Magyarország „választási autokráciává” alakulása párhuzamokat mutat Trump második ciklusával – ezzel a címmel közölt elemzést az AP hírügynökség. Felidézik, hogy Donald Trump második beiktatásának napján Orbán Viktor „aranykort” emlegetett, amikor az Egyesült Államok új elnökének hatalomra kerüléséről beszélt. A miniszterelnök szerint Trump visszatérése nemcsak az Egyesült Államok, hanem Magyarország számára is egy új korszak kezdetét jelenti, és egyben a liberális demokrácia összeomlását is.
A cikk szerint Orbán politikai stílusa és kormányzása régóta inspirációt jelent az amerikai jobboldal számára, amely a magyar modellt olyan példaként emlegeti, ahol kevesebb a bevándorlás, enyhébbek a szabályozások és gyengébbek a demokratikus fékek és ellensúlyok. Trump és Orbán szoros kapcsolatot ápolnak, a kormányfő többször is ellátogatott Trump floridai rezidenciájára. Az amerikai elnök már kampányában is méltatta a magyar miniszterelnököt, egy tavalyi, elnökjelölti vitán pedig erős embernek, kemény személyiségnek nevezte.
A cikk kiemeli, hogy Orbán hatalomra kerülése után átalakította az igazságszolgáltatást, módosította a választási rendszert, és megnehezítette az ellenzék helyzetét. Korlátozta az LMBTQ+ jogokat, a bevándorlást, valamint a média és civil szervezetek mozgásterét.
Trump visszatérése óta számos rendelettel igyekszik növelni az elnöki hatáskört.
A cikkben megszólal Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora, aki felidézi: Orbán Viktor 1998-ban lett először miniszterelnök, de a 2002-es választáson vereséget szenvedett. Ezután úgy fogalmazott: „soha többé nem fogok veszíteni”. Scheppele szerint Orbán ekkor kezdett el dolgozni egy olyan jogi keretrendszer kialakításán, amely lehetővé tette hatalma megszilárdítását, amikor 2010-ben kétharmados többséggel visszatért a kormány élére. „Nem nevezték Project 2025-nek” – utal Scheppele Trump radikális átalakítási terveire –, „de akár hívhatták volna Project 2010-nek is.” A cikk felidézi, hogy az Európai Parlament Magyarországot „választási autokráciának” nevezte.
Fotó: X/Orbán Viktor
A szerző külön kiemeli, hogy a Fidesz egyik első lépése 2012-ben a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése volt, amely csaknem 300 vezető bíró távozását eredményezte. Az ő helyükre pedig politikailag megbízható személyeket neveztek ki, a kinevezési folyamatot egy Fidesz-alapító felesége (Handó Tünde – a szerk.) felügyelte.
A cikk szerint Trump és a republikánusok nem tudják egyoldalúan átalakítani az amerikai igazságszolgáltatást, de Trump az első elnöksége alatt három bírót is kinevezett a kilencfős amerikai Legfelsőbb Bíróságba, így biztosítva a konzervatív többséget. Ez a többség olyan döntéseket hozott, amelyek közvetve segítettek Trumpnak elkerülni a felelősségre vonást a 2020-as választás utáni cselekményekkel összefüggésben. Trump emellett bírálta azokat a bírókat, akik nem az ő politikai elvárásai szerint döntöttek.
Médiabefolyás, lavina
A cikk Orbán választási reformjait is kiemeli, amelyek a Fidesz számára biztosítják a parlamenti többséget – még akkor is, ha a párt a választók kevesebb mint felének támogatását szerzi meg. Megszólalt Szelényi Zsuzsanna, a Fidesz egykori alapító tagja, aki szerint „Orbán dönti el, ki lehet politikus és ki nem. Teljesen uralja a pártot.”
Orbán üzleti köreinek támogatásával központi irányítás alá vonta az egykor független magyar sajtót, magyarázza az elemzés. Trump szintén nyomást gyakorol az amerikai médiára, több pert is indított sajtóorgánumok ellen és szabályozási fenyegetésekkel is élt. A cikk szerint Orbán nemcsak belföldön alakította át a politikai rendszert, hanem külpolitikai orientációját is kelet felé tolta. Jeszenszky Géza, Magyarország a rendszerváltás utáni első külügyminisztere azt mondta: Orbán felismerte, hogy a nyugati demokrácia szabályai akadályozzák politikai céljait, ezért inkább Oroszországhoz és Kínához közeledik.
Donald Trump is többször elismerően beszélt autokrata vezetőkről, különösen Vlagyimir Putyinról.
A cikk végül arra figyelmeztet, hogy bár az amerikai politikai rendszer jelentősen különbözik a magyartól, Orbán hatalmi konszolidációja intő jel lehet. Szelényi szerint az autokratikus tendenciák veszélyes spirált jelenthetnek: „Ha egyszer elindul az autokratizálódás, akkor lavinaként gördül tovább. Nem áll meg – ez egy folyamat.”
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
