Svédország hétfőn megkezdte egy olyan kiadvány példányainak terjesztését, amely ajánlásokat ad polgárainak, hogyan készüljenek fel egy háborúra. A 32 oldalas brosúra, amely angolul és több más nyelven is elérhető, tanácsokat ad a polgároknak a figyelmeztető rendszerekről, arról, hogyan keressenek menedéket légitámadás esetén, és még a pszichológiai és digitális biztonságról is.
„Bizonytalan időket élünk. A világ azon sarkában, ahol mi lakunk, jelenleg fegyveres konfliktusok zajlanak. Terrorizmust, kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat használnak fel arra, hogy aláássanak és befolyásoljanak minket” – áll a füzet előszavában.
A füzet tartalmaz néhány információt arról, hogy az emberek hogyan vehetnek részt a kollektív felkészülésben, például csatlakozhatnak egy önkéntes védelmi szervezethez, elvégezhetnek egy tanfolyamot a sürgősségi újraélesztésből, vagy vért adhatnak. „Ahhoz, hogy ellenálljunk ezeknek a fenyegetéseknek, egységesen kell fellépnünk. Ha Svédországot megtámadják, mindenkinek ki kell vennie a részét hazánk függetlenségének – és a demokráciánknak – a megvédéséből.
Minden nap ellenálló képességet építünk„ – teszi hozzá a brosúra. „Ön is része Svédország általános vészhelyzeti felkészültségének.”
Fotó: Depositphotos
Oslo és Helsinki is
Amint arról az Aftenposten című norvég lap nemrégiben beszámolt, a norvég állampolgárok is kaptak hasonló „vészhelyzeti felkészültségi” brosúrákat, mert „legrosszabb esetben” a háborús cselekmények Norvégiát is érinthetik.
A finn kormány is kiadott egy digitális füzetet, hogy felkészítse az állampolgárokat az „incidensekre és válsághelyzetekre”, amely azt állítja, hogy az ország „mindig is felkészült volt a legrosszabb fenyegetésre, a háborúra”.
A német lépések
A Bundeswehr eközben megkezdte a német vállalatok kiképzését egy esetleges katonai konfliktusra és az ukrajnai háborúnak Európa többi részére való esetleges kiterjesztésére való felkészülésre – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A megelőző előkészületek alapját az úgynevezett „Operationsplan Deutschland” képezi, egy több mint ezer oldalas stratégiai dokumentum, amelyet a kormány és magas rangú katonai tisztviselők dolgoztak ki titkos részletekkel, amelyek tartalmát nem hozták nyilvánosságra.
Fő célja az ország kritikus infrastruktúrájának védelme az esetleges külső támadásoktól, beleértve a kibertámadásokat is. A német hadsereg azzal számol, hogy az Oroszországgal való háború esetén a Bundeswehr harci erői nem német területen lesznek, hanem a NATO keleti szárnyán, a balti államokban, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban, sőt Finnországban is bevetik őket.
EU-s szintű ajánlások
2024 márciusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbízta Sauli Niinistö volt finn elnököt, hogy dolgozzon ki átfogó értékelést arról, az EU miként fokozhatná polgári és katonai felkészültségét a különböző válságok esetén. Az október 30-án közzétett, 165 oldalas, „Együtt biztonságosabb – Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének megerősítése” című jelentés részét képezi az EU új intézményi ciklusának és a Bizottság saját politikai iránymutatásainak előkészítését célzó inputok sorozatának.
A Covid-19 világjárványt és Oroszország ukrajnai invázióját követően a válságkezelés, az ellenálló képesség és a biztonság kiemelt helyet kapott az EU napirendjén.
A Bizottság stratégiai készleteket hozott létre, új jogszabályokat terjesztett elő a kritikus fontosságú szervezetek ellenálló képességéről és a kiberbiztonságról, valamint igyekezett megerősíteni az európai védelmi képességeket. A felkészültség mostantól olyan új ernyőfogalommá válhat, amely összekapcsolja az EU különböző szakpolitikai területeken tett erőfeszítéseit.
Az, hogy Niinistö-t választották ki a jelentés felügyeletére, mind személyes tekintélyének, mind Finnország „felkészülő nemzetként” („prepper nation”) való megítélésének az elismerése. A közelmúltbeli vészhelyzetek fényében Finnország régóta fennálló átfogó biztonsági és nemzeti felkészültségi modellje példátlan nemzetközi figyelmet kapott. Az ország megragadta a lehetőséget, és szorgalmazta az „EU felkészültségi uniós stratégiájának” kidolgozását.
Összességében a Niinistö-jelentés egyszerre átfogó és alapos. Az általa javasolt intézkedések azonban elsősorban csak kisebb kiigazításokat vezetnének be az EU jelenlegi munkamódszerében. A jelentés kilenc tematikus blokkon keresztül kimerítően felsorolja azokat az ajánlásokat – például az EU és a NATO közötti együttműködés fokozása, a Bizottság „Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központjának” megerősítése és az európai védelmi piac racionalizálása –, amelyek közül sokon az uniós intézmények már dolgoznak.
Számos olyan terület van, ahol az EU gazdasági és diplomáciai súlya, pénzügyi forrásai, valamint igazgatási és szabályozási kapacitása révén hozzáadott értéket nyújthat a tagállamok felkészültségi erőfeszítéseihez.
Ennek szellemében a Niinistö-jelentés amellett érvel, hogy az EU teljes költségvetésének legalább 20 százalékát biztonságra és felkészültségre kellene fordítani, bár nem részletezi, hogy a sürgős biztonsági szükségletek költségeit hogyan kellene finanszírozni.
Végső soron az európai szintű felkészültség kiépítése többet fog igényelni, mint a Niinistö-jelentés által szolgáltatott józan érvek. Szükség van a tagállamok politikai akaratára, hogy a biztonságot más célkitűzések elé helyezzék, és ennek során a szuverenitáson és a fiskális aggályokon túlmutatóan tekintsenek a biztonságra.
A Bizottságnak most kulcsszerepe van abban, hogy olyan ambiciózus megoldásokat támogasson, amelyek a jelenlegi válság okozta politikai lendületet – amelyet Donald Trump amerikai választási győzelme valószínűleg felerősít – az EU biztonsága és felkészültsége szempontjából kézzelfogható eredményekké alakíthatják.
