A Világbank januári jelentésében 2025-re 2 százalékos GDP-növekedést jósolnak Ukrajnának. Jövőre pedig nem kevesebb mint 7 százalékos bővülést látnak, de ennek feltétele, hogy legalább tűzszünet legyen idén, ha a békekötés nem is valószínű. A 2026-os előrejelzés megvalósulásának további feltétele, hogy az ígértnek megfelelő mennyiségű és ütemezésű külföldi pénzügyi segítség érkezzen az országba, ezt az idei gazdasági kilátásokat és kockázatokat értékelő UNN hírszolgálati iroda is kiemelte.
Itt tehát sok a bizonytalanság, viszont van néhány olyan konkrétum, ami azt jelzi, hogy vállalati szinten gyorsabban döntenek a vezetők. Nem csupán a kereskedelem fejlesztéséről, hanem gyártó cégek telephely-alapításairól érkeznek hírek. Az év elején a német Knauf megkezdte egy gipszkartont és egyéb szárazelemeket előállító üzem építését. A Ternopil megyében lévő Borscsiv településen 30 millió négyzetméternyi gipszkartont és 320 ezer tonna száraz építési elemet tudnak majd előállítani évente. A beruházás 150 millió euróba kerül. Kijev mellett már működik egy hasonló Knauf-gyár, harmadával kisebb kapacitással. Más német, osztrák és egyéb nyugat-európai építőipari cégek is tervezik különféle méretű kapacitások kiépítését. Természetesen főleg az ország nyugati és középső körzeteiben, ahol nincsenek harcok.
Fotó: Ukrán Nemzeti Bank
Az ugyancsak német Rheinmetall tankgyártó és javító, valamint lőszergyártó üzem építését jelentette be tavaly. Boris Pistorius német védelmi miniszter a minap Kijevben tárgyalt és közölte, hogy dróngyártásra vegyesvállalatokat fognak alapítani. Egy ukrán származású kanadai üzletember cége szintén egy hadiüzemet fog létrehozni, ahol a tervek szerint már az év végétől katonai gépjárműveket gyártanak. Az osztrák Kronospan fafeldolgozó vállalat 2022-ben – amikor először bombázták Kijevet az oroszok – ahelyett, hogy kivonult volna Ukrajnából, sokak meglepetésére egy logisztikai központ építését határozta el, azóta már működik is a 22 millió euróból létrehozott központ. Most új gyártósort indított a nyugat-ukrajnai Rivne városában.
Az Unilever globális óriásvállalat is új gyártelepet kezdett építeni, az azeri Neosol pedig megvette a legnagyobb ukrán titániumgyártó céget (United Mining and Chemical Company). A francia Xavier Niel 600 millió dollárért megszerezte az egyik nagy helyi távközlési szolgáltatót, ez az orosz invázió kezdete óta lebonyolított legnagyobb értékű privatizáció. A befektető ukrán cégeket is magába foglaló teljes privatizációból egyébként tavaly 12 milliárd hrivnya (1 hrivnya= 9,51 forint) bevétel érkezett a költségvetésbe, ez háromszorosa a tervezettnek.
Julia Szviridenko első miniszterelnök-helyettes és gazdaságfejlesztési miniszter a minap a Kyiv Independent hírportálon megjelent cikkében logikus lépéseknek és az ukrán ellenállás kiváló jelének nevezte ezeket a fejleményeket. Egyfajta erős bizalomról írt a Nyugat részéről, ami nem csupán a nagy üzleti lehetőségek kiaknázása miatt van, hanem azért is, mert szerinte a befektetők hisznek az ukrán gazdaságban. A kormány szerint 2023-ban 4,2 milliárd, 2024 első 10 hónapjában 3,5 milliárd dollárnyi közvetlen beruházás (FDI) érkezett az országba, ezek jelentős részét az ukrán piacon már jelenlévő cégek tették, közben növekszik a teljesen új befektetések aránya.
A teljes beruházási palettán belül a helyi vállalatok viszik a prímet, ezek új termékvonalakkal jelentek meg, továbbá több olyan cég is van, amelyik kilépett eddigi szakterületéről és más ágazatokba is befektet. Vonzó lett a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a gépipar, az energetikai ipar és a gyógyszeripar. A miniszter utalt a külföldi befektetéseket elősegítő kormányzati programra, amiben számos adó-és vámkedvezményt adnak. A legalább 12 millió euró értékű beruházást végrehajtó cégek például akár 30 százalékkal is csökkenthetik az adó és vámterheiket.
A leghatékonyabb módszer, hogy ipari parkokat hoznak létre egyes kisebb vagy közepes településeken. 2024 végén már összesen 100 ilyen központ működött az országban. A kormány tavaly 15 park infrastruktúrájának a fejlesztésére adott mintegy egymilliárd hrivnyát. Jelenleg 25 különféle cég hajt végre saját beruházást ilyen parkokban, főleg az élelmiszer-feldolgozás, a fafeldolgozás és a gépgyártás területén.
Tervezik, hogy nyugati mintára a köz- és a magánszféra közösen is végez majd projekteket. Az erre vonatkozó törvény véglegesítése és megszavazása még várat magára, de hamarosan erre is sor kerül. Ilyen projekt lehet például egyes tengerparti kikötők helyreállítása és fejlesztése, valamint egészségügyi beruházások.
Az oroszok megtartanák az egyezményt. 
