Donald Trump áprilisban robbantotta a vámbombát, amit azóta részben felfüggesztett: jelenlegi állás szerint – ami az utóbbi hetek eseményei alapján hiphop megváltozhat – 10 százalékos terhet raktak az amerikai importtermékekre, a kínai árukra pedig akár 145 százalékos büntetővámot is alkalmazhatnak. Természetesen a gazdasági mélyütést Kína sem hagyta szó nélkül: válaszul 125 százalékos ellenvámokat vezetett be, csökkentette az Egyesült Államokból származó olajimportját, exportkorlátozásokat rendelt el stratégiai nyersanyagokra – köztük ritkaföldfémekre –, és felfüggesztette a Boeing repülőgépek importját.

A kínai kormány az amerikai intézkedéseket protekcionista zaklatásnak nevezte és egyértelművé tette, hogy azok az országok is válaszlépésekre számíthatnak, amelyek az Egyesült Államokhoz igazodnak.

A kialakult helyzet viszont a svájci iparvállalatok számára kedvező lehetőségeket teremt. A svájci cégek jó hírnévnek örvendenek Kínában, és egy 2014 óta érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően vámmentesen exportálhatnak, míg az EU-s vállalatokra akár 10 százalékos vámok is vonatkoznak. Az amerikai beszállítók hátrányba kerültek, a kínai megrendelők pedig egyre gyakrabban keresnek alternatívákat – köztük svájci cégeket, erről a Neue Zürcher Zeitung írt.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ezért saját kereskedelempolitikát folytathat. Bár az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja, ezen belül minden ország külön is tárgyalhat harmadik államokkal, így Svájc 2013-ban önállóan kötött szabadkereskedelmi megállapodást Kínával, amely 2014-ben lépett hatályba. Az egyezmény vámkedvezményeket biztosít az ipari termékek túlnyomó többségére, azok részben mezőgazdasági árukra is kiterjednek, illetve szabályozza a szolgáltatások piacra jutását, a szellemi tulajdon védelmét, valamint a külföldi befektetések feltételeit is.

Ostrom a nem amerikai termékekért 

A gyógyszeripari gumialkatrészeket gyártó Dätwyler, amely például fecskendők dugóit, dugattyúit és tűvédőit állítja elő, ilyen kedvezményezett lehet. Fő versenytársa, a West Pharmaceutical Services ugyan kínai gyártással is rendelkezik, de egyes termékei így is drágábbá válhatnak a svájci kínálathoz képest. A Winterthurban működő Kistler Group, amely precíziós szenzorokat és mérőműszereket – köztük törésteszt-bábukat – gyárt, szintén piaci előnyhöz juthat, mivel ezen a területen amerikai gyártók dominálnak.

A vegyipari Ems-Chemie is a nyertesek között lehet, amely nagy teljesítményű műanyagokat és speciális vegyi anyagokat gyárt, különösen az autóipar számára. A cég vezérigazgatója és fő tulajdonosa, Magdalena Martullo-Blocher szerint a kínai leányvállalataiknál jelentősen nőtt a kereslet:

„Kínai cégeinknél most szinte ostromolják a termékeinket az ügyfelek.”

Mindemellett sok svájci cég tartózkodik attól, hogy nyilvánosan kommentálja az amerikai cégek hátrányosabb helyzetét, mivel a Trump-kormányzat nem nézné jó szemmel, ha más országok vállalatai a helyzetből előnyt kovácsolnának. A lap által megkérdezett cégek mérlege szerint a jelenlegi helyzet összességében nem kedvező, mivel a kereskedelmi konfliktus általános bizonytalanságot okoz. Rudolf Minsch, a svájci gazdasági ernyőszervezet, az Economiesuisse vezető közgazdásza szerint a svájci exportcégek számára most elsősorban a kiszámíthatatlanság a meghatározó.

A fejleményeket a svájci gépipari, villamosipari és fémipari vállalatokat tömörítő Swissmem iparági szövetség is megerősítette: az amerikai és kínai cégek közötti üzletek a több mint 100 százalékos kölcsönös vámok mellett már nem gazdaságosak. A szervezet szerint a kínai vállalatok kénytelenek más beszállítókat keresni, ez pedig új lehetőségeket teremt a svájci exportőrök számára – akár Svájcból, akár helyi leányvállalatokon keresztül.

Különösen azok a cégek profitálhatnak, amelyek szerszámgépeket, precíziós szerszámokat, orvostechnikai eszközöket vagy automatizált szerelési technológiákat kínálnak. Azokban az ágazatokban viszont, ahol Kínában túlkínálat van – például az acél-, napelem- vagy textiliparban –, nem várható javulás.

2024-ben Kína Svájc harmadik legfontosabb exportpiaca volt Németország és az Egyesült Államok után. Az elmúlt években a kivitel a vártnál gyengébben alakult, részben a kínai gazdaság lassulása és a koronavírus-járvány utóhatásai miatt. Most azonban ismét fellendülés jelei mutatkoznak. A Swissmem szerint a meglévő szabadkereskedelmi megállapodást érdemes lenne bővíteni, hogy a svájci cégek még jobban kihasználhassák a helyzetet. Peter Voser, az ipari automatizálással és energiatechnológiával foglalkozó ABB igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmazott:

„Ami az Egyesült Államokkal történik, az figyelmeztetés: Európának – és különösen Svájcnak – erősítenie kell kapcsolatait Ázsiával és Kínával.”