A Bundeswehr zsugorodik, elöregedett, és még mindig nem rendelkezik alapvető felszerelésekkel, annak ellenére, hogy Oroszország ukrajnai teljes körű oroszországi invázióját követően jelentősen megnövelték a védelmi kiadásokat – derül ki az ország fegyveres erőinek állapotáról szóló, nagy figyelemmel kísért éves jelentéséből.
Egyelőre a padlón
„A helyzet súlyos” – mondta Eva Högl, a fegyveres erők parlamenti biztosa kedden. „Még mindig nem tartunk ott, ahol lennünk kellene, és még sok a tennivaló a Bundeswehr feltételeinek javítása érdekében”.
A Bundeswehr talán legnagyobb problémája, hogy képtelen növekedni, annak ellenére, hogy összehangolt toborzási törekvésekkel 2031-re 203 ezer katonára kívánják növelni a haderőt. Ehelyett a Bundeswehr egyre inkább lemarad, és 2024 végére 340 katonával 181 174 főre zsugorodott. A haderő a fiatal újoncok hiánya miatt is öregszik, az átlagéletkor 34 évre emelkedett.
Fotó: Wikipédia/Bundeswehr-Fotos
„Sürgősen meg kell állítani és meg kell fordítani ezt a tendenciát” – figyelmeztet Högl, aki a Bundeswehr elsorvadását Németország védelmi képességeire nézve komoly veszélynek nevezte.
A jel
A német hadsereg felkészületlensége egy olyan időszakban következik be, amikor az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettsége bizonytalanabb, mint bármikor a szövetség történetében. Trump többször megkérdőjelezte, hogy Amerika hajlandó-e Európa védelmére kelni – hacsak Európa nem költ sokkal többet a saját fegyveres erőire.
Ezek a lépések arra késztették Friedrich Merz konzervatív kancellárjelöltet, hogy a védelmi kiadásokat gyakorlatilag mentesítse a német adósságfék szigora alól, ami radikális eltérést jelent a korábbi költségvetési megszorításoktól, amelyek célja a Bundeswehr hosszú távú finanszírozásának biztosítása volt.
Merz kiadási tervének azonban előbb át kell mennie a parlamenten a Zöldek támogatásával, ami korántsem biztos.
Németország katonai gyengesége a krónikus alulfinanszírozottságnak volt köszönhető. Berlin a Világbank adatai szerint 1991 óta csak 2024-ben először érte el a NATO által a bruttó hazai termék 2 százalékára vonatkozó védelmi kiadási célt.
A keleti szárny gyengesége
Németország csapat- és felszereléshiánya kihívást jelent a NATO keleti szárnyának megerősítésében játszott szerepét illetően is, beleértve a Litvániában tervezett 4800 fős dandár telepítését. Högl ezt „jelentős erőfeszítésnek” nevezte, amely Németország amúgy is szűkös katonai erőforrásait feszegeti.
A katonai infrastruktúra egy másik égbekiáltó kérdés. A német laktanyák leromlott állapotban vannak, és 67 milliárd eurós karbantartási és korszerűsítési elmaradással küzdenek. A katonai bázisok korszerűsítésére irányuló beruházások a 2023-as 1,25 milliárd euróról 2024-re 1,6 milliárd euróra emelkedtek, de ez a növekedési ütem nem elegendő az évtizedes megszorítások megfordításához.
Ugyanakkor a Bundeswehr bázisok elleni támadások kockázata növekszik, mivel a létesítmények egyre sebezhetőbbé válnak a drónok átrepüléseivel és szabotázzsal szemben. Högl jobb határvédelemre és erősebb drónellenes intézkedésekre szólított fel.
Előrehaladás a honvédelmi fronton
A Bundeswehr bejelentette egy honvédelmi hadosztály felállítását és annak a német hadsereg alá rendelését. A hadseregben a hadosztály egyenrangú lesz a három meglévő hadosztállyal, amelyeket háború esetén a frontra – feltehetően Keletre – vezényelnek.
A hadosztály Németország központi katonai infrastruktúráját védi majd, és őrzi a katonailag fontos infrastruktúrát, beleértve a vasúti pályákat, hidakat és a digitális infrastruktúrát.
A jelenleg rendelkezésre álló csapatok száma – mintegy 6000 fő – a katonai tervezők szerint közel sem elegendő ehhez. Amire szükség van, az „legalább egy magas öt számjegyű szám”. Elvileg elegendőek a tartalékosok, akik már most is a honvédelmi egységek túlnyomó többségét alkotják. Elég könnyű lenne „nem katonákat” is tartalékosként kiképezni, mondják. A katonai tervezők a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésére összpontosítanak. Továbbá háború esetén határozottan tervezik a civilek mozgósítását a honvédség támogatására.
A Bundeswehr éppen tavaly hozott létre két új honvédelmi ezredet. Az újonnan felállított honvédség tavaly vett részt először egy országos manőverben, amelyet egy NATO-keretbe is integráltak (Steadfast Defender).
A háttérforgatókönyv a NATO-csapatoknak a szövetség keleti szárnyára történő telepítése volt, ahogyan az egy esetleges Oroszországgal való háború esetén történne. Németország ekkor csomópontként szolgálna a csapatok és az anyag keletre történő szállításához.
A Bundeswehr harcoló egységeinek tehermentesítése érdekében a jövőben a különböző belbiztonsági csapatoknak „a védelem szempontjából kritikus infrastruktúrát kell védeniük és biztosítaniuk”; ezt hivatalosan „alapfeladatuknak” tekintik. Konkrétan a Bundeswehr szerint „lőszer- és anyagraktárak, tengeri kikötők, rakodóállomások” vagy „konvoj-támogató központok” – „a nagyobb bevetések csapatátadási pontjai” – védelméről van szó.
A gazdaság a háborúban
A honvédelmi hadosztály mindenesetre a polgári erőket is igénybe fogja venni, hogy feszültség és háború esetén támogassák a katonai tevékenységeket. A National Guardian gyakorlat keretében a honvédelmi erők már eddig is együttműködtek a Német Szövetségi Műszaki Segélyszervezettel, a Német Vöröskereszttel és a kikötőüzemeltetőkkel.
A szakértők rámutatnak, hogy háború esetén a magáncégekhez való közvetlen állami hozzáférés is bármikor lehetséges. „Ha a súlyos veszélyek elhárítása érdekében feltétlenül szükséges lenne” – állítja a Bajor Gazdasági Szövetség ügyvezető igazgatója – »a szabályozás akár azt is lehetővé tenné, hogy az egész gazdaságot az állam tervgazdasággá alakítsa át« – közvetlen hadigazdasággá.
A miniszterelnök Paks teljes újraindulásáról is beszélt. 
