Jun Szogjol dél-koreai elnök bocsánatot kért szombaton a kedden kihirdetett és még aznap visszavont, ám belpolitikai válságot kiváltó szükségállapot miatt, ugyanakkor nem mondott le, noha pártja egyes tagjai ezt szorgalmazzák, a parlament pedig hamarosan szavaz arról, hogy vádat emeljenek-e ellene.
A nemzethez intézett rövid televíziós beszédében Jun a bocsánatkérésen túl bejelentette: pártját, a Népi Erők Pártját (PPP) bízza meg azzal, hogy „intézkedjen a politikai helyzet stabilizálása érdekében”. Hangsúlyozta, hogy nem próbálja elkerülni a jogi és politikai felelősségre vonást a döntéséért, amellyel 1980 óta először hirdettek ki szükségállapotot Dél-Koreában. Mint mondta, a döntés kétségbeesésből született. E beszéde volt az első nyilvános szereplése a válság kirobbanása óta.
Han Donghun, a PPP vezetője a beszéd után kijelentette, hogy az elnök már nem képes ellátni közfeladatait, és lemondása elkerülhetetlen. Egy nappal korábban azt hangoztatta, Jun veszélyt jelent az országra, és el kell távolítani a hatalomból. A pártvezető szavai ellenére a PPP tagjai megnyilatkozásaikban ellenezték az elnök felelősségre vonását.
Az alkotmány értelmében, ha Jun lemond vagy vád alá helyezik, akkor az általa kinevezett miniszterelnök lesz az ország ügyvezető elnöke. Ha Jun távozik hivatalából, mielőtt 2027 májusában lejár ötéves mandátuma, akkor az alkotmány értelmében a távozását követő 60 napon belül elnökválasztást kell tartani.
Fotó: MTI / EPA / Will Oliver
A parlamentnek a fő ellenzéki párt, a Demokrata Pártnak (DP) nyújtott be indítványt Jun felelősségre vonására. A DP vezetői közölték, hogy ha az indítvány elbukik, akkor azt újra beadják.
A PPP egyes tagjai a szombati vádemelési szavazás előtt Jun lemondását sürgették, mondván, nem akarják, hogy megismétlődjön a korábbi elnök, Pak Kunhje elleni 2016-os vádemelés. Pak egy befolyásolási botrány miatt hónapokig tartó tüntetések után távozott hivatalából. Bukása a párt összeomlását és a liberálisok győzelmét váltotta ki az elnök- és az általános választásokon.
A 300 törvényhozó kétharmadának kell igennel szavaznia, de mivel az ellenzéki pártoknak 192 képviselőjük van, nyolc kormánypárti képviselőre van szükség az eljárás megszavazásához. Ezt követően az ügyet az alkotmánybíróság tárgyalja, amely szintén kétharmados arányban megerősítheti az indítványt.
Az ügyészek, a rendőrség és a magas rangú tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal is vizsgálatot indított Jun és a szükségállapot-rendelet kiadásában részt vevő magas rangú tisztségviselők ellen, és egyebek között lázadásért és a hatalommal való visszaélésért próbálnak vádat emelni ellenük.
Ha Jun Szogjol ellen vádat emelnek, akkor a hatáskörét felfüggesztik mindaddig, amíg az alkotmánybíróság nem dönt arról, hogy felmentik-e tisztségéből.
Péntek este mintegy 15 000 tüntető gyűlt össze a nemzetgyűlés előtt, hogy Jun távozását és letartóztatását követeljék – jelentették az AFP hírügynökség helyszínen tartózkodó újságírói. Néhányan ott maradtak éjszakára is. Szombat délutánra további tüntetéseket terveznek a parlament épülete előtt és Szöul belvárosában. A szervezők közölték, hogy 200 ezer résztvevőre számítanak, a rendőrség „csak tízezrekre”.
(MTI)
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
