5p

Az EU gazdasági és biztonsági érdekeinek védelme a kínai-orosz partnerség és Kína Tajvannal szembeni provokációi miatt egyre kiemeltebb szerephez jut. A Bizottság fellépése már nem csak védekező, hanem egyre inkább támadó jellegű. Káncz Csaba jegyzete.

A legutóbbi, tavaly decemberi EU-Kína csúcstalálkozó a kölcsönös kapcsolatok patthelyzetéről árulkodott, amit szimbolikusan az is megerősített, hogy nem született zárónyilatkozat (ellentétben a 2020-as és 2022-es csúcstalálkozókkal). Minden jel szerint az idén júniusban esedékes európai parlamenti választások, valamint a novemberi amerikai elnök- és kongresszusi választások előtt a két fél kiváró magatartást tanúsít.

A kapcsolatokat tovább bonyolítja Kína nehéz gazdasági helyzete, ami Pekinget arra készteti, hogy erőteljesebben és kedvezőtlenebbül reagáljon az EK kínai szervezetekkel kapcsolatos terveire és intézkedéseire.

Emmanuel Macron francia elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság szóvivője – az EU már nem csak védekezik. Fotó: Facebook/Európai Bizottság
Emmanuel Macron francia elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság szóvivője – az EU már nem csak védekezik. Fotó: Facebook/Európai Bizottság

A Bizottság lépései

Az Európai Gazdasági Biztonsági Stratégia (EESS) szerint a kockázatcsökkentés kulcsa az, hogy a kormányok a vállalkozásokkal együttműködve azonosítsák a Kínától való függés területeit. Ezzel egyidejűleg az Európai Bizottság vizsgálatokat folytat a Kínából érkező tisztességtelen verseny miatt (ezek közül néhány már további vámok kivetéséhez vezetett), és a panaszokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé terjeszti.

2023 novemberéig az Európai Bizottság 17 vizsgálatot indított Kínából származó termékekkel kapcsolatban, többek között elektromos autókkal, PET-palackokkal és tehergépkocsi-abroncsokkal kapcsolatban.

A Bizottság további kezdeményezései közé tartozik idén januártól a kifelé irányuló befektetések nyomon követésére irányuló munka (azaz a tagállamok Kínában lévő tőkekitettségének vizsgálata az EU stratégiai érdekeihez képest), valamint az Unióban lévő befektetések értékelésének kiterjesztése a tágabb uniós biztonsági háttérrel való összevetése. Ide tartozik továbbá az exportellenőrzésről szóló vita elmélyítésére és a többek között kettős felhasználású (polgári/katonai) termékekkel foglalkozó kutatási ágazat védelmének megerősítésére irányuló javaslat is.

Az EU számára egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a Kína Oroszországnak nyújtott támogatásából eredő hibrid fenyegetések. Ez vezetett ahhoz, hogy több kínai vállalatot is bevontak az idén februárban elfogadott tizenharmadik, Oroszországgal szembeni szankciócsomagba.

A Bizottság megpróbálja összeegyeztetni a kockázatcsökkentő intézkedéseket a kínai gyártók dominanciájával, például az elektro-mobilitási és a foto-voltaikus iparban. Október 2023-ban aztán közzétette a kritikus technológiák listáját, amelyek fejlesztéséhez többek között Kínából származó nyersanyagok kiemelten fontosak az EU-ban.

Kínai szempontok

Kína a maga részéről kijelenti, hogy kész megerősíteni az együttműködést az EU-val, függetlenül az Unió kínai-orosz kapcsolatokkal kapcsolatos állításaitól, vagy a Tajvannal szembeni eszkalációtól. Idén februárban Vang Ji külügyminiszter nyilvánosan az EU-t és Oroszországot jelölte meg a kínai külpolitika legfontosabb irányaként. Ezt még ugyanebben a hónapban a müncheni biztonsági konferencián, valamint franciaországi és spanyolországi látogatásai során is megerősítette.

Kína igyekszik megakadályozni az EU-ba irányuló export csökkenését, ami Peking számára rendkívül fontos cél, tekintettel a kínai gazdaságban többek között a fogyasztás ösztönzésével kapcsolatos problémákra. A kockázatcsökkentéssel szembeni kiszolgáltatottság csökkentése érdekében - például az elektromos autóiparban - Kína megpróbálja az EU-ban elhelyezni beruházásait.

