Jöhet a magyar lakosság háborús felkészítése?

„Aki azt állítja, hogy nincs közvetlen háborús veszély, becsapja az embereket” – jelentette ki Orbán Viktor tavaly júniusban. Ennek ellenére Magyarországon még semmilyen információ nem látott napvilágot, hogy a lakosságot edukációs céllal felkészítenék egy esetleges vészhelyzetre. Pedig Mark Rutte NATO-főtitkár is azt mondta év végén, hogy a szövetségnek „háborús gondolkodásmódra kell váltania.” Vannak országok, amelyek ezt meg is fogadták, vagy már ezt megelőzve el is kezdték a prevenciót, miután egyre több európai ország látja úgy, hogy az embereket itt az ideje felkészíteni egy háborús incidensre.  

Svédország 32 oldalas füzetet adott ki „Ha jön a válság vagy a háború” címmel. Az angolul is elérhető füzet szerint „a kollektív ellenálló képesség alapvető fontosságú, és ha Svédországot megtámadják, „mindenkinek részt kell vállalnia Svédország függetlenségének – és demokráciájának – megvédésében” – áll a tájékoztatóban.

A norvég polgári védelmi igazgatóság, a DSB hasonló füzetet osztott ki az ország 2,6 millió háztartásának. Azt javasolják, tartsanak legalább egy hétre elegendő nem romlandó élelmiszert, beleértve a kenyeret, hüvelyes- és babkonzervet, konzerv szendvicskrémeket, energiaszeleteket, szárított gyümölcsöket, csokoládét, mézet, kekszet és dióféléket. Készletezzenek be alapvető gyógyszerekből – beleértve a jódtablettát is, ha nukleáris baleset történne –, és Svédországhoz hasonlóan azt javasolják, hogy az embereknek több bankkártyájuk legyen, és tartsanak készpénzt otthon.

Finnországban a Preparing for Inceses and Crises (Felkészülés az eseményekre és válságokra) című, kimerítő online útmutató tájékoztatást és tanácsokat ad a lakosságnak a vízkimaradástól az erdőtüzekig, az internet összeomlásáig vagy a „hosszabb távú válságokig, mint például egy katonai konfliktus”.

Németország a bunkerek és a védőmenedékek számának növelésére összpontosít, miután hivatalos becslések szerint a 84 milliós nemzetnek kevesebb mint 600 nyilvános menedékhelye van, amelyek együtt mindössze 480 ezer embert képesek befogadni. Egykor sok hidegháborús menedékhelyet felszámoltak, azt gondolván, hogy már nem lesz rájuk szükség, de Berlin most nemzeti bunkertervet indított a Szövetségi Népvédelmi Hivatal keretein belül, beleértve a földrajzi helymeghatározó telefonalkalmazást is. 

Összeállítottak egy túlélő kis könyvet is, amelyben tanácsokat adnak bunkerépítéséhez, élelmiszer-készletek felhalmozásához és az áram nélküli élethez, ha a legrosszabb bekövetkezne. A szakértők felkutatnak minden olyan építményt, amely felhasználható lenne, ha ilyen esemény történne, beleértve a metróállomásokat és a közhivatalok, iskolák és városházák pincéit. A német háztartásokat arra ösztönözték, hogy alakítsák át a saját pincéiket, a garázsaikat vagy a raktáraikat, vagy ássák ki a régi bunkereket, míg a házépítőknek törvényi kötelezettségük lesz, hogy biztonságos menedéket építsenek be az új otthonaikba.

Belgiumban az idén a vészhelyzetekre és válságokra adott reagálás koordinálásával foglalkozó belga krízisközpont (NCCN) nagyszabású kampányt indít a lakosság ellenálló képességének növelése és a vészhelyzeti esetekre való felkészítése érdekében. Hollandia is bejelentette, hogy új stratégiát vezet be a válsághelyzetekkel szembeni ellenálló képesség növelésére, különös tekintettel a lehetséges háborús helyzetekre. 

