A The Guardian beszámolója szerint a pápa barbárságnak nevezte a gázai háborút és a „válogatás nélküli erőszakalkalmazást”.
A gázai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy az izraeli erők az észak-gázai Zikim átkelő pontnál 80 palesztint öltek meg, akik az ENSZ segélyszállítmányaira várakoztak. Emellett egy rafahi segélyosztópontnál kilenc ember vesztette életét (24 órával korábban pedig tucatnyian haltak meg hasonló módon, szintén az övezet déli részén), négy embert pedig Hán Júnisznál lőttek le, szintén egy segélyosztópontnál.
Az elmúlt hetekben számos ilyen vérengzésről érkezett jelentés, amelyekben mintegy 800-an vesztették életüket. A vasárnapi tömegbe lövés az egyik legtöbb áldozattal járó volt ezek között.
Fotó: MTI/AP/Abdel-Karim Hana
Az izraeli hadsereg (IDF) elismerte, hogy Észak-Gázában tüzet nyitott egy több ezer fős palesztin tömegre, amely állítása szerint fenyegetést jelentett a katonákra. Elismerte azt is, hogy áldozatok vannak, de szerinte a gázaiak által közölt számok túlzóak. A rafahi vérengzést az IDF egyelőre nem kommentálta.
A francia Le Monde szerint az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) az észak-gázai történésekkel kapcsolatban arról számolt be, hogy a 25 teherautóból álló konvoját „éhes civilek óriási tömege” fogadta, amely lőzáporba került.
A WFP elítélte a segélyekre váró civileket ért erőszakot.
Szakértők szerint Gázában több mint 1,5 millió embert fenyeget súlyos alultápláltság vagy éhínség.
Eközben izraeli tankok szárazföldi offenzívát és légicsapásokat indítottak a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balahnál.
A több mint másfél éve tartó izraeli hadműveletekben mintegy 59 ezer palesztin vesztette életét helyi egészségügyi szervek szerint, mintegy ötven százalékuk nő és gyerek. A hadműveleteket megelőző, 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás mintegy 1200 áldozatot követelt. Mintegy ötven izraeli túsz továbbra is fogságban van a Gázai övezetben.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
