Vlagyimir Putyin orosz elnök 24 év után ismét Észak-Koreában járt, és Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel új stratégiai megállapodást írt alá múlt szerdán. A megtámadás esetére nyújtott kölcsönös katonai segítség mellett gazdasági dimenziói is vannak a szerződésnek, illetve az ehhez kapcsolódó magatartásnak. Oroszország lőszert és koreai munkaerőt kaphat háborúja folytatásának elősegítésére. Észak-Korea pedig technológiai segítséget szerezhet lőszergyártáshoz, illetve hadiipara fejlesztéséhez, valamint élelmiszer szállítmányokat, továbbá bevételt Oroszországban dolgozó munkásai után.
Úgy tűnik, Oroszország kész a kommunista diktatúrát sújtó ENSZ embargó megsértésére is, azaz de facto véget vet Kim Dzsongun rendszere nemzetközi blokádjának. Ezt könnyebben megteheti, mint Kína, mert már nemigen maradt további nyugati szankció, amit bevethetnének ellenében. A megállapodás mindkét rendszer stabilitását segítheti.
Fotó: Korean Central News Agency
Vajon milyen fejleményei lehetnek e geopolitikai sakkhúzásnak?
Az amerikai tábornok szerint hármas játék kezdődött
Vlagyimir Putyin orosz elnök Észak-Koreával kötött kölcsönös védelmi megállapodása súrlódásokat okozhat Kínával, amely régóta az elzárkózó észak-koreai állam fő szövetségese — mondta vasárnap Charles Quinton Brown az amerikai légierő tábornoka, az Egyesült Államok vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy tengerentúli útja során — jelentette a Reuters.
„Érdekes lesz látni, hogy ez a három ország hogyan fog egymással kijönni" – tette hozzá az amerikai tábornok.
Elemzők szerint az aláírt egyezmény gyengíti Peking befolyását a két — most már szorosan együttműködő — szomszédjában, és a megnövekedett instabilitás negatívan hathat Kína globális gazdasági és stratégiai ambícióira. Putyin csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország fegyvereket is szállíthat Észak-Koreának, ami szerinte tükörreakció lenne Ukrajna nyugati felfegyverzésére.
Észak-Korea kétállami megoldást szeretne?
A jelen fejlemények jobb megértése érdekében, érdemes felidézni — a saját megítélése szerint is — stratégiai jellegű politikai fordulatot, amelyet az észak-koreai kommunista diktatúra idén januárban kinyilvánított. Nevezetesen a Korea egyesítését kitűző politika felváltását a kétállami megoldással.
„A Legfelsőbb Népi Gyűlés a mai napon törvénybe iktatta Köztársaságunk (új) déllel kapcsolatos politikáját, amely véget vet a közel 80 éve tartó Korea-közi kapcsolatok történetének, és elismeri a Koreai-félszigeten létező két államot” — fogalmazott az észak-koreai vezér Kim Dzsongun január 16-án, a KCNA észak-koreai hírügynökség beszámolója szerint.
A kommunista diktátor egyúttal a Koreai Köztársaság vezetését azzal vádolta, hogy országát egyszerűen szeretné elnyelni, az észak által éppen feladott újraegyesítést szorgalmazza, mégpedig kölcsönös tárgyalások, megállapodás nélkül. Megjegyezhetjük, arra a mintára is utalhat, ahogy az a másik „demokratikus” diktatúrával, a Német Demokratikus Köztársasággal történt.
„Nem járhatunk együtt a nemzeti helyreállítás és újraegyesítés útján a dél-koreai klánnal, amely állami politikájává tette a teljes konfrontációt Köztársaságunkkal szemben, kormányunk összeomlásáról és az elnyelés általi egyesülésről álmodozva” — érvelt az észak-koreai diktátor.
A kommunista bikkfanyelvet szemlélve, akár azt is üzenheti, hogy ha hasonló fordulatot tesz a déli állam a kétállami megoldás felé, akkor nyitott a tárgyalásra. Ezt megerősíthetik a határról tett kijelentései.
„Mivel országunk déli határa egyértelműen meg lett húzva, az illegális »északi határvonal« és bármely más határvonal soha nem lehet elfogadható…. Szükséges jogi lépéseket tenni annak érdekében, hogy helyesen és törvényesen meghatározzuk a KNDK szuverenitása alatt álló területet, amely független szocialista nemzetként gyakorolja jogait” — jelölte ki az új irányt Kim Dzsongun.
Az említett „északi határvonal” (northern limit line) a nyugati szigetek között futó demarkációs vonal. Itt többször történt északi provokáció, Azonban a szárazföldön futó határvonal, Kim szerint már „egyértelműen meg lett húzva”.
