Dráma a nagykövetségen – az ENSZ főtitkára is tiltakozik

Több nemzetközi egyezményt sárba taposva

A spanyol külügyminisztérium vasárnap a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es Bécsi Egyezmény megsértésének minősítette Mexikó ecuadori nagykövetségének megrohamozását, és megbékélésre szólított fel Mexikóváros és Quito között. „A nemzetközi jog tiszteletben tartására és harmóniára szólítunk fel Mexikó és Ecuador, Spanyolország testvérországai és az ibér-amerikai közösség tagjai között” - áll a minisztérium közleményében.

Ecuador cselekedete egyébként sérti a diplomáciai menedékjogról szóló 1954-es caracasi egyezményt is, amelyet az ország aláírt. Nicolas Maduro venezuelai elnök szombaton "barbár cselekedetnek" nevezte Ecuador akcióját. 

Kritikájához csatlakozott az ENSZ főtitkára és az Amerikai Államok Szervezete is. Nicaragua baloldali diktatúrája Mexikóval társulva pedig szintén megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral az incidens miatt.

A diplomáciai vihar

Még csak hat hónapja van hivatalban, de Daniel Noboa elnök most olyan tabut szegett meg, amely mély válságba sodorhatja kormányát: múlt péntek este a biztonsági erők megrohamozták Mexikó nagykövetségét a fővárosban, Quitóban. A volt ecuadori alelnök, Jorge Glas tavaly december óta tartózkodott ott, ellene korrupció miatt elfogatóparancs van érvényben.

Miután a maszkos rendőri egységek nem kaptak belépési engedélyt, erőszakkal megrohamozták a diplomáciai képviseletet. Letartóztatták Glas-t, és azonnal egy szigorúan őrzött börtönbe szállították a tengerparti Guayaquil városába.

Mexikó rögtön megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral, és panaszt kíván tenni az ENSZ Nemzetközi Bíróságánál. A nagykövetség elfoglalásával Ecuador megsértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt, amely kimondja, hogy a nagykövetség helyiségei sérthetetlenek. Azt is leszögezi: "A fogadó állam képviselői csak a misszióvezető engedélyével léphetnek be oda".

Jobb- és baloldali kormányok is bírálják Ecuadort

Az akciót Latin-Amerika minden politikai táborának kormányai bírálták: Brazília, Kolumbia, Venezuela és Chile baloldali kormányai elítélték az akciót. A nicaraguai baloldali diktatúra is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral. Argentína és Peru konzervatív kormányai is tiltakoztak.

Az Ecuador és Mexikó közötti diplomáciai feszültségek már az incidenst megelőző napokban fokozódtak. Múlt csütörtökön az ecuadori kormány kiutasította Mexikó nagykövetét az országból, tiltakozásul López Obrador elnök célozgatásai ellen, miszerint Noboa bűnrészes volt Fernando Villavicencio elnökjelölt tavalyi meggyilkolásában. A mexikói elnök szerint Noboa csak ennek a bűnténynek köszönhetően nyerte meg a választásokat.

Obrador mexikói elnök korábban "manipuláltnak" nevezte Daniel Noboa 2023 novemberében tartott megválasztását és ezért a "korrupt médiát" tette felelőssé.

A jobboldali konzervatív politikai felkapaszkodó Noboa és a baloldali populista Obrador már jó ideje harcban állnak egymással. Noboa a mexikói drogkartelleket okolja az ecuadori erőszakhullámért. Az előrehozott választások után Latin-Amerika legfiatalabb, 36 éves elnöke kemény biztonságpolitikai lépésekkel próbál nevet szerezni magának.

A korrupció elleni eljárások politikai indíttatásúak

A követség megrohamozásának oka állítólag a volt alelnök szökésének veszélye volt. Az 54 éves Glas 2013 és 2017 között a baloldali populista Rafael Correa alelnöke volt, miniszterként pedig több befolyásos pozíciót töltött be. Már kétszer ítélték el korrupciós ügyekben, és több évet ült börtönben. A gyanú szerint kenőpénzt kapott a brazil Odebrecht vállalattól építési közbeszerzési szerződések odaítéléséért.

A szintén korrupció miatt elítélt, de hivatalából való távozása óta Belgiumban élő Correához hasonlóan Glas is azt állítja, hogy a vádak politikai indíttatásúak.

Latin-Amerika történelme során a nagykövetségek és konzulátusok biztonságos menedékként szolgáltak a különböző politikai színezetű ellenzéki aktivisták számára. Néhány nappal ezelőtt Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki jelölt munkatársai menedékjogot kértek a caracasi argentin nagykövetségen, mert attól tartottak, hogy Nicolás Maduro diktátor rezsimje letartóztatja őket. Mexikó már korábban is nyújtott konzuli védelmet a latin-amerikai politikai üldözötteknek.

A két kivétel

Eddig csak két történelmi precedens történt a latin-amerikai nagykövetségekbe való állami behatolással kapcsolatban, mindkettő katonai diktatúrák idején történt.

1976 júniusában uruguayi rendőrök törtek be a venezuelai nagykövetségre, és több diplomáciai alkalmazottat összevertek, hogy elrabolják Elena Quinterost, egy baloldali tanítónőt, aki átugrott a kerítésen, hogy ott rejtőzzön el. Ezután egy kínzóközpontba vitték és kivégezték. Válaszul Venezuela 1984-ig megszakította a diplomáciai kapcsolatokat.

Húsz évvel korábban, 1956 júniusában Eugenio Aramburu altábornagy katonai diktatúrája fegyvereseket küldött, hogy betörjenek a haiti nagykövetségre, és elfogjanak hét argentin ellenzékit, akik a brutális elnyomás elől menekültek. A nemzetközi nyomás azonban arra kényszerítette a rezsimet, hogy a hét embert visszavigye a követségre.