellett volna tőkéjükkel "a csődbe jutott biztosító mögé állni", amit nem is tudtak megtenni.
Szükségessé tette az átalakítást az is, hogy szabályozatlan volt a hamarosan induló járadékszolgáltatás és erre a pénztárak nem is lettek volna képesek. Tehát az intézményrendszer átalakítása és a járadékszolgáltatás szorosan összefügg - tette hozzá az államtitkár.
A rendszer olcsóbbá válik, nemcsak azért mert 2014-ig felére csökkennek a vagyonkezelési költségek, hanem azzal is, hogy a rendszer átláthatóbb lesz - erősítette meg. A maximum 5 százalékos járadék átváltási költség sem tekinthető magasnak nemzetközi összehasonlításban, hiszen más országokban ez 8-10 százalék között van. Ez az összeg fedezi a tartalékképzés és a működési költségek egy részét is, mint ahogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is a járulékbefizetés egy része biztosítja a működési költségeket.
Még a választások előtt változik a családi pótlék?
Magánnyugdíj-rendszer: Sólyomtól vár segítséget a Fidesz
2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel
2013-ig élnek a magánnyugdíjpénztárak
MTI