Évente három milliárd font értékű katonai jellegű támogatást ígért David Cameron Ukrajnának a héten kijevi látogatásán.
Korlátlan idejű segítség
A brit külügyminiszter, akinek ez volt a második vizitje Kijevben kinevezése, 2023 novembere óta, kiemelte: addig fogják ennyivel segíteni keleti szomszédunkat az Oroszország elleni háborúban, amíg szükséges. Ukrajna ellátását fegyverekkel pedig külügyminiszteri tevékenysége egyik prioritásának nevezte.
Fotó: EPA/PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
Jelezte, hogy a fegyverszállításokat tekintve eddig kimerítették a lehetőségeiket, és látogatása napján is érkezett brit szállítmány Ukrajnába.
A legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepelnek. Egy, a közelmúltban bejelentett szállítmány pedig könnyű katonai vízijárműveket, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakétát, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakétákat, szárazföldi katonai járműveket és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszert tartalmaz.
A most beígért segély az eddigi legnagyobb brit támogatás az orosz-ukrán háború kitörése, 2022. február 24-e óta.
Rishi Sunak brit miniszterelnök idén januárban Kijevben 2024-re és 2025-re ígért 2,5 milliárd font értékű katonai támogatást Ukrajnának – ez 200 millió font növekedést jelent az előző két évhez képest –, az azt követő időszakról azonban ő nem beszélt.
Csapás Oroszországon belül, brit fegyverekkel
A mostani bejelentés másik érdekessége, hogy Cameron jelezte: nincs kifogása az ellen, ha a Nagy-Britannia által adott fegyvereket Oroszországon belüli csapásokhoz használja az ukrán hadsereg.
„Ukrajnának joga van ahhoz, hogy Oroszországon belül is csapásokat hajtson végre, hiszen Oroszország is csapásokat hajt végre Ukrajnán belül (…) Érthető, miért érzi Ukrajna úgy, hogy meg kell védenie önmagát”, fogalmazott.
A Nyugat eddig általában ódzkodott attól, hogy olyan fegyvereket adjon Ukrajnának, amelyekkel Oroszországon belüli célpontokat is támadhat ( (vagy ha adott, nem nem beszélt róla nyíltan). Olaf Scholz német kancellár például azért nem hajlandó továbbra sem Taurus robotrepülőgépeket szállítani Ukrajnának, mert azokkal mélyen Oroszországon belüli célpontokat is el lehetne érni.
Németország el akarja kerülni a háború eszkalálódását, és szeretne ellenőrzést gyakorolni afelett, hogy milyen célpontok ellen vetnék be az ukránok ezt a fegyvert, amelynek hatótávolsága eredetileg mintegy 500 kilométer. A kontroll személyes német részvételt igényelne, amivel Berlin a háború közvetlen részesévé válna – ezt pedig mindenképp el akarja kerülni.
“Nem szállíthatunk le egy nagy hatótávolságú fegyverrendszert anélkül, hogy ne gondolnánk át az ellenőrzését. Az ellenőrzés pedig csak német katonák bevonásával lehetséges, ami számomra teljesen kizárt” – mondta Olaf Scholz korábban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint német kormányzati körökben nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy az ukrán hadsereg Moszkvát is célba venné a Taurusokkal, ha nagyon sarokba szorítva érezné magát (márpedig az orosz hadsereg az utóbbi hónapokban számos sikert ért el a keleti fronton). Ilyenkor a német stratégáknak eszébe ötlik, hogy az oroszok a balti-tengeri Kalinyingrádban nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető Iskander-rakétákat állomásoztatnak, amelyek sokkal gyorsabban elérnék Berlint, mint a Taurusok Moszkvát.
Nincs kimondva, de...
A brit kormánynak azonban – úgy tűnik – nincsenek ilyen vagy hasonló aggályai, és szabad kezet adott Ukrajnának.
Ráadásul – kimondva-kimondatlanul – nincs egyedül ezzel. Baiba Braze lett külügyminiszter egy ukrán lapinterjúban a héten azt mondta: Ukrajna már nagy hatótávolságú drónokat, valamint ATACMS rakétákat is kap, és az a megközelítés, amely tiltja az Ukrajnán kívüli bevetésüket, változóban van.
Szerinte már vannak olyan országok, amelyek – az Oroszországon belüli csapásokat tekintve – korlátozás nélkül látják el ezekkel a fegyverekkel Ukrajnát.
„Természetesen nincs minden hangosan kimondva, és ez jó is, hogy bizonyos ideig ez nem lesz kimondva. A lényeg, hogy legyen hatása a csatatéren. Választhatunk: kimondjuk hangosan vagy csak tesszük, amit helyes”, fogalmazott.
A miniszter szerint a nemzetközi jog engedélyezi, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket vessenek be egy ellencsapás során olyan objektumok ellen, amelyekből Oroszország támadja Ukrajnát.
A jelek szerint ebben a kérdésben tehát Cameron és több más nyugati ország átlépte a Rubicont. Egy másik kérdésben ugyanakkor ezt egyelőre nem tette meg: a brit külügyminiszter számos más országgal együtt továbbra is kizárja, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök továbbra sem zárja ki ezt a lehetőséget, legalábbis ami a francia katonákat illeti.
Alig mozdult a BUX-index. 