A szegmens egyik globális vezető vállalata, a BYD Magyarországon tervezi első elektromosautó-gyárának felépítését. Egy másik kínai cég, a Geely, hasonló jellegű beruházást tervez a lengyel Izera elektromosautó-programban.

A kínai hatóságok arra is igyekeznek ösztönözni az uniós vállalatokat, hogy munkahelyek teremtése és a kínai gyártók kompetenciáinak fejlesztése érdekében Kínában fektessenek be. A korábbi ilyen jellegű együttműködéseknek köszönhetően egyes kínai vállalatok a "Made in China 2025" tervben előirányzottnál gyorsabban növelték piaci részesedésüket az országban - a külföldi gyártók rovására. Kína azonban jelezte, hogy kész korlátozni a nyersanyagok vagy termékek kivitelét, amennyiben az EU vagy annak tagállamai az érdekeit érintő intézkedéseket hoznának.

A kínai hatóságok kettős taktikát alkalmaznak az uniós országokkal szemben. Átmenetileg feloldják vagy szigorítják a vízumkötelezettségeket (mint Litvánia esetében, miután a hatóságok gratuláltak Tajvan újonnan megválasztott elnökének), és korlátozzák a piacra jutást (például a Franciaországból származó alkohol esetében), vagy éppen lazítják azt (például a lengyel, spanyol és ír marhahús és belga sertéshús esetében).

Brüsszel egyre keményebb fellépése

Az EU Kínával való együttműködését állítólag az európai politikai elit egy része is támogatja, akik együttműködnek a kínai különleges szolgálatokkal, amint az tavaly decemberben Belgiumban és Németországban végrehajtott titkos akciókból kiderült.

A Bizottság 2019 óta a Kínával való kapcsolataiban egyidejűleg hangsúlyozza az együttműködést, a versenyt és a rivalizálást, de az EU Kínától való függőségének csökkentése mára kulcsfontosságú prioritás lett. Brüsszel fellépése már nem csupán defenzív, hanem egyre inkább offenzív jellegű.

Motivációja főként a Kína nemzetközi politikájának az uniós érdekekre gyakorolt negatív hatásaitól való félelmében gyökerezik, különösen a csúcstechnológiai és zöldtechnológiai ágazatokban (mesterséges intelligencia, félvezetők, elektromobilitás, megújuló energiaforrások).

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Megmutatta a magyar állampolgárságú túszát a Hamász
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 19:50
Legutoljára nagyjából egy éve tűnt fel hasonló videón.
Nemzetközi Nem akárki érkezik Magyarországra: mit keres itt Trump fia?
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 18:57
Az üzletember hamarosan Magyarországra jöhet.
Nemzetközi Újra leülhet tárgyalni a háborúról Oroszország és Amerika
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 18:39
Ukrajna nem lesz jelen.
Nemzetközi Erős földrengésről érkezett hír
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 16:38
Megmozdult a föld Törökországban.
Nemzetközi Beütött a krach: rákényszeríti Amerika az akaratát az ukránokra?
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 14:46
A Trump-adminisztráció külügyminisztere helyett csak egy ultimátumot küldött.
Nemzetközi Putyin elégedetlen és újabb fegyvereket rendelt
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 14:14
Az orosz elnök nem elégedett a fegyverkezettségi szinttel.
Nemzetközi Több mint 130 drónt vetett be az orosz hadsereg
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 12:55
Tömeges dróncsapás ért több ukrán megyét.
Nemzetközi Hszi Csin-ping: a vámháborúk sértik a világ gazdasági rendjét
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 11:54
A kínai elnök aggódik a világgazdaságért.
Nemzetközi Elhalasztották a szerdára tervezett londoni béketárgyalásokat Ukrajnáról
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 11:25
Marco Rubio amerikai külügyminiszter jelezte, nem lesz ott.
Nemzetközi A Szent Péter-bazilikába viszik a felravatalozott Ferenc pápát
Privátbankár.hu | 2025. április 23. 10:20
Szombati temetésig lehet búcsút venni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG