Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Joe Biden elnök aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat. Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvénycsomagot szombaton a képviselőház, kedden pedig a szenátus is megszavazta. Ennek keretében az Egyesült Államok Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként. Az elnök szerint már órákon belül elindulhatnak a felszerelések Ukrajna számára. Ezek között légvédelmi rendszerekbe való lőszereket, rakétarendszereket, tüzérségi eszközökhöz és járművekhez használatos lövedékeket említett. Joe Biden szerint a szövetségesek támogatása magát az Egyesült Államokat is erősebbé teszi, a támogatást pedig Európa biztonságába való befektetésnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus két háza kétpárti többségi támogatással fogadta el a törvényeket, és köszönetet mondott a republikánus és demokrata párti törvényhozási vezetőknek. A nemzetbiztonsági törvénycsomag Izrael számára is tartalmaz támogatási keretet mintegy 26 milliárd dollár értékben, amelyből egymilliárd dollárt szánnak humanitárius segélyre a Gázai övezetben élő palesztin civilek számára. Joe Biden szerint már a héten megindulnak a szállítmányok Fotó: EPA/MICHAEL REYNOLDS
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai szerdára virradó éjjel eltaláltak két üzemanyag- és kenőanyag-tárolót, valamint egy szivattyúbázist az oroszországi Szmolenszki területen lévő Jarcevo és Rozdorovo településeken - közölték az SZBU-nál. Ezeken a bázisokon 26 ezer köbméter orosz üzemanyagot és kenőanyagot tároltak. A robbanások után jelentős tüzek keletkeztek a létesítményekben, a személyzetet pedig evakuálták.
Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek, miközben 16 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés szerint az ellentámadások közül 14 a donyecki régióban hiúsult meg.
A NATO európai pillérének megfelelő elrettentő erővel kell rendelkeznie, hiszen az ukrajnai háború is rávilágított arra, hogy az európai biztonsági architektúra veszélybe került - vélekedett Olaf Scholz német kancellár Rishi Sunak brit miniszterelnökkel Berlinben tartott találkozóján. A kancellár egyben megjegyezte, hogy Berlin és London Ukrajna legnagyobb támogatói Európában. Mindemellett biztató és szükséges jelzésnek nevezte azt, hogy az amerikai kongresszus megszavazta a további támogatást Ukrajnának.
Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével. A felek megállapodtak abban, hogy 29 gyermek visszatérhet Ukrajnába, 19 pedig Oroszországba. Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos hamisnak nevezte azt a hírt, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Szerinte ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Venezuela megbízott elnökével, Delcy Rodriguezzel beszélt az amerikai elnök szerdán telefonon, és a két vezető külön-külön is pozitívnak minősítette a beszélgetést.
Iránnak „nincs terve” emberek felakasztására válaszolta az iráni külügyminiszter, Abbász Arakcsi szerdán, amikor a közel-keleti országban zajló kormányellenes tüntetésekről kérdezték.
Az Egyesült Államok egyelőre eláll a kritikus nyersanyagokra – így a ritkaföldfémekre és a lítiumra – kivetendő vámoktól, és helyette tárgyalásokkal kívánja biztosítani az ellátást nemzetközi partnereitől – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szerdán.
Fegyveres kurd szeparatista csoportok próbáltak Irakból Iránba átjutni – közölte a Reuters hírügynökséggel három, az ügyhöz közel álló forrás –, ami arra utal, hogy külföldi szervezetek potenciálisan megpróbálják kihasználni a Teherán elleni tüntetések elleni napok óta tartó leverés utáni instabilitást.
Donald Trump Grönland meghódításáról szóló tervei egyre nagyobb riadalmat keltenek a nemzetközi közösségben – az elnök területi álmai mögött az amerikai politikai elit egyik ultrakonzervatív, nemzetbiztonsági kérdésekben rendkívül keményvonalas köre, valamint egy szerteágazó befolyással rendelkező tanácsadó személye rajzolódik ki. A megdöbbentően fiatal, alig 40 éves Stephen Miller az adminisztráció verbális „verőembere” – most pedig Grönlandot akarja.
Egy szövetséges országok katonáiból álló csoport indult meg Grönland felé, jelentette be a svéd miniszterelnök. Azt pontosan nem mondta el, mennyi svéd katona tart aa szigetre.
Az amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok – Mexikó – Kanada kereskedelmi megállapodás nem releváns az Egyesült Államok számára, miközben arra ösztönözte a vállalatokat, hogy hozzák vissza a gyártásukat belföldre.
Dánia ugyan jelezte, hogy Grönland nem eladó, az NBC mégis arról ír, hogy az Egyesült Államok vezetése akár 700 milliárd dolláros ajánlattal is előállhat.
Az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott Aleksandar Vučić, és ha már ott járt, megkérdezték tőle, ki veszi meg a NIS-t. A közel-keleti ország éppen Magyarország vetélytársa az olajcég orosz részesedéseiért folyó versenyben.
Új működési és irányítási modellt vezet be. 
