„Szeretném hinni, hogy az Egyesült Államok a mi oldalunkon marad, de fel kell készülnünk arra, ha nem ez lesz a helyzet (…). Oroszország, most, amikor Önökhöz beszélek és a következő években, fenyegetést jelent Franciaország és Európa számára. Őrültség lenne a veszélyek világában csak nézni és nem tenni semmit.”
Európai katonák Ukrajnában?
Ezekkel a mondatokkal adta meg az alaphangot Emmanuel Macron szerda esti televíziós beszédében a csütörtöki rendkívüli EU-csúcsnak. A francia elnök – aki szerda este fogadta az erről a kérdésről teljesen mást gondoló magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort – arra utalt, hogy Európának meg kell akadályoznia Ukrajna vereségét az orosz-ukrán háborúban, és az utóbbi időben európai szövetségeseitől politikailag távolodó Egyesült Államok nélkül is képesnek kell lennie megvédenie magát katonailag. Emiatt jelentősen növelnie kell a védelmi kiadásokat.
Macron egyúttal bejelentette, hogy meg kívánja vitatni „a francia nukleáris elrettentés kiterjesztését” európai partnereire (a kontroll ugyanakkor a mindenkori francia elnök kezében marad), és felvetette európai csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét tűzszünet esetén, egy esetleges békemegállapodás biztosítása érdekében.
Kiemelte: a katonák nem harcolni mennének, hanem a megállapodás „teljes tiszteletben tartását” garantálnák.
Ezzel párhuzamosan a rendkívüli EU-csúcs napirendjén is két kérdés szerepel az Európai Tanács honlapján elérhető dokumentum szerint: Ukrajna támogatása és Európa védelme.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
A csúcson részt vesz Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök érkezésekor megköszönte a támogatást az európai vezetőknek. „Nagyon hálásak vagyunk, hogy nem vagyunk egyedül. És ezek nem csak szavak. Érezzük” – fogalmazott.
António Costa, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt írta, hogy „átfogó, igazságos és tartós békére” van szükség, ezért az uniós tagállami vezetőknek azt kell megvitatniuk, hogy miként tudják továbbra is támogatni Ukrajnát.
Szerinte fel kell készülniük arra, hogy Európának is részt kell vállalni az úgynevezett „biztonsági garanciák” nyújtásában a tartós béke biztosítása érdekében – ezzel szintén az amerikai szerepvállalás csökkenésére és európai békefenntartók Ukrajnába küldésére utalt.
Az Európai Tanács adatai szerint az orosz katonai agresszió kezdete, 2022. február 24-e óta az EU és tagállamai összesen mintegy 135 milliárd euró értékű támogatást nyújtottak Ukrajnának, ezen belül 48,7 milliárd euró ment el katonai célokra, és 16 szankciós csomagot fogadtak el Oroszországgal szemben.
A tagállamok 2021 és 2024 között összeségében több mint 30 százalékkal 326 milliárd euróra növelték védelmi kiadásaikat, ami az uniós GDP 1,9 százalékának felel meg. António Costa szerint a 23 EU- és NATO-tagország jelenleg a GDP-jének átlagosan két százalékát költi védelemre, de további növekedésre van szükség. (Az uniós fegyverkezési tervről itt írtunk részletesen.)
Mit lép majd Orbán Viktor?
Ami Magyarországot illeti, a kormány, bár károsnak tartja a büntetőintézkedéseket Európára nézve és hevesen ellenzi azokat, eddig minden szankciót megszavazott. Fegyvereket továbbra sem szállít Ukrajnának, ehelyett humanitárius segítséget nyújt, többek között az érkező menekülteknek – a Miniszterelnöki Sajtóiroda a közmédiát arról tájékoztatta nemrég, hogy a kormány több mint száz milliárd forintot költött erre a célra. Eddig mintegy 50 ezren igényeltek menedékes státuszt.
A magyar kormány már számos alkalommal jelezte, hogy mihamarabbi tűzszünetet és békekötést szeretne, és egy állásponton van a Trump-adminisztrációval – Kijev, valamint az uniós tagállamok többsége ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a békének „tartósnak és igazságosnak” kell lennie. Macron beszédében arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy a tűzszünet nem lehet „túl törékeny”, és nem szabad „bármi áron” békét kötni.
