Természetesen érthető a szorongás, főleg akkor, ha egy apának vagy anyának a gyerekét kiküldték Ukrajnába a frontra. Mert hiába a hírzárlat és a háború jogosságát hirdető agymosás, a hatvan éven felüliek, akik átélték az ottani rendszerváltást – fejezzük ki így magunkat – kiábrándultak mára magából az életből is. Sokan a kilencvenes évek elején bíztak valami jobban, másban, ami be is következett, mondjuk, ami az áruellátást és bizonyos rétegek számára az életszínvonal emelkedését illeti, de a birodalom alapvetően nem lépte át a saját árnyékát.

A Roszstat 2023-as közegészségügyi jelentését áttanulmányozva, a tudósok javasolják e korosztály mentális egészségének monitorozását és a szervezett, pszichológiai segítség népszerűsítését. Az Állami Duma illetékes bizottsága szerint az idősek jobban aggódnak, mint mások a harcok miatt, de depressziójuk elmúlik „a győzelem után” - írja a Kommerszant. (Arról nem esik szó, hogy akinek meghalt a fia, annak is elmúlik-e a depressziója.)  A lakosság egészségi állapotára vonatkozó mintamegfigyelés 36,8 ezer idős állampolgárra vonatkozott. Több mint felük számolt be arról, hogy a szorongásuk vagy a depressziójuk mérsékelt, 5 százalékuk súlyosabb állapotot ír le.

A férfiak szégyellik a lelki problémákat

Leggyakrabban a 80 év felettiek szenvednek a lelki bajoktól. A nők nagyobb valószínűséggel számolnak be ilyenről, mint a férfiak. A tudósok a különbséget azzal magyarázzák, hogy a nők általában jobban odafigyelnek az egészségükre, míg a férfiak inkább megbélyegzik a mentális problémákat. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a magányos emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek a szorongástól és a depressziótól. A mentális egészségügyi problémák előfordulása és súlyossága magasabb arányú a kevésbé iskolázott és nem annyira tehetős emberek körében, ami ugyancsak nem meglepő.

A kérdőívekből az is kiderül, hogy csaknem minden negyedik idős embernél súlyos depresszió jelei mutatkoznak. Sokan a mentális betegségek tüneteit gyakran (tévesen) az öregedés természetes megnyilvánulásának tekintik, ami nem igényel különösebb segítséget – állítják a RANEPA szakértői. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy Oroszországban 2023-ban a 60 év feletti lakosság aránya 23,5 százalék volt, de becslések szerint 2050-re ez az arány eléri a 32 százalékot.

A RANEPA a jövőben feltétlenül javasolja az idős lakosság mentális egészségének állami szintű monitorozását, az egészségügyi dolgozók és a szociális szolgálatok bevonásával. A tudósok szükségesnek tartják egy tájékoztató kampány kidolgozását is, amelynek célja a pszichológiai segítségnyújtás népszerűsítése. 

Majd ha eljő a győzelem?

Ez persze külső szemmel nézve önmagában abszurditás: az orosz állampolgárok jó része ma sincs objektíve tájékoztatva saját hazája és a világ dolgairól, a depresszió társadalmi okait kellene tehát megszüntetni előbb, és aztán a gyógyításhoz folyamodni. Mert, ha már azok is szoronganak, akik pár évtizeddel ezelőtt beleszülettek a néhol abszurd orosz valóságba és megszokták azt, akkor önmagában gyógyszerrel aligha lehet orvosolni a jelenséget.

Az Állami Duma családvédelmi bizottságának elnöke, Nyina Osztanyina emlékeztet arra, hogy sok régióban az idősek magukra maradnak problémáikkal. A képviselő szerint ugyanakkor már más korosztályoknál is megjelentek a depresszió jelei, és ez összefüggésben lehet a folyamatban lévő „különleges hadművelettel”.

„A 60 év felettiek empátiája és a hazájuk iránti felelősségtudat rendkívül felfokozott. A győzelem után számomra úgy tűnik, hogy a szorongás szintje jelentősen csökkenni fog” – nyilatkozta az elnök, ami egyértelművé teszi, hogy komoly békekonszenzusról szó sem esik ebben a közegben. 

Milliók nemcsak betegek, de szegények is

Alekszandra Tyitareva pszichológus a társadalmi-gazdasági státusz és a súlyos mentális betegségek közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet. „A szegénység és az öregség szorosan összefügg. Azok a nők, akik nem voltak magasan képezve, és keveset kerestek, azoknak alacsony a nyugdíjuk. Emiatt fokozódnak a stressztényezők, mint a korlátozott hozzáférés a minőségi árukhoz, bizonytalanság a jövőt, az anyagi lehetőségeket, az élelmet és a lakhatást illetően. Ezek a problémák az élet feletti kontroll hiányának érzését váltják ki és az emberek neurotikus szintje nő, az önbecsülés pedig csökken." - fejtegette.

Gleb Krasznov időskori kutató szakember hozzátette: A depresszió nagymértékben megnehezítheti az életet idős korban. Először az életminőség romlik, majd a szervezet képessége a mindennapi tevékenységek végzésére, végül romlik az általános egészségügyi állapot is.