Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
8p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ha Trump visszatérne a Fehér Házba, a republikánusok Orbán számos technikáját adaptálják majd az amerikai kontextusba. Míg Harris azonosul a globális szupremácia amerikai hagyományával, Trump jóval szűkebben értelmezi az USA érdekeit. Káncz Csaba jegyzete.

Bárki is nyeri a novemberi 5-i elnökválasztást az Egyesült Államokban, a nemzetközi geopolitikai viszonyokat átrendeződések várják, és – különösen Trump esetleges győzelme esetén – a világ bizonytalanabbá válik.

A tét nem is lehetne nagyobb. 1945 óta az első szárazföldi háború zajlik javában Európában, miközben az izraeli-palesztin konfliktus bármelyik pillanatban regionálissá szélesedhet. Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán tengelye napról napra erősíti együttműködését, miközben a szürkezónás destabilizáló tevékenységek minden eddiginél magasabb szintre ugrottak.  

Együtt a nagy csapat
Együtt a nagy csapat
Fotó: X/Orbán Viktor

Az amerikaiak már nem annyira közömbösek a külpolitikai kérdések iránt, mint az elmúlt évtizedekben. Egy felmérés szerint 40 százalékuk a külpolitikát tartja az öt legfontosabb kérdés egyikének, amellyel a leendő elnöknek és kormányának foglalkoznia kell.

Kamala Harris vonalvezetése

A hivatalban lévő alelnökről senki sem mondhatja, hogy felkészületlen az elnöki tisztséggel járó nemzetközi követelményekre. Három és fél éven át megkapta az amerikai hírszerzés napi elnöki tájékoztatóját, és részt vett a Nemzetbiztonsági Tanács ülésein. Gyakran képviselte az Egyesült Államokat külföldön, 21 országba látogatott el, és több mint 150 világ vezetőjével találkozott.

A Biden-kormányzat külpolitikájának kialakításában azonban nem volt jelentős szereplője. Túl korai lenne tehát egy „Harris-doktrínát” azonosítani. Azonban nyilvános nyilatkozataiból már világos, hogy Harris azonosul az amerikai vezetés és globális szupremácia amerikai hagyományával. A februári müncheni biztonsági konferencián például így nyilatkozott: "az amerikai nép alapvető érdeke, hogy az Egyesült Államok betöltse régóta fennálló globális vezető szerepét".

Az augusztusi demokrata nemzeti konvención (DNC) ígéretet tett arra, hogy „Amerika, nem pedig Kína nyeri meg a XXI. század versenyét, és hogy megerősítjük, nem pedig feladjuk globális vezető szerepünket”. Ezzel szemben Trump sokkal szűkebben határozza meg Amerika érdekeit. Ahogy egyszer leszögezte: "Az Egyesült Államok elnöke vagyok – nem pedig a világé".

Míg Trump szkeptikus Amerika szövetségeit illetően, addig Harris szövetség-hívő. Az elnökválasztási vitában Harris azt mondta: az amerikai szövetségesek hálásak, hogy Trump „már nem elnök, és hogy megértjük a világ valaha ismert legnagyobb katonai szövetségének, a NATO-nak a fontosságát”. Júniusban az ukrajnai békecsúcson pedig kiemelte, hogy a szabályok és normák betartása, a demokratikus értékek védelme és a szövetségesek melletti kiállás „erőssé teszi Amerikát, és biztonságban tartja az amerikaiakat”.

Harrisnek az USA vezető szerepébe vetett hite nem feltétlenül jelenti a külföldi beavatkozások iránti előszeretetet. 2019-ben a Council on Foreign Relations előtt leszögezte: az Egyesült Államok legnagyobb külpolitikai hibája, hogy „olyan sikertelen háborúkba bocsátkozik, amelyek emberéleteket követelnek, destabilizálják azokat a régiókat, ahol vívják őket, és aláássák vezető szerepünket a nemzetközi közösségben”. Nevezetesen, Harris támogatta Biden döntését, hogy 2021-ben teljesen kivonuljon Afganisztánból.