A magyar kormányfő múlt héten levelet írt António Costának, amelyben arra kérte, hogy a mostani brüsszeli csúcson ne fogadjanak el írásbeli következtetéseket Ukrajnáról, mivel „semmiképpen sem tudja támogatni a következtetések tervezetében foglaltakat”.
Eszerint az EU újabb fegyvereket adna Ukrajnának egy 20 milliárd eurós új alap terhére, többek között légvédelmi eszközöket, rakétákat és lövedékeket.
Orbán Viktor ehelyett azt javasolja, hogy az EU az Egyesült Államok politikáját követve kezdjen közvetlen tárgyalásokat az orosz vezetéssel a békéről, áll a Válasz Online birtokába került dokumentumban.
Francia sajtóhírek szerint a szerdai Orbán-Macron találkozó után Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter úgy fogalmazott:
Orbán Viktor meghallgatta Macron érveit az európai védelem szükségességéről és a kontinens biztonságának megerősítéséről. Hozzátette: „hisz abban”, hogy az államfő meggyőzte Orbán Viktort erről.
Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő csütörtökön az X-en azt közölte: lehet, hogy nem értünk egyet „a béke lehetőségeit” tekintve, abban egyetértünk, hogy „erősítenünk kell az európai nemzetek védelmi képességeit”, de a tagállamokat kell erősíteni, nem pedig a brüsszeli bürokratákat. Ukrajnáról nem szólt. Macron mellett találkozott Marine Le Pennel, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetőjével is, akit Franciaország jövendőbeli elnökének nevezett.
Robert Fico szlovák kormányfő pedig a csúcs előtt arról beszélt a The Guardian szerint, hogy ellenezni fogja a védelmi költések növelését és a további támogatásokat Ukrajnának. Hozzátette: nem áll készen újabb pénzeket küldeni Kijevnek, mert „a felét úgyis ellopnák”. Szerinte Ukrajnának azonnal bele kellene egyeznie egy tűzszünetbe.
Veszélyben van-e Európa?
Washington mindenesetre egyre nagyobb nyomást helyez az ukrán vezetésre lényegében annak érdekében, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, és kössön kompromisszumot. Az amerikai elnök hét elején felfüggesztette az ukrajnai fegyverszállításokat, aminek hatására Zelenszkij engedni látszik: jelezte, hogy kész a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz ülni, és az amerikai elnök „erős vezetése alatt” egy „tartós békéért” dolgozni.
Mindeközben Nyugat-Európa is próbálja fenntartani a transzatlanti szövetséget, ugyanakkor – ahogy Macron jelezte – fel akar készülni arra az esetre, ha ez nem sikerül.
Tegyük hozzá azt is, hogy elemzők egy része nem osztja a francia elnök álláspontját az orosz veszély nagyságával kapcsolatban. A háború kitörése óta elért orosz előrehaladást tekintve „irreális az a feltételezés”, hogy Oroszország bármely más országot megtámadna Ukrajnán kívül, beleértve a balti országokat is, mondta tavaly lapcsoportunk, a Klasszis Média Klasszis Podcastjában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.
Az orosz csapatok azóta Kelet-Ukrajnában ugyan tovább nyomultak előre, de áttörést továbbra sem tudtak elérni, az önkényesen Oroszországhoz csatolt négy kelet-ukrajnai megyét nem tudták teljes egészében elfoglalni, miközben az ukrán hadsereg rendszeresen érzékeny veszteségeket okoz Oroszországnak saját területén is.
Michael Clarke brit katonai elemző a Sky Newsnak nemrég azt mondta, hogy az orosz szárazföldi alakulatokat learmotizálta a háború, és 3-4 év kell az újraszervezésükhöz. Szerinte ugyanakkor jelenleg is képesek beavatkozásra, és (ha el tudnának jutni addig) relatív könnyen bevehetnék Moldovát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször kijelentette, hogy semmi érdeke nem fűződik egy NATO-tagállam megtámadásához, és ezt nem is fogja megtenni. Macron ugyanakkor szerdai beszédében azt mondta, hogy már nem lehet bízni Oroszországban. Ukrajna szövetségeseinek pedig biztosítaniuk kell, hogy az orosz csapatok ne támadják meg újra az országot egy békemegállapodás után.
