Elérhet-e áttörést a brit miniszterelnök kínai útjával?

Keir Starmer szerdán megérkezett Kínába azzal a céllal, hogy „stabilitást és egyértelműséget” hozzon az Egyesült Királyság Pekinghez való viszonyába a korábbi konzervatív párti külpolitika után, ami ő „következetlenségnek” nevezett. Azonban számos probléma akadályozhatja a gazdasági nagyhatalommal való kapcsolatainak javítására irányuló erőfeszítéseit, írja a The Guardian.

Emberi jogok

A napirenden szereplő egyik legkényesebb kérdés Jimmy Lai, a bebörtönzött volt médiamágnás és Hongkong egyik leghíresebb demokráciapárti hangjának esete. Lai brit állampolgár, és a múlt hónapban egy hongkongi bíróság bűnösnek találta nemzetbiztonsági bűncselekményekben, de az ítéletet az Egyesült Királyság politikai indíttatásúnak tartja.

Yvette Cooper brit külügyminiszter azonnali szabadon bocsátását követelte, és az ítélet után beidézte a kínai nagykövetet.

Az Egyesült Királyságnak nagy hagyománya van az emberi jogok védelmében, és Starmer -aki korábban emberi jogi ügyvéd is volt - valószínűleg súlyos politikai felelősséget visel ebben az ügyben.

Tajvan kérdése ugyanakkor kevésbé látszik problémásnak, mivel az Egyesült Királyság nem ismeri el államként a szigetországot, és nincsenek vele hivatalos diplomáciai kapcsolatai. Azonban Kína tavaly azzal fenyegetőzött, hogy lemondja a magas szintű kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Királysággal egy brit miniszternek a szigeten tett látogatása miatt. Starmer valószínűleg óvatosan fogja kezelni ezt a kérdést.

Mega-nagykövetség

A brit kormány a múlt héten végre zöld utat adott Kínának egy vitatott, új mega-nagykövetség építésére a londoni Tower közelében, évekkel azután, hogy Boris Johnson külügyminiszterként először jóváhagyta azt. Peking prioritásként kezeli a nagykövetséget az Egyesült Királyság és Kína közötti kapcsolatokban.

Ugyanakkor a tervet a brit politikai spektrum minden részéről támadás érte. A kritikusok felhívták a figyelmet a kémkedés kockázatára, mivel a jövőbeli hatalmas épület a londoni Citybe vezető adatkábelek közelében fekszik.

A kínai kérelmet azonban jóváhagyták, miután a nemzetbiztonsági szervezetek vezetői biztosították a minisztereket, hogy a kockázatok kezelhetők. A követség tényleges megépítése azonban még évekig eltarthat, mivel a helyi lakosok jogi lépéseket terveznek ellene.

Kémek és nemzetbiztonság

A teljes brit politikai spektrumban erősen aggodnak Kína politikusok utáni kémkedése és a kritikus infrastruktúrába való beszivárgási kísérletei miatt.

Tavaly novemberben az MI5 titkosszolgálat kémelhárítási riasztást adott ki, miután két, a kínai hírszerző szolgálathoz kapcsolódó LinkedIn-profilon keresztül a kínaiak megpróbáltak brit parlamenti képviselőket beszervezni.

Kína több brit parlamenti képviselőt és munkatársaikat is szankciókkal sújtotta. 2014-ben ugyanakkor az Egyesült Királyság vezetett be büntetőintézkedéseket olyan csoportok ellen, amelyek állítólag politikusokat, újságírókat és Peking kritikusait célozták meg egy kiterjedt kiberkémkedési kampányban.

Pekinget azzal is vádolják, hogy brit földön is zaklatta a hongkongi demokráciapárti aktivistákat, és elhallgattatta egy brit egyetem akadémikusának kritikáját.

A Downing Street mindezzel kapcsolatban azt közölte, hogy Starmer „tisztán látja” a Kína által belföldön – és külföldön – jelentett nemzetbiztonsági fenyegetést, és nem riad vissza attól, hogy nehéz kérdéseket vessen fel a kínai út során.

Gazdasági kapcsolatok

Starmer útjának központi célja – és annak oka, hogy egy mintegy ötven főből álló üzleti és kulturális delegációt is magával visz – az üzleti kapcsolatok erősítése. A delegációba tartoznak a HSBC bank, a GSK gyógyszeripari vállalat, a Jaguar Land Rover, valamint a brit Nemzeti Színház képviselői is.