A transzatlanti kapocs

Valószínűnek tűnik, hogy Harris szorosan Bidenhez fog igazodni Európához való hozzáállásában. Erős Európa-politikai alapokkal rendelkezik, amelyekre építhet. Biden válasza Oroszország 2022-es brutális ukrajnai inváziójára a szövetségszervezés sikeres gyakorlata volt, amely nemcsak Putyin céljait hiúsította meg, hanem a NATO-t is megerősítette és kibővítette.

Alelnökként Harris gyakran járt Európában, és háromszor is felszólalt a legfontosabb transzatlanti fórumon, a müncheni biztonsági konferencián. A DNC-n fogadkozott, hogy „erősen ki fog állni Ukrajna és NATO-szövetségeseink mellett”. A vitán pedig Harris Trump szemébe vágta, hogy Putyin egy diktátor, „aki téged megenne ebédre”.

Személyzeti politika

A Harris- és a Biden-kormány között valószínűleg ellentét lenne a Közel-Keletet illetően is. Harris márciusban „azonnali tűzszünetre” szólított fel Gázában, még mielőtt más magas rangú kormányzati tisztviselők ezt tették volna. Jelentések szerint megválasztása esetén valószínűleg teljes körű elemzést fog készíteni az Egyesült Államok Izrael-politikájáról, és nyitott lehet arra, hogy bizonyos Izraelnek nyújtott segélyeket feltételekhez kössön.

A konfliktussal kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott, hangsúlyozva Izrael önvédelemhez való jogát. És bár Harris nem érhet fel Biden hosszú és érzelmi kötődésével az országhoz, a vitában megjegyezte: „Egész pályafutásom és életem során támogattam Izraelt és az izraeli népet”.

Harris valószínűleg megtartja a Biden-csapat nagy részét, Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kivételével, mivel nehéz négy év áll mögöttük. Bill Burns CIA-igazgatót Washingtonban lehetséges külügyminiszterként emlegetik. Egy esetleges Harris-kormányban a Pentagon élén Michèle Flournoy-ra is sor kerülhetne, és történelmet írhatna az első női védelmi miniszterként.

Trump eklektikus vonalvezetése

Trump azt sugallja, hogy ő képes békésebb globális környezetet teremteni, mert ügyesen tárgyal Oroszország, Kína és Észak-Korea erős embereivel – akik tisztelik őt, és fordítva.

Trump egy nap alatt rendezné az ukrajnai háborút, nem Kissinger-féle ingadozó diplomáciával, hanem nyomást gyakorolva Ukrajnára, feltehetően Oroszország számára kedvezőbb feltételekkel. A kongresszusnak erről lesz véleménye, ami nem feltétlenül fog tetszeni Trumpnak. Ukrajna most többre törekszik – tanú erre az orosz területre való behatolás –, mint lehetséges tárgyalási nyomásgyakorló pont.

Orbanizáció jöhet

Egy második Trump-időszak aláásná az amerikai demokráciát, és a transzatlanti kapcsolatok potenciálisan visszafordíthatatlan gyengüléséhez vezethet. Trump nyílt támogatása az európai autokratikus rezsimeknek – kiemelten Budapestnek – garantáltan felbátorítja és legitimálja a kontinens EU-ellenes, putyinista pártjait.

A Trump elnök hivatalából való távozása óta eltelt négy évben a kormányzatának veteránjai sokat gondolkodtak azon, hogyan lehetne egy új kormányzatot hatékonyabbá tenni, mint az előzőt. Sokan úgy vélik, hogy az amerikai kormányzás eszközei feletti ellenőrzés hasonló módon történő átvételére van szükség.

Ha Trump nyeri az elnökséget, a republikánusok valószínűleg Orbán számos technikáját adaptálják majd az amerikai kontextusba, hogy véget vessenek annak, amit ők a „közigazgatási állam” és a civil társadalom feletti liberális ellenőrzésnek tartanak. Júliusban Orbán azt mondta: „Mélyen részesei vagyunk Trump elnök programíró csapatának”.

Az amerikai kormányzásnak ez az új formája mélyreható következményekkel járhat nemcsak az európai külpolitikára – beleértve a NATO kollektív védelmének szilárdságát –, hanem az uniós és a hazai európai demokráciára is, mivel a Trump-féle Fehér Ház igyekszik vezetni és bajnokként támogatni a hasonlóan gondolkodó szövetségeseket szerte a világon.