„Megerősítem, hogy a legnagyobb abszolút erő, amelyet fejlesztünk (a hadsereg), nem egy megelőző támadás eszköze az egyoldalú »fegyveres erővel történő újraegyesítés« megvalósítására, hanem a jogszerű önvédelem képessége, amelyet feltétlenül erősíteni kell önmagunk védelme érdekében” — mondta Kim.
Egyértelműen kijelentem, hogy soha nem fogunk egyoldalúan háborút indítani, ha az ellenségeink nem provokálnak minket—állította Kim Dzsongun a Legfelsőbb Népi Gyűlésben még januárban.
Kardcsörtetés – hazai stabilizáció?
Az egyesítési politika feladásával egyidejűleg, Észak-Korea feloszlatta az egyesítést jelszóként zászlójára tűző szervezeteket is a kommunista országban, lezárja a déli határát, megszűntetve a vasúti összeköttetést is. A határokon átnyúló rádióadások bezárásával együtt Észak-Korea bejelentette, hogy lebontja az Újraegyesítés Kapuját, egy kilencemelet magas emlékművet Phenjan külvárosában — számolt be róla BBC. A kaput, amelyen két, egymás felé nyúló, hagyományos koreai ruhás nő látható, 2001-ben építették, hogy jelezze Kim Dzsongun apja és nagyapja erőfeszítéseit az újraegyesítés érdekében.
Fotó: wikipedia
Seong-Hyon Lee, a George HW Bush Amerikai-kínai Kapcsolatok Alapítványának munkatársa rámutatott, hogy az ország saját lövedékeiből sokat eladott Oroszországnak, amit nem engedhetne meg magának, ha maga háborúra készülne. A végső elrettentő tényező azonban az, hogy az amerikai és dél-koreai hadsereg sokkal fejlettebb az északinál — tette hozzá.
„Egy háború sok embert megölhetne délen, de ez a végét jelentené Kim Dzsongunnak és rezsimjének is" — értékelte Peter Ward, a szöuli Kookmin Egyetem munkatársa.
„Észak-Korea történelme során gyakran használt provokációt, hogy felkeltse más országok figyelmét, amikor tárgyalni akart" - mondja Seong-Hyon Lee.
Kim Dzsongun már találkozott Donald Trumppal 2019-ben és most talán arra vár, hogy a volt amerikai elnök visszatérjen a Fehér Házba és felújuljanak a korábban megszakadt tárgyalások.
A látottak nagyrészt annak az eredménye, hogy Észak-Korea jobban bízik saját képességeiben és geopolitikai pozíciójában, amely az orosz, illetve kisebb mértékben a kínai támogatáson alapul” – állította Ankit Panda a Carnegie Alapítvány szakértője.
Más elemzők pedig azt mondták, hogy Kim Dzsongun viselkedése saját rezsimjének stabilizálását célozza.
Az oroszok „átfogó” ügyekben tárgyalnának Amerikával?
Oroszország úgy látja, hogy sürgető szükség van az Egyesült Államokkal folytatott biztonsági tárgyalásokra, de ezeknek „átfogónak" kell lenniük, és tartalmazniuk kell Ukrajna témáját is - közölte a Kreml pénteken — jelentette a Reuters.
„Lehetetlen az egyes szegmenseket kiragadni a felgyülemlett problémák általános komplexumából, és ezt nem fogjuk megtenni" — válaszolta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e beszélni Washingtonnal a nukleáris kockázatokról.
„Tehát nyitottak vagyunk a párbeszédre, de egy széles körű, átfogó párbeszédre, amely minden dimenziót lefed, beleértve az Ukrajna körüli konfliktus jelenlegi dimenzióját is, amely az USA közvetlen részvételével kapcsolatos ebben a konfliktusban" - mondta Peszkov újságíróknak.
Az Egyesült Államok tagadja Oroszország azon állítását, hogy Ukrajna felfegyverzésével közvetlen szereplővé vált egy háborúban, amelynek célja Moszkva megsemmisítő „stratégiai veresége" lenne. Az Egyesült Államok szerint a háborúról folytatott tárgyalások Ukrajna saját ügye — idézi fel a Reuters.
A Peszkov által felvázolt orosz álláspont nem új. De most azt mondta újságíróknak, hogy egyre bővül azoknak a témáknak a listája, amelyeket Oroszországnak és az Egyesült Államoknak meg kellene vitatnia.
„Ez a párbeszéd nagyon szükséges" - mondta Peszkov —, mert felhalmozódnak a problémák, és sok probléma kapcsolódik a globális biztonsági architektúrához.”
Washington szerint inkább Putyin az, aki az ukrajnai háború harmadik évében a biztonsági aggályok listáját gyarapítja.
Putyin múlt csütörtökön azt is megismételte, hogy fontolgatja az orosz atomfegyver-használati doktrína felülvizsgálatát. 2026-ban lejár az utolsó fennmaradó fegyverzet-ellenőrzési szerződés, amely korlátozza az Oroszország és az Egyesült Államok által bevethető stratégiai nukleáris robbanófejek számát.
Mit hozhat a jövő?
A jelek most a konfrontáció erősödésre utalnak, például a dél-korai határvédelemnek figyelmeztető lövéseket kellett leadnia a területére behatoló északi katonákra június 9-én, vasárnap — ahogy arról a CNN is beszámolt. Dél-Korea múlt hét péntekén bekérette az orosz nagykövetet — ahogy arról a Reuters is beszámolt.
A dél-koreai külügyminisztérium pénteken bekérette az orosz nagykövetet, tiltakozásul az Oroszország és Észak-Korea között a múlt héten Phenjanban aláírt egyezmény ellen. Kim Hong Kyun első külügyminiszter-helyettes átadta Szöul álláspontját az egyezményről, valamint Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködésről Georgij Zinovjev szöuli főmegbízottnak. Kim elmondta, hogy Oroszország katonai támogatása Észak-Koreának árt Dél-Korea biztonságának, és elkerülhetetlenül „negatív hatással" lesz a Szöul és Moszkva közötti kapcsolatokra.
„Az Oroszország megfélemlítésére tett kísérletek elfogadhatatlanok” – kommentálta a szöuli orosz nagykövet Georgij Zinovjev. „Az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés nem irányul harmadik ország ellen" - közölte az orosz nagykövetség.
Cso Tae-yul dél-koreai külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter a regionális békét és stabilitást fenyegető súlyos veszélyként ítélte el a szerződést - közölte a szöuli külügyminisztérium a közleményében.
Cho Tae-yul szerint az Észak-Korea katonai képességeinek megerősítését célzó együttműködés egyértelműen megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatait.
Az Egyesült Államok többféle intézkedést fog mérlegelni, hogy válaszoljon a nemzetközi békét és stabilitást Oroszország és Észak-Korea által fenyegető veszélyre – idézte Blinkent a dél-koreai külügyminisztérium.
A Theodore Roosevelt nukleáris meghajtású amerikai repülőgép-hordozó múlt szombaton megérkezett a dél-koreai kikötővárosba, Busanba, hogy részt vegyen még ebben a hónapban a házigazda országgal és Japánnal közös Freedom Edge (Szabadág Pereme) hadgyakorlaton – közölték haditengerészeti illetékesek a Reuters hírügynökséggel.
A három ország vezetői egy tavaly augusztusi csúcstalálkozón állapodtak meg abban, hogy évente katonai gyakorlatokat tartanak, egységet mutatva Kína növekvő erejével és Észak-Korea nukleáris fenyegetéseivel szemben. Az anyahajó látogatásra hét hónappal azután került sor, hogy egy másik amerikai repülőgép-hordozó, a Carl Vinson dél-koreai kikötőbe látogatott.
Mi lenne, ha?
Azonban, erősen spekulatív gondolatmenetünk szerint a két Korea — a következő években — még békét is köthet egymással, ha a globális küzdő felek a feszültség mérséklését tűzik ki célként.
Ebbe az irányba hathat, ha Ukrajnát illetően is tárgyalások indulnának meg, mondjuk egy új amerikai adminisztráció alatt, amit Donald Trump elnöksége hozhat el. Ilyen tárgyalások lehetőségét Vlagyimir Putyin újabb nyilatkozata sem zárta ki.
A koreai tárgyalások során a határvonal meghúzásában csak a nyugaton lévő szigetek hovatartozásának rendezése lehet nehezebb kérdés, valamint északi oldalról felvetődhet a Dél-Korában állomásozó amerikai csapatok, nukleáris fegyverek kivonásának kérdése, valamint a dél felvetheti észak nukleáris leszerelését. A legvalószínűbb a status quo fenntartása lehet, békeszerződés mellett. Ennek részeként vagy eredményeként, Észak-Korea gazdasági elszigeteltsége, a szankciók részleges oldásával enyhülhet. A konfrontáció helyett a fellazítás nyugati politikája jöhet a kommunista diktatúrával szemben, ami Kelet-Európában — a közelmúlt távlatából tekintve — úgy tűnik eredményesnek bizonyult?
