Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó új stratégiája szerint minden európai polgárnak legalább 72 órára elegendő élelmiszer-tartalékkal kellene rendelkeznie válsághelyzet esetére. A javaslat a háborús fenyegetettség, kibertámadások, járványok és természeti katasztrófák kockázatára való felkészülést célozza – írja a Politico.
A Covid-19 járvány első lezárásai óta eltelt öt év, Oroszország ukrajnai inváziója óta pedig három év telt el, és Európa továbbra is egyik válságból a másikba sodródik. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az elmúlt évek jelentős válságai nem voltak elszigeteltek vagy rövid életűek, és Európa nem engedheti meg magának, hogy pusztán reaktív maradjon.
Roxana Mînzatu, a Bizottság ügyvezető alelnöke fogja bemutatni a stratégiát szerdán. A koncepció lényege, hogy 'javítsuk a tetőt, amíg süt a nap', és segítsük az egyéneket háztartási szinten a felkészülésben.
Fotó: Depositphotos
A 17 oldalas tervezet célja egy olyan biztonságos és ellenálló EU létrehozása, amely képes előre látni és kezelni a fenyegetéseket és veszélyeket, függetlenül azok természetétől vagy eredetétől. Ez magában foglalja az alapvető készletek tárolását, válságtervezést és óvóhelyek biztosítását is.
A stratégia kiemelt figyelmet fordít a kibertámadásokra való felkészülésre is. Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország fokozta tevékenységét a kibertérben, különösen a kritikus infrastruktúrák, például az energiahálózatok ellen. Kína, Irán és Észak-Korea szintén rendszeresen célba veszi a nyugati kormányokat és kulcsfontosságú intézményeket.
Korábban lapunk is foglalkozott azzal, hogy hivatalos háborús felkészítőt még nem tett közzé a kormány, de „nem hivatalos” már készült:
A Bizottság egy európai kiberbiztonsági riasztórendszer létrehozását is javasolja, valamint EU-szintű készletezési stratégiát dolgoz ki a kritikus erőforrásokhoz való hozzáférés megerősítésére, beleértve a vészhelyzeti és katasztrófaelhárítási eszközöket, orvosi ellenlépéseket, kritikus nyersanyagokat, energetikai berendezéseket, illetve esetlegesen élelmiszert és vizet.
A terv szerint válságkoordinációs központot hoznak létre, amely a meglévő Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központra (ERCC) épül. A központ feladata lesz az ágazatokon átívelő válságok következményeinek előrejelzése és kezelése, valamint a válságkezelési támogatás biztosítása.
A Bizottság mérlegeli egy új jogszabálycsomag bevezetését is, amely standardokat és mérhető hosszú távú felkészültségi célokat határoz meg. A dokumentum melléklete mintegy 60 kulcsfontosságú intézkedést sorol fel, amelyeket a következő két évben kell végrehajtani, beleértve az álhírek fokozott ellenőrzését és a felkészültség beépítését az iskolai tantervekbe.
A 30 százalék hangzatos, de ennyit nem spórolnak. 