A közel-keleti puskaporos hordó

Trump azt akarja, hogy az izraeliek inkább előbb, mint utóbb fejezzék be a katonai műveleteiket Gázában, és szorgalmasan udvarol a zsidó szavazóknak. Márpedig nincs garancia a harcok gyors befejezésére, és a háború utáni Gázával kapcsolatos teendők a következő amerikai elnök számára nehéz külpolitikai próbatételt jelentenek. Az Iránnal szembeni fokozódó feszültségek megnehezítik a gázai rendezést, és türelmes, ügyes diplomáciát igényelnek, beleértve azt is, hogyan lehet megfékezni Benjamin Netanjahut és elkerülni a konfliktus kiszélesedését.

Trump várhatóan újraindítja az Iránra gyakorolt „maximális nyomásgyakorlási” kampányt, emellett valószínűleg kivonja az amerikai csapatokat Irakból és Szíriából.

Trump 60 százalékos vámot helyezett kilátásba az Egyesült Államokba irányuló kínai exportra. Mindazonáltal az első ciklusában Kínára kivetett eredeti vámok óta a kereskedelmi deficit Kína javára nőtt. Biden nem szüntette meg a Trump-korabeli vámokat, ez mára kétpárti politika lett. Trump (és Biden) helyesen ismerte el, hogy Kína a maga javára torzította a nemzetközi kereskedelmi rendszert, és megtagadta a kereskedelem és a beruházások valódi kölcsönösségét.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Trump új célpontot talált: megint összerúgja a port Kínával?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 20:02
Donald Trump amerikai elnök kormányzata küldetései közé felvetet a harcot Kína globális kikötői hálózatának gyengítésére és több stratégiai terminál nyugati ellenőrzés alá vonására, állítja három, a tervhez közel álló forrás.
Nemzetközi Csak füst, semmi láng – nem sokat mutatott a félve várt orosz hadgyakorlat
Litván Dániel | 2025. szeptember 17. 18:58
Nem sokat mutatott az aggódva várt Zapad 2025 hadgyakorlaton az orosz haderő. Ez volt a tervük vagy csak ennyire futotta? És mit keresett az eseményen egy magyar megfigyelő?   
Nemzetközi Kiderült, milyen magyar tisztviselő tűnt fel az orosz-fehérorosz hadgyakorlaton
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 18:09
Nem katonatisztek voltak.
Nemzetközi „Romló helyzet” – állítja jelentésében Magyarországról az Európa Tanács bizottsága
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 17:50
Európa legnagyobb emberi jogi szervezete megjelentette régóta készülő állásfoglalás-tervezetét Magyarországról. 
Nemzetközi Fontos változás jön hazánk schengeni határain
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 16:35
Az EU október 12-étől megújítja határellenőrzési rendszerét, több lépcsőben.
Nemzetközi Navalnij özvegye: Putyin felelős a férjem meggyilkolásáért
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 14:49
A börtönben meghalt orosz ellenzéki vezető felesége nyilatkozatot tett közzé.
Nemzetközi Hová lett 52 ezer menedékkérő Európából?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 14:05
Ennyivel csökkent a benyújtott kérelmek száma.
Nemzetközi Áll a bál az amszterdami repülőtéren
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 12:22
Mintegy száz járatot törölnek szerdán.
Nemzetközi Kemény lépésre készül Brüsszel: ez tényleg fájni fog Izraelnek
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 11:07
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy ismét vámokat vezet be az izraeli árukra a zsidó állam gázai és ciszjordániai politikája miatt.
Nemzetközi Trump cinkelt játszmája az EU-ban és Brazíliában
Káncz Csaba | 2025. szeptember 17. 10:37
Trump beavatkozása más demokráciákba a „szólásszabadság” nevében több esetben az amerikai vállalati érdekeket szolgálja: olyan technológiai cégekét, amelyek nem akarnak külföldi kormányok általi szabályozás alá kerülni. A képmutatás nyilvánvaló: miközben az amerikai kormány a platformok deregulációját szorgalmazza, a külföldiek közösségi média fiókjaiban kukucskál a számára nem tetsző beszéd után (majd erre hivatkozva megtagadja a vízumot vagy a belépést). Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG