A vlagyivosztoki származású Olga Spalok egyike annak a több mint 200 orosz turistának, akik 2024-ben Észak-Koreába látogattak. A divattervező síelni érkezett, az érintetlen hegyoldalakon száguldozás után pedig a szálloda jól felszerelt wellness- és szaunavilágának meglátogatásával zárta a napot – kezdi cikkét a Guardian.
A történelminek mondható sítúrát február elején az orosz nagykövetség úgy harangozta be, hogy „Phenjan megnyitja kapuit”, erről azonban valójában nincsen szó, hanem európai mintára furcsa művilágot húztak fel valódi síparadicsom helyett.
Fotó: Wikimedia Commons/Bjørn Christian Tørrissen
Furcsa kettős világ
A csoportos utak, amelyeket először januárban jelentett be több orosz turisztikai ügynökség, 750 dollárba kerülnek. Ez tartalmazza az oda-vissza repülőjegyet Phenjanba, itt található ugyanis Észak-Korea egyetlen nemzetközi repülőtere. Ugyancsak fedezi a belföldi repülőjegyet az Észak-Korea keleti partvidékén lévő síparadicsomba, a szállodai tartózkodást és az étkezést. A 40 dolláros napi síbérletet, az ajándéktárgyakat és egyéb kiadásokat, beleértve az alkoholt és a cigarettát, zsebből, készpénzben fizették ki a turisták.
A beszámolók alapján többen már a repülőút alatt is nyugtalankodtak, ugyanis az észak-koreai állami légitársaság, az Air Koryo által üzemeltett flotta rendkívül elöregedett, megkérdőjelezhető megbízhatóságú Tu-154-esekből áll.
Fotó: Wikimedia Commons
Phenjanba érkezve az észak-koreai kormányzat ellenőrei által folyamatosan felügyelt orosz turisták meglátogatták a központi Kim Ilszung teret, meghajoltak a néhai vezetők, Kim Ilszung és Kim Dzsongil bronzszobrai előtt a Mansu-hegyen, és részt vettek egy zenei előadáson a Mangyongdae Gyermekpalotában, ahol a kommunista ifjúsági csoportok tagjai hazafias zenét és táncot adtak elő. Ebbe az idillinek nevezhető képbe rondított bele az, hogy a helyi felügyelők ezután egészen egyszerűen elkobozták a csokoládét, amelyet néhány orosz turista ajándékba akart adni a gyerekeknek.
Síparadicsom a semmiben
A kötelező propagandakörök lefutása után a csoport Wonszan tengerparti városba utazott, ennek közelében található a Masikryong síközpont. A Masikryong egyike azoknak a nagyszabású projekteknek, amelyeket az elmúlt években Kim Dzsongun utasítására felhúztak az elszigetelt országban – nemzetközi becslések szerint az árcédula több tízmillió dollár nagyságrendű. A hófedte csúcsokra vivő felvonó is különleges darab, Kínából importált, régi, osztrák gyártmányú gondolákban szállítják a látogatókat: 2013-ban maga Kim is felpattant egy útra, igaz, síléceket nem csatolt fel.
Az orosz turistáknak előzetesen azt ígérték, hogy egy "ötcsillagos svájci alpesi stílusú üdülőhelyen" fognak megszállni, amelyet a maga is Svájcban tanult Kim utasítására építettek ilyennek – ez látható a vlagyivosztoki utazási influenszer Jekatyerina Kolometsza képein is:
Jekatyerina posztjában az üres pályáknak is örvendezett, igaz, ez aligha meglepő annak fényében, hogy Észak-Korea 24 milliós lakosságának körében állítólag mindössze 5500-an tudnak síelni.
Egymásra találtak
Nem véletlen, hogy Észak-Korea síturistái pont Oroszországból érkeztek, hiszen az ukrajnai háború kezdete óta a két állam sosem látott mértékben közeledik egymáshoz – emeli ki a Guardian.
Bár ezt hivatalosan nagyrészt tagadják, megbízható feltételezés, hogy az ázsiai ország az oroszok egyik legnagyobb fegyverszállítójává vált, és többek közt tüzérségi lövedékekkel, rakétákkal és más felszerelésekkel is támogatja a háborút. A cikk szerint Oroszország sem marad adós, hiszen a jelek szerint élelmiszert, nyersanyagokat, és fegyvergyártáshoz használt alkatrészeket küld Észak-Koreának, megkerülve a nemzetközi szankciókat.
A turistacsoportok is ezen támogatás újabb ágát képezik, ugyanis míg a világjárvány előtt évente 5 ezer nyugati látogatott az országba, a pandémia kezdete óta a határokat lezárták. Az egyre szigorodó nemzetközi szankciókkal és a világjárvány okozta elszigeteltség miatt kialakult élelmiszerválsággal szemben minden kemény valuta szívesen látott adalék Phenjan szűkös pénztárában – nem véletlen, hogy az orosz turisták főleg dollárban fizethettek a pihenés alatt. Hanna Song, a szöuli Database Center for North Korean Human Rights munkatársa így foglalta ezt össze:
sokatmondóan tükrözi a rezsim prioritásait, hogy Észak-Korea úgy döntött, hogy beengedi az orosz turistákat, ugyanakkor továbbra is elutasítja a beutazásért esedező humanitárius szervezetek felhívásait.
Ez csak a kezdet
Az orosz turisták beszámolói szerint főleg éhes és rémült észak-koreaiakat láttak utazásuk alatt, többükben pedig rossz szájízt hagyott az, hogy a napi síbérlet többe kerül, mint egy átlagos havi fizetés az elszigetelt országban – ők utólag arról beszélnek, hogy erkölcsi és etikai okokból biztosan nem látogatnak többet oda. Pedig ez még csak a kezdet.
Mindkét országnak nagy tervei vannak a jövőre nézve: az Oroszország távol-keleti részén fekvő Primorszkij Kraj régió kormánya arról számolt be, hogy Észak-Korea egy újabb hatalmas síközpontot épít az orosz turisták számára, amely 17 szállodát, 37 vendégházat és 29 üzletet foglal majd magába.
Kellemesen indul a hét a Jó hír a piaci alapon tankolóknak. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
