Számos ország már hónapokkal ezelőtt elkezdte a lakosság háborús vészhelyzeti informálását. Hazánkban azonban egyelőre semmit nem lehet tudni a kormány ezirányú szándékairól. Azóta beigazolódott, hogy Donald Trump ígéretét – miszerint 24 óra kell az orosz-ukrán háború lezárásához – nem teljesítette, sőt, egy „újfajta világrend” előrevetülése miatt csak még jobban forrong a világ.
A lakosság háborús felkészítését firtató kérdéseinkre ugyan nem válaszolt a Honvédelmi Minisztérium, jól érzékelhető, hogy a „békepárti” Magyarország is készül egy esetleges vészterhesebb időszakra. Január 17-én például letették Szolnokon a Különleges Műveleti Támaszpont alapkövét, és az elmúlt években sosem látott méreteket öltött a haderőfejlesztés. Az új Gidrán harcjárművektől kezdve a Carl Gustaf páncéltörőkig a legmodernebb fegyverrendszerek kerültek be a honvédelembe, miközben 6 új fegyvergyár is épült Magyarországon, amelyek közül néhány Európa legkorszerűbb technológiáját képviseli. Emellett a vasúti hálózat tervezett és folyamatban lévő katonai pálya- (ezen belül a határtól határig tartó, erőteljes, nyugat-kelet irányú pályavonal-) fejlesztések is igencsak dübörögnek.
Bár a napokban egy lehetséges orosz-ukrán tűzszünetről szóltak a hírek, nem úgy tűnik, hogy Putyin repesve elfogadná, sőt, figyelmét egyre inkább az Európai Unióra irányítja. A NATO-főtitkár pár hónapja kijelentette: „Itt az ideje háborús gondolkodásmódra áttérnünk”.
Elképzelhető, hogy a magyar kormánynak is létezik egy hivatalos forgatókönyve a magyar lakosság edukációjára (ahogy minden államnak van), de mivel a nyilvánosság előtt ez még mindig várat magára, egy magyarországi prepper (katasztrófatúlélő) addig sem tétlenkedett.
Számos európai országban felkészítést tartanak a lakosság számára egy esetleges háború esetére. De vajon Magyarországon várható-e hasonló intézkedés? 
Jöhet a magyar lakosság háborús felkészítése?
2024 áprilisában jött ki az Útmutató háborús veszélyhelyzetben, amelyet – tekintettel a nemzetközi helyzet fokozódására – hamarosan frissítenek, és jön a még naprakészebb, átdolgozott, bővített kiadása – tudta meg lapunk.
Fotó: Depositphotos
A prepper meggyőződése, hogy a civil kurázsi még létezik és mérföldekkel több esélye van önmagában, mint ha az államra bíznák magukat. „Különösen háború idején, láttuk, látjuk a civil lakosság körében elkövetett pusztítás mértékét” – teszi hozzá a tájékoztató elején.
Hogy kezdődhet egy háború a jelenkorban?
Az Útmutató, amelynek alcíme – Európa nem él túl még egy háborút – leszögezi, azért nem bízhatjuk magunkat az állami szervezetekre, mert:
- nem az állampolgárok közvetlen védelme lesz az elsődleges probléma
- nincsenek felkészülve ilyen méretű és mennyiségű helyzet kezelésére
- nincsen állandóan működőképes, többcsatornás előrejelző rendszer
- nincsen mindenkinek elegendő polgári védelmi eszköz és berendezés
- nem létezik polgári védelmi oktatás és polgári védelmi infrastruktúra.
Az útmutató, amelyet egy volt katona tett össze, nemcsak gyakorlati, praktikus tanácsokat tartalmaz vészhelyzet idejére, hanem elméleti, magyarázó részeket is szentel a civilek edukációjára. Véleménye szerint jelenleg egyetlen európai ország sincsen felkészülve és nem is lehet a gyorsuló technológiai versenyben, hogy megvédje az állampolgárait egy hagyományos vagy atomháború direkt vagy indirekt hatásaitól. Az energia-, víz-, és adathálózataink annyira sérülékenyek, hogy direkt katonai akció nélkül is – csapás mérhető – a technológiaalapú társadalmakra.
A tájékoztató arra is kitér, hogy a háború már nem hadüzenet küldésével kezdődik. Mára ugyanis ósdi intézménnyé vált. Ma a támadó fél olyan helyzetet teremt, hogy a lehető legtöbb ideje legyen a terve felfedése nélkül felkészülni és a legnagyobb meglepetést elérni a másikkal szemben.
