Ijesztő: az egész világ háborúra készíti fel a gyermekeket

Magyarországon idén szeptemberben 141 középiskolában kezdődött meg a honvédelmi ismeretek oktatása, ezzel 15 ezer diák kezdte meg a tantárgy tanulását. A tantárgyat a Belügyminisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiválasztott köznevelési intézményekben a 11. évfolyamon, szakképzésben a 9. évfolyamon kötelező jelleggel tanulják a diákok, heti egy tanórában. A tananyag a honvédelem rendszerének megismerésére, a lőelméletre, a haditechnikai ismeretekre, az elsősegélynyújtásra, a túlélési ismeretekre és a térkép- és tereptani ismeretekre fókuszál. Az évi 36 órás tananyag része az elméleti oktatás, és a gyakorlati ismeretek átadása is. Ha a program beválik, a 2025/2026-os tanévben tovább bővül a honvédelem tantárgyat oktató iskolák száma. Emellett Magyarországon évek óta elindult a háromszintű honvéd kadétképzés és a honvédelmi táborok is.

A globálisan zajló politikai konfliktusok miatt több szakértő is már harmadik világháborút vizionál. Ennek lecsapódásaként világszerte megerősödött a honvédelmi oktatás jelenléte az iskolákban, ami azt jelzi, hogy a kormányok elkezdték edukálni a gyerekeket és a fiatalokat egy nem éppen rózsás világképre.

Körbenéztünk a világban

Franciaországban szintén háromszintű védelmi képzés létezik. Az első szint a különösen az általános és középiskolában folyó speciális védelmi oktatás, a második az iskolák és a fegyveres erők közötti együttműködésen alapuló partnerségi megállapodások, a harmadik szint a kadétprogram.

Emellett 2021-ben Emmanuel Macron francia elnök kormánya bevezette az SNU-t (magyarul az önkéntes nemzeti szolgálatot) a 16 és 25 év közötti középiskolások számára, akiknek polgári és katonai létesítményekben kell szolgálniuk egy hónapig.

Ez a program az addigi kötelező napi honvédelmi felkészítést váltotta fel. Franciaország egyes régióiban a fiataloknak szóló különböző SNU-programokat a kritikusok a hadkötelezettség mérsékelt változatának nevezik. Az országban jelenleg is folynak viták arról, hogy minden fiatal számára kötelező legyen-e az önkéntes szolgálat. Ám a Nemzeti Oktatási Minisztérium és a Fegyveres Erők Minisztériuma tovább fokozza a közös kezdeményezéseket, például „globális védelmi biztonsági osztályokat” telepített a főiskolákra is.

Németországban az oktatási miniszter szerint a diákokat meg kell tanítani arra, mit kell tenni háborúk, természeti katasztrófák vagy világjárványok esetén. Azt is elmondta, fontos, hogy tudják, hogyan járul hozzá a hadsereg Németország biztonságához, ezért kiegyensúlyozott kapcsolatot kell kialakítani az iskolások és a fegyveres erők között. Azt javasolta, hogy katonatisztek látogassanak el iskolákba, hogy magyarázzák el, mit tesz a némez hadsereg, a Bundeswehr a biztonságukért. A Bundeswehr ifjúsági tisztjei jelenleg tanárok vagy iskolaigazgatók meghívására látogathatnak a németországi iskolákba. Ám a honvédelmi edukáció nem lehet saját tantárgy, csak a tanterv része.

A Bundeswehr egyébként 2021 óta tart katonai kiképzéseket fiataloknak rövid (7-14 napos) edzőtáborok formájában Németország különböző részein a nyári vakáció idején, Heidecamp néven. Ezekben a kiképzőtáborokban a fiatalok megismerhetik a Bundeswehr-katonák mindennapi életének előnyeit és nehézségeit.

Az Egyesült Királyság fegyveres erői évente több ezer iskolát keresnek fel. Pályabemutatókat, tananyagforrásokat és egyéb tevékenységeket kínálnak, amelyek célja a katonaság érdekeinek előmozdítása és a hosszú távú toborzás. Az Oktatási Minisztérium 2012 óta támogatja a „katonai ethosz” programokat, mint például a kadétegységeket az állami iskolákban és a „katonai szellemiségű alternatív ellátást”. A fegyveres erők ma már népszerű ifjúsági szervezeteket is támogatnak. Bár vannak olyan állítások, hogy az iskolai szerepvállalás nem a fiatalok toborzásáról szól, a Honvédelmi Minisztérium maga is kijelentette, hogy az oktatási intézmények látogatása „hatékony eszköz a toborzás elősegítésére”.

