Egyre támadóbb az EU Kínával szemben

A legutóbbi, tavaly decemberi EU-Kína csúcstalálkozó a kölcsönös kapcsolatok patthelyzetéről árulkodott, amit szimbolikusan az is megerősített, hogy nem született zárónyilatkozat (ellentétben a 2020-as és 2022-es csúcstalálkozókkal). Minden jel szerint az idén júniusban esedékes európai parlamenti választások, valamint a novemberi amerikai elnök- és kongresszusi választások előtt a két fél kiváró magatartást tanúsít.

A kapcsolatokat tovább bonyolítja Kína nehéz gazdasági helyzete, ami Pekinget arra készteti, hogy erőteljesebben és kedvezőtlenebbül reagáljon az EK kínai szervezetekkel kapcsolatos terveire és intézkedéseire.

A Bizottság lépései

Az Európai Gazdasági Biztonsági Stratégia (EESS) szerint a kockázatcsökkentés kulcsa az, hogy a kormányok a vállalkozásokkal együttműködve azonosítsák a Kínától való függés területeit. Ezzel egyidejűleg az Európai Bizottság vizsgálatokat folytat a Kínából érkező tisztességtelen verseny miatt (ezek közül néhány már további vámok kivetéséhez vezetett), és a panaszokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé terjeszti.

2023 novemberéig az Európai Bizottság 17 vizsgálatot indított Kínából származó termékekkel kapcsolatban, többek között elektromos autókkal, PET-palackokkal és tehergépkocsi-abroncsokkal kapcsolatban.

A Bizottság további kezdeményezései közé tartozik idén januártól a kifelé irányuló befektetések nyomon követésére irányuló munka (azaz a tagállamok Kínában lévő tőkekitettségének vizsgálata az EU stratégiai érdekeihez képest), valamint az Unióban lévő befektetések értékelésének kiterjesztése a tágabb uniós biztonsági háttérrel való összevetése. Ide tartozik továbbá az exportellenőrzésről szóló vita elmélyítésére és a többek között kettős felhasználású (polgári/katonai) termékekkel foglalkozó kutatási ágazat védelmének megerősítésére irányuló javaslat is.

Az EU számára egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a Kína Oroszországnak nyújtott támogatásából eredő hibrid fenyegetések. Ez vezetett ahhoz, hogy több kínai vállalatot is bevontak az idén februárban elfogadott tizenharmadik, Oroszországgal szembeni szankciócsomagba.

A Bizottság megpróbálja összeegyeztetni a kockázatcsökkentő intézkedéseket a kínai gyártók dominanciájával, például az elektro-mobilitási és a foto-voltaikus iparban. Október 2023-ban aztán közzétette a kritikus technológiák listáját, amelyek fejlesztéséhez többek között Kínából származó nyersanyagok kiemelten fontosak az EU-ban.

Kínai szempontok

Kína a maga részéről kijelenti, hogy kész megerősíteni az együttműködést az EU-val, függetlenül az Unió kínai-orosz kapcsolatokkal kapcsolatos állításaitól, vagy a Tajvannal szembeni eszkalációtól. Idén februárban Vang Ji külügyminiszter nyilvánosan az EU-t és Oroszországot jelölte meg a kínai külpolitika legfontosabb irányaként. Ezt még ugyanebben a hónapban a müncheni biztonsági konferencián, valamint franciaországi és spanyolországi látogatásai során is megerősítette.

Kína igyekszik megakadályozni az EU-ba irányuló export csökkenését, ami Peking számára rendkívül fontos cél, tekintettel a kínai gazdaságban többek között a fogyasztás ösztönzésével kapcsolatos problémákra. A kockázatcsökkentéssel szembeni kiszolgáltatottság csökkentése érdekében - például az elektromos autóiparban - Kína megpróbálja az EU-ban elhelyezni beruházásait.

A szegmens egyik globális vezető vállalata, a BYD Magyarországon tervezi első elektromosautó-gyárának felépítését. Egy másik kínai cég, a Geely, hasonló jellegű beruházást tervez a lengyel Izera elektromosautó-programban.

A kínai hatóságok arra is igyekeznek ösztönözni az uniós vállalatokat, hogy munkahelyek teremtése és a kínai gyártók kompetenciáinak fejlesztése érdekében Kínában fektessenek be. A korábbi ilyen jellegű együttműködéseknek köszönhetően egyes kínai vállalatok a "Made in China 2025" tervben előirányzottnál gyorsabban növelték piaci részesedésüket az országban - a külföldi gyártók rovására. Kína azonban jelezte, hogy kész korlátozni a nyersanyagok vagy termékek kivitelét, amennyiben az EU vagy annak tagállamai az érdekeit érintő intézkedéseket hoznának.

A kínai hatóságok kettős taktikát alkalmaznak az uniós országokkal szemben. Átmenetileg feloldják vagy szigorítják a vízumkötelezettségeket (mint Litvánia esetében, miután a hatóságok gratuláltak Tajvan újonnan megválasztott elnökének), és korlátozzák a piacra jutást (például a Franciaországból származó alkohol esetében), vagy éppen lazítják azt (például a lengyel, spanyol és ír marhahús és belga sertéshús esetében).

Brüsszel egyre keményebb fellépése

Az EU Kínával való együttműködését állítólag az európai politikai elit egy része is támogatja, akik együttműködnek a kínai különleges szolgálatokkal, amint az tavaly decemberben Belgiumban és Németországban végrehajtott titkos akciókból kiderült.

A Bizottság 2019 óta a Kínával való kapcsolataiban egyidejűleg hangsúlyozza az együttműködést, a versenyt és a rivalizálást, de az EU Kínától való függőségének csökkentése mára kulcsfontosságú prioritás lett. Brüsszel fellépése már nem csupán defenzív, hanem egyre inkább offenzív jellegű.

Motivációja főként a Kína nemzetközi politikájának az uniós érdekekre gyakorolt negatív hatásaitól való félelmében gyökerezik, különösen a csúcstechnológiai és zöldtechnológiai ágazatokban (mesterséges intelligencia, félvezetők, elektromobilitás, megújuló energiaforrások).

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)