Példának okáért manapság igen gyakoriak a hosszú ideig és a megszokottól eltérő méretű, „rendszeres” hadgyakorlatok tartása a másik ország határának közelében …
Kitér az útmutató a veszélyhelyzet és a hadiállapot különbségére is, elmagyarázza a megszállások különböző fajtáit, tudnivalókat oszt meg a rakéta- és dróntámadásokról (például azt, hogy civil szempontból a dróncsapással szemben még inkább védtelenek vagyunk, mert minél kisebb egy drón, annál nehezebb a felderítése és a megsemmisítése). Elmagyarázza az álhírek és a félretájékoztatás szerepét is – amelyeknek egy konfliktus kirobbanásában döntő szerepük lehet.
A retró módszereket nem szabad elhagyni
„A kibertérben világháború folyik, 2010 óta. A hivatalos oldalak, az e-mail szolgáltatások és egyéb digitális, irányítási eszközök mind támadhatóak. Ezért az irányítás akadályozható, késleltethető vagy akár átvehető. A valós térben történő események pedig csak súlyosbítják a kombinált csapás hatását. Ezért fontos, hogy a régi módszereket (hírlánc, futár, morze, fény/hangjelek, stb.) ne feledjük és a régi technikákat (drótos telefon, szalagos írógép, másoló papír, stb.) ne dobjuk ki! Ahol csak lehet, a személyes, ismeretalapú együttműködést kell kialakítani a hivatalos szervek képviselői irányába is. Ők azok, akik kritikus helyzetben, a központi irányítástól függetlenül is képesek lehetnek valamilyen szintű, közvetlen irányítást megszervezni” – tanácsolja az útmutató.
Jelenleg a felkészítő fázisban járunk
A konfliktusok kirobbanása többlépcsős folyamat, és jelenleg az 1. fázisnál tartunk – áll a tájékoztatóban. Ám mivel tavaly készült, a friss verzióban minden bizonnyal felülbírálja majd magát, ugyanis Donald Trump nemrégiben kijelentette, hogy nincs olyan messze a harmadik világháború ... „Viszont azt jogosan szeretnénk tudni például, hogy Magyarország kormánya milyen lépéseket tett a polgári védelem területén, mert önmagában a Honvédség fejlesztése csak egy 'félkarú óriást' hozott létre” – írja az anonim szerző, aki szerint egy mai háború esetén minden téren sérülékeny és kiszolgáltatott az ország. Különösen, ha nem felkészült a lakosság, a mentőszervezetek pedig nincsenek bőven ellátva erőforrással, emberrel és eszközzel. Úgy féli, hogy:
A polgárok közvetett védelméért a Katasztrófavédelem az önkormányzatokkal együtt felelős. Emellett az országos, katasztrófavédelmi-riasztó rendszert (Monitoring Lakossági Riasztó – MoLaRi) is működteti. Így egy légitámadás esetén, HA időben megkapják az információkat a Honvédségtől (HA azokat a radarokat ki nem lövik…) akkor, a légiriadó sziréna hangját hallhatjuk. Az megint kérdéses, hogy lesz-e idő ÉS kormányzati szándék ez előtt a lakosság légvédelmi felkészítésére.
Hozzáteszi az útmutató: a Katasztrófavédelem honlapján megtalálható a katasztrófatípusok esetén követendő magatartási szabályok leírása, így a kitelepítés esetére vonatkozó is. A MoLaRi rendszer leírásánál meghallgatható a „Légiriadó elrendelése” szirénahang, hogy tudjuk – milyen is az. Azonban SEMMILYEN iránymutatás és hivatkozás SINCSEN se ott, se másik menüpontban, hogy mit is kellene tenni egy légiriadó esetén napjainkban! Ebből világosan látható, hogy a szomszédban zajló konfliktus civileket érintő tapasztalataira láthatóan nem reagált a kormányzat. Törvény szerint az önkormányzatok feladata a polgári védelmi létesítmények és szervezetek létrehozása, működtetése és a lakosság felkészítése egy háborús helyzetre.
Ausztria polgári védelme például szinte kész modellt kínálhatna a riasztó applikációtól – az önkéntesek bevonultatásáig.
Konkrét tanácsokat olvashatunk arról is, merre és hogyan meneküljünk ha épületben, vagy ha szabadban érne minket attrocitás, vagy hogy mik azok az úgynevezett halálzónák, illetve hogy mi kerüljön az úgynevezett „menekülő zsákba”.
Megjegyzés:
Bár a Honvédelmi Minisztérium nem reagált megkeresésünkre, Kádár Pál dandártábornok, aki 2022 óta a Miniszterelnöki Kormányiroda alá tartozó Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója, vezető kormányfőtanácsos egy Keszely László ezredessel közös műhelytanulmányában hosszan ír a lakosság háborús felkészítésének nemzetközi gyakorlatáról – de ez nem egyenlő a társadalom valós felkészítésétől, amit Nyugat-Európa országai már elkezdtek.
