Sok politikus szereti a gyárlátogatásokat, és most Donald Trump amerikai elnök sem tett másként, a Ford egyik üzemébe látogatott el. Itt ragadta meg az alkalmat, hogy kifejezze sajátos iparpolitikáját, és a szabadkereskedelem gyengeségéről beszéljen, kifejezetten az Egyesült Államok – Mexikó – Kanada Megállapodásra (USMCA) utalva, amelynek felülvizsgálata idén esedékes.
„Nincs benne semmilyen valódi előny, irreleváns” – mondta Trump a három ország szabadkereskedelmi megállapodásáról a michigani Dearbornban található Ford gyár meglátogatása során, mielőtt elmondta Detroitban a gazdaságról szóló beszédét. „Kanada imádná. Kanada akarja. Szükségük van rá” – tette hozzá a Reuters jelentése szerint.
Trump Ford-gyárban tett látogatása egy szélesebb körű erőfeszítés része, amely az amerikai gyártásra hívja fel a figyelmet, és megpróbálja eloszlatbi a gyengülő munkaerőpiaccal kapcsolatos félelmeket – összegzi a CTVNews.
„Minden amerikai autógyártó remekül teljesít” – értékelte Trump, később hozzátéve, hogy „a minőség hihetetlen”.
A gyártátogatás azonban nem maradt incidens nélkül. A michigani gyár egy munkása bekiabálva „pedofilvédőnek” nevezte Donald Trumpot. A munkást később felfüggesztették állásából. Az esetről készült videón látni, hogy az elnök kétszer is azt mondja válaszul: „Fuck you!”, majd a középső ujját felmutatva intett be. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója a Washington Postnak küldött közleményében megerősítette, hogy a videón megörökített jelenet valóban megtörtént – számol be róla a Telex.
Az autógyártók épp az ellenkezőjét szeretnék
A nagy autógyártók, köztük a Tesla, a Toyota és a Ford novemberben sürgették a Trump-adminisztrációt az USMCA kiterjesztésére, mondván, hogy az kulcsfontosságú az amerikai autógyártás szempontjából. Hasonló véleményt tett közzé a General Motors, a Honda, a Hyundai, a Volkswagen és a Stellantis is.
Az Amerikai Autóipari Politikai Tanács, amely a Detroiti Hármak autógyártóit képviseli, kijelentette, hogy az USMCA „lehetővé teszi az Egyesült Államokban működő autógyártók számára, hogy globálisan versenyezzenek a regionális integráció révén, ami hatékonyságnövekedést eredményez”, ami „évi tízmilliárd dolláros megtakarítást jelent”.
A Detroiti Hármak – a városból indult General Motors (GM), Ford Motor Company és a Stellantis (korábban Fiat Chrysler Automobiles) – nagymértékben függenek a külföldi ellátási láncoktól, jelentős alkatrész- és járműgyártást folytatnak Mexikóban és Kanadában. Mindhárom autógyártó évente több százezer járművet gyárt a szomszédos két országban.
Mark Reuss, a General Motors elnöke egy keddi rendezvényen azt mondta: „Ellátási láncaink mindhárom országon keresztülmennek. Ez nem egyszerű. Nagyon összetett” – mondta. „Ennek az észak-amerikai része nagy erősségünk.”
„A probléma az, hogy nincs szükségünk a termékükre. Tudják, nincs szükségünk Kanadában gyártott autókra. Nincs szükségünk Mexikóban gyártott autókra. Ide akarjuk hozni őket. És ez történik” – mondta Trump a Ford gyárának meglátogatása során.
Fotó: Wikipédia/CroxyBoxy47
Idén felülvizsgálják a kereskedelmi szerződést
Az Egyesült Államok – Mexikó – Kanada Megállapodás (USMCA) egy háromoldalú szabadkereskedelmi megállapodás a három ország között. 2020. július 1-jén lépett hatályba, felváltva az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA), amely 1994. január 1. óta volt érvényben. Az új szerződést azért hozták létre, mert az eredeti NAFTA-t elavultnak tekintették, különösen olyan területeken, mint az online kereskedelem, a munkaügyi normák, a környezetvédelem és a modern gyártási folyamatok.
Az USMCA megállapodás előírja, hogy a három ország hat év elteltével közös felülvizsgálatot tartson, amely idén esedékes.
Donald Trump már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányában megígérte a NAFTA újratárgyalását, vagy lecserélését. Azzal érvelt, hogy a szabadkereskedelmi szerződés cserbenhagyta az amerikai munkavállalókat, és munkahelyek elvesztéséhez vezetett, mivel a termelés egy része Mexikóba helyeződött át.
Valójában mit szeretne Trump Kanadától?