Idén szeptembertől Lettországban is kötelező tantárgy az iskolákban a honvédelem.

Az iskolák két lehetőség közül választhatnak: tanítási napon kívül valósítják meg a honvédelmi nevelést, vagy 20 százalékkal csökkentik az egyéb tantárgyak óraszámát a honvédelmi ismeretek terhére. Hogy mely tantárgyakat áldozzák be, arról az iskolák maguk dönthetnek.

Lengyelországban idén elindították az „Oktatás a katonasággal” programot, hogy megtanítsa a gyermekeket a vészhelyzetekre való felkészülésre. Valamivel több mint 3000 iskola jelentkezett a programba, amely háromszor hat órából áll. Ennek során a katonák megtanítják a sürgősségi orvosi ellátás alapjait, hogy hol találhatnak menedéket, és hogyan kell viselkedni vészhelyzetekben. A jelenleg kísérleti fázisban lévő program „válasz a jelenkori biztonsági szükségletekre, kihívásokra és fenyegetésekre”. Célja a hazafias attitűdök kialakítása és olyan kompetenciák elsajátítása is, amelyek az élet bármely szakaszában hasznosak lehetnek”.

Ausztriában az iskolai tanárhiányt már 2023-ban is – mint azt cikkünk azt cikkünk elején jeleztük, Magyarországhoz hasonlóan – katonákkal akarták pótolni, és a bécsi kormány azt is megcélozta, hogy a honvédelem nagyobb súlyt kapjon az oktatásban, ennek érdekében két tisztet delegáltak is a tankönyvekért felelős bizottságba. Elsők között az országos diákszövetség (ÖH) tiltakozott a javaslat ellen. "A katonáknak nincs keresnivalójuk az osztálytermekben. A hadsereg befolyásának erősödése az osztálytermekben, valamint a tantervekben megnyitja az utat az oktatásügy militarizálása felé" – fogalmazott a szövetség elnöke.

A tiltakozások ellenére az általános iskolák és középiskolák új tantervei 2023 szeptemberétől életbe léptek, és ezek már tartalmazták az átfogó honvédelmi koncepciót.

Albániában azt tervezik, hogy „az iskolákban bevezetik a biztonsági nevelés tárgyat, hogy ha hazánkat veszély fenyegeti, minden állampolgárnak meglegyen a maga szerepe és funkciója a védelemben és a biztonságban” – jelentette ki Albin Kurti koszovói miniszterelnök idén júniusban. Hozzátette: a Nyugat-Balkán biztonsági helyzete nem jó, és van egy tendencia ennek romlására is. Ezért több mint szükséges egy biztonsági tantárgyat kötelezővé tenni a középiskolákban, aminek célja az általános militarizációs légkör megteremtése. Véleménye szerint ahhoz, hogy a fiatalokat érdekeltté tegyék a katonai kiképzésben és a katonaságban, már kiskoruktól kezdve beléjük kell csepegtetni a katonai szellemet.

Horvátország kötelező egyhónapos katonai oktatást akar bevezetni a középiskolákban. Ivan Anušić védelmi minisztert azzal bízták meg, hogy tinédzsereknek szóló egy hónapos kurzust dolgozzon ki, ahol elsősegélynyújtást, fegyverkezelést, valamint nukleáris és vegyi védelmet tanulnának majd. Mindeközben déli szomszédainknál egyre nagyobb az érdeklődés a hadkötelezettség visszaállítása iránt is, amelyet 2008-ban, az ország NATO-csatlakozása után töröltek el.

Szerbiában viszont már 2019-ben bevezették a középiskolákban a védelmi és biztonsági osztályokat.

A volt Jugoszláviában a kommunista uralom idején az ilyen kurzusok kötelezőek voltak az iskolákban és az egyetemeken, amelyek ideológiai propagandát és alapvető fegyverkezelést tartalmaztak.

Romániában a 2020-2024-es honvédelmi stratégiába bekerült a kisgyermekkori nevelés is, mégpedig a Neveljük Romániát elnevezésű elnöki program részeként. 2023-ban Románia oktatási rendszere egyébként is fordulóponthoz érkezett. A kormány új törvényt fogadott el az iskolai oktatásról, amely jelentős változásokat határoz meg az oktatás biztosításának, irányításának és forrásainak ellátásában.

Azerbajdzsánban most szeptembertől változtak az általános középfokú oktatási sztenderdjei, ennek köszönhetően a kötelező honvédelmi nevelés bekerült a középfokú oktatásba. Szeptember és január kivételével két egymást követő tanévben havi egy napon 8 órában, összesen 112 tanórában kell a tanfolyamot elvégezni.

