Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Joe Biden elnök aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat. Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvénycsomagot szombaton a képviselőház, kedden pedig a szenátus is megszavazta. Ennek keretében az Egyesült Államok Ukrajna számára több mint 60 milliárd dollárt biztosít katonai támogatásként. Az elnök szerint már órákon belül elindulhatnak a felszerelések Ukrajna számára. Ezek között légvédelmi rendszerekbe való lőszereket, rakétarendszereket, tüzérségi eszközökhöz és járművekhez használatos lövedékeket említett. Joe Biden szerint a szövetségesek támogatása magát az Egyesült Államokat is erősebbé teszi, a támogatást pedig Európa biztonságába való befektetésnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus két háza kétpárti többségi támogatással fogadta el a törvényeket, és köszönetet mondott a republikánus és demokrata párti törvényhozási vezetőknek. A nemzetbiztonsági törvénycsomag Izrael számára is tartalmaz támogatási keretet mintegy 26 milliárd dollár értékben, amelyből egymilliárd dollárt szánnak humanitárius segélyre a Gázai övezetben élő palesztin civilek számára. Joe Biden szerint már a héten megindulnak a szállítmányok Fotó: EPA/MICHAEL REYNOLDS
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai szerdára virradó éjjel eltaláltak két üzemanyag- és kenőanyag-tárolót, valamint egy szivattyúbázist az oroszországi Szmolenszki területen lévő Jarcevo és Rozdorovo településeken - közölték az SZBU-nál. Ezeken a bázisokon 26 ezer köbméter orosz üzemanyagot és kenőanyagot tároltak. A robbanások után jelentős tüzek keletkeztek a létesítményekben, a személyzetet pedig evakuálták.
Négy frontszakaszon sikerült előretörnie az orosz hadseregnek, miközben 16 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés szerint az ellentámadások közül 14 a donyecki régióban hiúsult meg.
A NATO európai pillérének megfelelő elrettentő erővel kell rendelkeznie, hiszen az ukrajnai háború is rávilágított arra, hogy az európai biztonsági architektúra veszélybe került - vélekedett Olaf Scholz német kancellár Rishi Sunak brit miniszterelnökkel Berlinben tartott találkozóján. A kancellár egyben megjegyezte, hogy Berlin és London Ukrajna legnagyobb támogatói Európában. Mindemellett biztató és szükséges jelzésnek nevezte azt, hogy az amerikai kongresszus megszavazta a további támogatást Ukrajnának.
Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével. A felek megállapodtak abban, hogy 29 gyermek visszatérhet Ukrajnába, 19 pedig Oroszországba. Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos hamisnak nevezte azt a hírt, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Szerinte ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Legalább hat ember meghalt és húszan megsebesültek egy izraeli légicsapásban, amely csütörtök hajnalban érte a Gázai övezet déli részén található Nasszer kórházat. A Hamász irányítása alatt működő polgári védelem tájékoztatása szerint a támadás a Hán-Júniszban található egészségügyi intézmény sebészeti részlegét érte, és jelentős károkat okozott az épületben.
Továbbra is érvényben van Magyarországgal szemben a 2018-ban, még az Orbán-kormány alatt elindított, 7-es cikk alapján folyó jogállamisági eljárás. Miként a migrációs szabályok megsértése miatt még mindig napi 1 millió eurót von le büntetésként az Európai Unió hazánk uniós forráskeretéből. Lapunk tudósítója Brüsszelben úgy értesült, hogy ezeknek az intézkedéseknek a megszüntetése egyáltalán nem lesz sétagalopp, hiába értékelik pozitívan az uniós intézmények a Tisza-kormány által tett jogállamisági lépéseket.
Tizennégy év után először tartottak országos általános sztrájkot Spanyolországban, ahol milliók tiltakoztak az elszabaduló lakhatási költségek és a megélhetési nehézségek miatt. A szerdai munkabeszüntetés számos ágazat működését megbénította, több nagyvárosban akadozott a közlekedés, Barcelonában pedig összecsapások is történtek a rendőrök és a tüntetők között. A demonstrációkat alig három héttel a november 29-re kiírt előrehozott parlamenti választások előtt tartják.
Százezrek vonultak a lengyel állami ünnep, a függetlenség napja alkalmából a nemzeti körök által szerdán szervezett varsói meneten, amelyen Karol Nawrocki államfő és ellenzéki politikusok is részt vettek.
Őrizetbe vették szerdán Rade Basta volt szerb gazdasági minisztert, és leváltották a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) igazgatóhelyettesét, Tomislav Radovanovicot. Az október 25-i parlamenti választás óta több mint kilencven embert tartóztattak le Szerbiában, köztük magas rangú rendőri vezetőket, állami intézmények irányítóit és a korábbi hatalomhoz közel álló üzletembereket.
Dublinban az adatközpontok négyszerannyi villamos energiát fogyasztanak, mint a lakosság: többek között emiatt vonultak utcára a hétvégén az ír fővárosban. Ausztriában viszont hiába tiltakoztak, a Duna egyik mellékfolyójához gond nélkül építi az adatközpontját a Google. Az Európai Bizottság a technológiai szuverenitásra hivatkozik, de közben engedményeket tett az óriás techvállalatoknak, amelyek egyre inkább Észak-Európa felé építkezhetnek.
Kibertámadás érte szerdán az Ukrinform közszolgálati hírügynökséget; az elkövetők megváltoztatták a honlap főoldalát és a hírügynökség közösségi oldalának profilját az X-en – hozta nyilvánosságra Szerhij Cseravatij, az Ukrinform vezérigazgatója a közösségi médiában.
Az osztrák kormány a kémtevékenységre vonatkozó törvények szigorításáról döntött szerdán, a törvényhozási jóváhagyásra váró szabályozás értelmében a jövőben már nem csupán Ausztria, de a nemzetközi szervezetek érdekei ellen irányuló hírszerzési tevékenység is büntethető lesz.
Az Európai Unió arra számít, hogy a következő izraeli kormány „kevésbé agresszív” politikát folytat majd, javítja a Brüsszellel fennálló megromlott kapcsolatait, és konstruktívabban viszonyul a Gázai övezet helyzetéhez, valamint a ciszjordániai illegális telepek kérdéséhez – írta a Rapporteur brüsszeli hírportál szerdán több, Tel-Avivban szolgálatot teljesítő uniós diplomatára hivatkozva.