A BBC úgy véli, hogy a Kanadával kötendő megállapodás fő vitapontjainak nem sok köze van az autókhoz. Trump a kanadai tejpiac nagyobb megnyitását szeretné az amerikai gazdák előtt, és hogy a kanadai tartományok oldják fel az amerikai gyártmányú szeszes italok értékesítésére vonatkozó tilalmat, továbbá, hogy vizsgálják felül a Trudeau-korszakbeli, 2023-ban elfogadott online streaming törvényt, amelyről Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője a Kongresszusnak azt nyilatkozta, hogy „diszkriminálja az amerikai technológiai és médiacégeket”.
Maga Trump is többször felvetette a tejtermék-kérdést, a szeszesital-tilalom pedig tartományi szintű bosszú volt a Trump által Kanadára kivetett 35 százalékos vámokért.
Tavaly februárban, az „illegális bevándorlók és a kábítószerek jelentette rendkívüli fenyegetésre” hivatkozva, az akkori új Trump-adminisztráció 25 százalékos vámot vetett ki a Kanadából és Mexikóból származó importra. Néhány nappal azután, hogy a vámok márciusban hatályba léptek, Trump bejelentette, hogy minden USMCA-kompatibilis termék ideiglenesen mentesül ez alól. Az USMCA előírja, hogy egy autó alkatrészeinek 75 százalékát (szemben a korábbi NAFTA 62,5 százalékos előírásával) Észak-Amerikában kell gyártani.
Mexikó biztosabb lehet a dolgában az egyezménnyel kapcsolatban
Talán nem véletlenül nem említette Donald Trump a Ford gyárban tett látogatásakor Mexikót annyiszor, mint Kanadát. Ma Mexikó teljes exportjának közel 85 százaléka továbbra is vámmentes az USMCA keretében.
Fotó: Facebook/Claudia Sheinbaum
Mexikó emellett úgy tűnik legyőzte az aggodalmakat egy „zombi” USA-Mexikó-Kanada megállapodással kapcsolatban, amely kifejezés azt a forgatókönyvet írja le, amelyben Észak-Amerika szabadkereskedelmi megállapodása ugyan megmarad, de egyoldalú vámok gyengítik – írja a The Wall Street Journal.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök keményen dolgozott a Trumppal való kapcsolatfelvételen és azon, hogy nem-gazdasági kérdésekben engedjen, miközben az amerikai szabadkereskedelmet érintetlenül hagyja. Szigorította a kábítószer-ellenes intézkedéseket a határ mentén, kiutasította az Egyesült Államok által körözött bebörtönzött kartellfőnököket, és 50 százalékos vámot vetett ki a kínai gyártmányú járművekre és más árukra, ezzel hatástalanítva az Egyesült Államok szigorúbb vámokkal kapcsolatos fenyegetéseit.
„Mexikó meglehetősen konstruktívan közelítette meg az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat” – mondta Kathryn Exum, a Gramercy Funds Management szuverén kutatási részlegének társvezetője.
Mexikó Kína helyére lépett
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője elmondta, hogy Mexikónak sikerült végül megszereznie az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi hiánycsökkenésének mintegy 25 százalékát. Ez a változás azt mutatja, hogy „Mexikó milyen fontos szerepet játszik az Egyesült Államok ellátási láncának rugalmasságára irányuló erőfeszítéseiben” – mondta Greer az amerikai törvényhozóknak december közepén.
Mexikó 2023-ban megelőzte Kínát az Egyesült Államok legnagyobb külföldi áruszállítójaként, és a mély regionális gyártási integrációnak, valamint a nagy, fiatal és alacsony költségű munkaerő-bázisnak köszönhetően Amerika legnagyobb vevője lett.
Mexikó amerikai importjának nagy része köztes áru, amelyet az Egyesült Államokba irányuló export előállításához használnak. Más elemek is erősítik Mexikó pozícióját. Az amerikai piacokhoz való közelség csökkenti az olyan áruk szállítási költségeit, mint az autók.
„Az integráció szintje olyan magas, hogy az USMCA megszüntetésének költségei monumentálisak lennének” – mondta Luis de la Calle, aki több mint három évtizeddel ezelőtt az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásról tárgyaló mexikói csapat tagja volt.
Összegzésként úgy tűnik, hogy Donald Trump jelen kijelentései az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada Megállapodás (USMCA) jelentéktelenségéről inkább a Kanadára helyezett nyomás része, és kevésbé irányul Mexikó ellen, ahol az amerikai cégek irányító szereppel bírnak. Azonban az amerikai elnök eddigi működése alapján az is könnyen feltételezhető, hogy a háromoldalú egyezmény felülvizsgálata során annak megbontására, azaz két külön megállapodásra fog törekedni a két szomszédos országgal, hogy így maximalizálja erőfölényét.