Kínában, ahol nagy hagyománya van amúgy is a katonai ismeretek oktatásának, idén tavasszal felülvizsgálták a honvédelmi oktatási törvényt, mert véleményük szerint az országnak az új korszakban egy változó nemzetbiztonsági környezettel szemben kell felvennie a harcot.

Kínában az elmúlt években sem hanyagolták el a honvédelmi oktatás megerősítését az iskolákban, ahol a honvédelmi ismereteket beépítették az iskolai tantervbe, ezért minden évben egyhetes tanfolyamon katonai kiképzést tartanak és a diákok honvédelmi biztonságra való felvilágosítását célzó versenyeket rendeznek. A nagyobb ünnepek és megemlékezések alatt az iskola olyan tevékenységeket is szervez a tanulóknak, mint a mártírtemetők, a forradalmi helyszínek és a múzeumok látogatása.

Vietnam is fokozza a 2014 óta érvényben lévő honvédelmi és biztonsági oktatását az általános és középiskolákban. A tartalom részét képezi a történelmi emlékek, múzeumok, hagyományos házak és fegyveres erők meglátogatása is. Emellett a tanulók hagyományos meséket olvashatnak-hallgathatnak, versenyeken keresztül ismerkedhetnek meg a honvédelemmel és a biztonsággal.

Oroszországban, ahol szintén régi hagyománya van a katonai oktatásnak az iskolákban, az orosz-ukrán háború óta még nagyobb fokozatba kapcsoltak. A hétfők himnusszal és zászlófelvonással indulnak az iskolákban. Ezután kezdődik a “Fontos beszélgetések” tanóra, amit 2022 szeptemberében vezettek be kötelezően az 5. osztálytól. Célja a hazaszeretet és a hagyományos családi értékek erősítése.

Az órákon többek között Oroszország Putyin alatti újjászületéséről és a tágabb geopolitikai helyzetről van szó, a nagy honvédő háborúról és az annektált Krímről vetítenek filmeket, és itt is tanulnak az ukrajnai “különleges katonai műveletről”.

A honvédelmi ismeretek 2022 óta rendes iskolai tantárgyként is jelen van Oroszországban. A korábbi életvédelmi órákat jövőre át is keresztelik “a szülőföld biztonsága és védelmére”, de a katonai kiképzés alapjait már most beletették a tantervbe. A 10-11. osztályosok többek között a Kalasnyikov használatával és a kézigránát-hajítás alapelveivel ismerkednek, megtanulnak tisztelegni, és átveszik a harci elsősegélynyújtás és a drónozás alapjait is. De a brit hírszerzés szeptember eleji jelentésében az áll, hogy Oroszország még újabb katonai oktatási modult vezet be az iskolákban. A 15-18 éves korosztálynak szóló honvédelmi alapoktatás 11 kurzusból, 68 tanórából áll és a fegyverismerettől kezdve az összfegyvernemi műveletekig mindent tanítani fog a fiataloknak. Az oroszok a programmal „militarizáltabb és biztonságalapúbb társadalmat” akarnak építeni. Cél a haderő presztízsének növelése, a hazafias nevelés, a társadalmi felelősségvállalás és a kötelező katonai szolgálatra való felkészítés is. Az oktatási rendszer mellett számos nyári tábor is nyílik, melynek célja a katonai nevelés. Az orosz stratégia szerint a cél a nemzetközi kozmopolita értékekről való visszaállás a hagyományos értékekre és a fejlődés támogatása az individualizmus helyett.

Ukrajnában szintén lőfegyverek és drónok használatát tanítanák az ukrán középiskolások – derül ki Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának augusztusi Facebook-posztjából. A minisztérium azt írja, az Ukrajna védelme című tárgy ajánlottként kerül be a 10. és az érettségiző 11. évfolyam mintatantervébe. Az első évben a diákok a nemzetbiztonság alapjait, az irányítást és a tervezést, valamint a fegyverek és katonai felszerelések használatát tanulják majd, utána a katonai technológiák fejlődése, a drónkezelés, az információs hadviselés, a polgári lakosság védelme, az elsősegélynyújtás szerepel a tantervben. A diákok az elméleti mellett gyakorlati tudást is szereznek, például lövészetben, tájékozódási futásban és elsősegélynyújtásban. A minisztérium szerint minden hónapban egy képzési napot is tartanak majd az iskolásoknak a modern eszközökkel, például drónszimulátorokkal és lövészeti szimulátorokkal felszerelt központokban.