Lengyelországban pedig már a gyerekeket is megtanítják, hol kell gyülekezni evakuálás esetén, és hogyan kell viselkedni egy háborús helyzetben. A lengyel kormány azt javasolja az állampolgároknak, hogy készítsenek össze egy hátizsákot vészhelyzeti evakuálás esetére, amelyben a következőknek kellene lenniük: váltóruha, elemmel működő rádió, zseblámpa, elsősegély készlet, gyufa, konzervnyitó, élelmiszer, evőeszköz.

És Magyarországon?

Európa egyre jobban érzékelhető háborúra való felkészülését látva azt kérdeztük a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy a fenti példákra tekintettel

tervezi-e a kormány, hogy Magyarországon is hasonló felkészítésben részesíti a lakosságot? – főleg, hogy rendhagyó módon nálunk már évek óta veszélyhelyzetet hirdettek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha van ilyen elképzelés, mikor várható, vagy mitől függ az időzítése? – de sem a december elején, sem a január elején elküldött kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Ugyanakkor 2023 őszén a kormány honlapjára felkerült egy huszonegy oldalas dokumentum, Védelemgazdálkodási tervezés címmel. Az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) – 2024. január 1-jétől Nemzetgazdasági Minisztérium – útmutatója voltaképpen egy forgatókönyv egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetére, ahol a pontos fejadagok kiszabását is megemlítik, de a lakosság felkészítéséről nem ejtenek szót.

Miközben már Donald Trump is belátta, hogy 24 óra alatt mégsem tud majd békét teremteni, Orbán Viktor békemissziója pedig Rácz András január 2-i Facebook-posztja szerint sem ért el semmit, addig a 2021-es Nemzeti Katonai Stratégia így ír a polgári lakosság szerepéről: „Az állampolgárok honvédelmi feladatokba történő bevonása érdekében ki kell alakítani a társadalom egészének és egyes tagjainak – áldozatvállalási hajlandósággal is párosuló – védelmi tudatosságát. Erősíteni kell a honvédelemért érzett társadalmi felelősséget, valamint a veszély-, válság- és konfliktushelyzetek társadalmi kezeléséhez szükséges aktivitást. A lakosságot, a kis-, közepes és nagyvállalatokat, az intézményeket fel kell készíteni a védelmi feladatokra, beleértve az azok során elvárt tevékenységeket”.

Nos, ez még nem történt meg, pedig ezt is írják a stratégiában:

„Számos válsághelyzetben szükségessé válik a polgári oldal katonai képességekkel történő támogatása is. Erre mind a Magyar Honvédséget, mind a társadalom civil szereplőit már békeidőben fel kell készíteni, elsősorban a polgári felkészültség feladatrendszerének keretében, amely egyben a magas szintű nemzeti ellenállóképesség elérésének egyik legfontosabb eszköze”.

A kommentelőknek megvan a véleménye

Az egyik közösségi oldalon szintén téma volt a magyar polgári lakosság felkészítése, illetve fel nem készítése. A kommentekből az derül ki, hogy az embereknek meg is van a véleménye erről:

• „Minden ország kormánya arra készíti fel a lakosságot, amit tenni szeretne. Amelyik kormány háborút akar, az arra. Amelyik békés építőmunkát, az arra”.
• „Pedig Svédországban nincs is háborús veszélyhelyzet (és ahhoz kapcsolódó rendeleti kormányzás)! Bezzeg nálunk már milyen régóta háborús veszélyhelyzet van, még sincs sem felkészítés, sem előkészületek a védekezésre, sem óvóhelyek”.
• „Magyarországon fehér zászlót osztogat a kormány. Többéves háborús vészhelyzet után csak erre futja”.
• „Franciaországban is kiadtak egy kézikönyvet. Hogyan és hol találunk például vizet...”
• „A háborús vészhelyzet sújtotta Magyarországon még csak megközelítőleg se csinált hasonlót a kormány... Csak szívatja a lakosságot és az önkormányzatokat”.
• „Nálunk, Dániában is már 2 hónappal ezelőtt kapott minden lakos tájékoztatót háború esetére”.

Amint érkezik válasz a Honvédelmi Minisztériumtól, frissítjük cikkünket.