Az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron kötelezte Magyarországot, hogy fizessen 200 millió euró átalányösszeget, és a késedelem minden egyes napjára 1 millió euró bírságot, mert nem teljesítette a bíróság korábbi ítéletét, nem hozta összhangba az uniós joggal a menekültügyi szabályozást. Az ATV szerint a büntetés összege mostanra meghaladta az 512 millió eurót (több mint 210 milliárd forint).
Bár Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy az európai uniós források minden fillérjéhez hozzá fognak férni, az ATV Híradó uniós diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a behajtott büntetés visszakerül az EU központi költségvetésébe, arra nem pályázhat újra Magyarország, a pénzt tartalékként kezelik, más programokra, célokra fordítják, jellemzően nem a szankcionált tagállamban.
Fotó: Depositphotos
Ezt erősítette meg Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki szerint a kormánynak nincs lehetősége egyezkedésre, mert ez egy bírósági ítélet, nem számítanak a politikai szívességek.
„Hogyha Orbán Viktor ebben gondolkodik, akkor értem, hogy a saját világából indul ki, de az Európai Unió nem ilyen. Itt azért bizonyos mértékig számít a jogállamiság, és a jogi kötelezettségeket valamilyen módon ki lehet kényszeríteni, és ezt ki is fogják” – tette hozzá.
Vagyis a pénz jelentős része végleg elveszett, ráadásul Lattmann Tamás szerint az ítélet be nem tartása is újabb következménnyel járhat, ugyancsak az uniós források terhére.
A jogállamisági eljárás világában egy újabb jogállamisági eljárást nyit majd meg Magyarország magával szemben azzal, hogy a bíróság ítéletét nem teljesíti – figyelmeztetett rá a nemzetközi jogász.
A kormány már többször kapott fizetési felszólítást. Az Európai Bizottság a bírságot a hazánknak szánt éppen esedékes uniós kifizetésekből vonja le, vagyis annak a nagyjából 10 milliárd eurónak a terhére, amihez Magyarország még hozzáférne. Az Orbán-kormány ugyanakkor azért nem fizet, mert a bírságot igazságtalannak tartja. Rendeletben is rögzítette, hogy Brüsszel tartozik mintegy 2 illiárd euróval, amennyit Magyarország költött 2015 óta határvédelemre.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 3,82 pontos nyitás után kismértékben emelkedett kedden kora délutánig. 