A kormányfő tartós kínai befektetéseket is szeretne biztosítani a kulcsfontosságú nemzeti infrastruktúrában, például az acéliparban. Starmer minden bizonnyal igyekszik majd meggyőző „értékesítési ügynök” stílusú fellépéssel meggyőzni Hszi Csin-ping kínai elnököt.

Az Egyesült Királyság Kínával szembeni kereskedelmi hiánya több mint kétszeresére nőtt, a 2018-as 17 milliárd fontról 42 milliárd fontra a 2025 második negyedévének végéig tartó 12 hónapban.

Peking globális kapcsolatrendszerében ugyanakkor az Egyesült Királyság viszonylag kisebb szereplő. Bár Kína az Egyesült Királyságnak a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, Nagy-Britannia még a tíz legjelentősebb partner közé sem tartozik Kína szemszögéből. A kínai vezetés láthatóan inkább az Európai Unió iránt érdeklődik.

Kína azonban a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését önmagában is komoly nyereségként értékelné, különösen most, amikor saját globális ambícióit erősíti, miközben az Egyesült Államok visszahúzódni látszik a nyugati országok számára legfontosabb és legstabilabb szövetséges szerepéből.

Elkerülni Donald Trump haragját

Mint második elnökségének első évében különösen kiderült, Donald Trump kiszámíthatatlan szövetséges, és Kínával kapcsolatos nézetei köztudottan különösen élesek. Annyira, hogy miután a kanadai miniszterelnök, Mark Carney Pekingbe látogatott, az amerikai elnök azzal fenyegetőzött: 100 százalékos vámot vet ki a Kanadából importált árukra, amennyiben az Egyesült Államok északi szomszédja bármilyen kereskedelmi megállapodást kötne Pekinggel. A kanadai miniszterelnök gyorsan tisztázta, hogy országa nem kíván szabadkereskedelmi megállapodást kötni.

Trump Kanadának küldött fenyegetése azonban figyelmeztető jelzés volt más nyugati országok számára is, amelyek szorosabb gazdasági kapcsolatokat szeretnének kiépíteni Kínával – ezt a britek sem hagyhatják figyelmen kívül.

A brit kormány hangsúlyozta Starmer jó kapcsolatát Trumppal, és arra is rámutatott, hogy az amerikai elnök áprilisban maga is Pekingbe készül.

Kanadai kollégájával, Mark Carney-vel ellentétben a brit miniszterelnök nem szeretné, ha pekingi látogatását az Egyesült Államoktól és Donald Trump elnöktől való elfordulásként értelmeznék – véli a Politico. Ez egy „háromtest-probléma” – viccelődött egy magas rangú parlamenti képviselő, aki régóta a brit-kínai kapcsolatokon dolgozik, Amerika megkerülhetetlenségére utalva.

A brit konzervatívoknak nem tetszik

A brit konzervatív párt vezetője, Kemi Badenoch a látogatást úgy kommentálta, hogy ő nem menne Pekingbe, ha ma miniszterelnök lenne.

„Nem hiszem, hogy most jött el az ideje ennek. Azokkal az országokkal kell beszélnünk inkább, amelyek aggódnak a kínai fenyegetés miatt” – mondta a brit parlamentben tartott beszédében, és példaként említette Japánt, Ausztráliát, Brazíliát és az európai országokat – írta a BBC.

Az Egyesült Királyságnak nem azzal az országgal kéne tárgyalnia, amely „mindent megtesz a gazdaságunk aláásására” – tette hozzá.

Felszólította a miniszterelnököt, hogy „mutasson erőt”. Ő is azt javasolja, hogy ne hagyjon jóvá egy „szupernagykövetséget”, amelyről szerinte sokan úgy gondolják, hogy „kémközponttá” válna.

A The Telegraph szerint Keir Starmer azzal védte meg kínai útját, hogy az pénzt hoz majd a briteknek, és biztonságuk is erősödik. A miniszterelnök azzal vádolta a korábbi konzervatív kormányokat, hogy az „aranykorból a jégkorszakba” vitték vissza a két ország kapcsolatait.

Az esetlegesen aláírandó üzleti megállapodások mellett azonban legalább ilyen fontos a brit miniszterelnök útjának szimbolikája is: nyolc év után ő az első brit miniszterelnök, aki Kínába látogat (utoljára Theresa May járt hivatalos úton Pekingben). Ez sokat elárul arról, hogy az Egyesült Királyság most inkább a növekedést és a jólétet helyezi politikája középpontjába, nem pedig az emberi jogokat és a kémkedés kockázatát – ami hatalmas fordulat.