Donald Trump áprilisban robbantotta a vámbombát, amit azóta részben felfüggesztett: jelenlegi állás szerint – ami az utóbbi hetek eseményei alapján hiphop megváltozhat – 10 százalékos terhet raktak az amerikai importtermékekre, a kínai árukra pedig akár 145 százalékos büntetővámot is alkalmazhatnak. Természetesen a gazdasági mélyütést Kína sem hagyta szó nélkül: válaszul 125 százalékos ellenvámokat vezetett be, csökkentette az Egyesült Államokból származó olajimportját, exportkorlátozásokat rendelt el stratégiai nyersanyagokra – köztük ritkaföldfémekre –, és felfüggesztette a Boeing repülőgépek importját.
A kínai kormány az amerikai intézkedéseket protekcionista zaklatásnak nevezte és egyértelművé tette, hogy azok az országok is válaszlépésekre számíthatnak, amelyek az Egyesült Államokhoz igazodnak.
A kialakult helyzet viszont a svájci iparvállalatok számára kedvező lehetőségeket teremt. A svájci cégek jó hírnévnek örvendenek Kínában, és egy 2014 óta érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően vámmentesen exportálhatnak, míg az EU-s vállalatokra akár 10 százalékos vámok is vonatkoznak. Az amerikai beszállítók hátrányba kerültek, a kínai megrendelők pedig egyre gyakrabban keresnek alternatívákat – köztük svájci cégeket, erről a Neue Zürcher Zeitung írt.
Fotó: Pexels
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, ezért saját kereskedelempolitikát folytathat. Bár az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja, ezen belül minden ország külön is tárgyalhat harmadik államokkal, így Svájc 2013-ban önállóan kötött szabadkereskedelmi megállapodást Kínával, amely 2014-ben lépett hatályba. Az egyezmény vámkedvezményeket biztosít az ipari termékek túlnyomó többségére, azok részben mezőgazdasági árukra is kiterjednek, illetve szabályozza a szolgáltatások piacra jutását, a szellemi tulajdon védelmét, valamint a külföldi befektetések feltételeit is.
Ostrom a nem amerikai termékekért
A gyógyszeripari gumialkatrészeket gyártó Dätwyler, amely például fecskendők dugóit, dugattyúit és tűvédőit állítja elő, ilyen kedvezményezett lehet. Fő versenytársa, a West Pharmaceutical Services ugyan kínai gyártással is rendelkezik, de egyes termékei így is drágábbá válhatnak a svájci kínálathoz képest. A Winterthurban működő Kistler Group, amely precíziós szenzorokat és mérőműszereket – köztük törésteszt-bábukat – gyárt, szintén piaci előnyhöz juthat, mivel ezen a területen amerikai gyártók dominálnak.
A vegyipari Ems-Chemie is a nyertesek között lehet, amely nagy teljesítményű műanyagokat és speciális vegyi anyagokat gyárt, különösen az autóipar számára. A cég vezérigazgatója és fő tulajdonosa, Magdalena Martullo-Blocher szerint a kínai leányvállalataiknál jelentősen nőtt a kereslet:
„Kínai cégeinknél most szinte ostromolják a termékeinket az ügyfelek.”
Mindemellett sok svájci cég tartózkodik attól, hogy nyilvánosan kommentálja az amerikai cégek hátrányosabb helyzetét, mivel a Trump-kormányzat nem nézné jó szemmel, ha más országok vállalatai a helyzetből előnyt kovácsolnának. A lap által megkérdezett cégek mérlege szerint a jelenlegi helyzet összességében nem kedvező, mivel a kereskedelmi konfliktus általános bizonytalanságot okoz. Rudolf Minsch, a svájci gazdasági ernyőszervezet, az Economiesuisse vezető közgazdásza szerint a svájci exportcégek számára most elsősorban a kiszámíthatatlanság a meghatározó.
Fotó: Depositphotos
A fejleményeket a svájci gépipari, villamosipari és fémipari vállalatokat tömörítő Swissmem iparági szövetség is megerősítette: az amerikai és kínai cégek közötti üzletek a több mint 100 százalékos kölcsönös vámok mellett már nem gazdaságosak. A szervezet szerint a kínai vállalatok kénytelenek más beszállítókat keresni, ez pedig új lehetőségeket teremt a svájci exportőrök számára – akár Svájcból, akár helyi leányvállalatokon keresztül.
Különösen azok a cégek profitálhatnak, amelyek szerszámgépeket, precíziós szerszámokat, orvostechnikai eszközöket vagy automatizált szerelési technológiákat kínálnak. Azokban az ágazatokban viszont, ahol Kínában túlkínálat van – például az acél-, napelem- vagy textiliparban –, nem várható javulás.
2024-ben Kína Svájc harmadik legfontosabb exportpiaca volt Németország és az Egyesült Államok után. Az elmúlt években a kivitel a vártnál gyengébben alakult, részben a kínai gazdaság lassulása és a koronavírus-járvány utóhatásai miatt. Most azonban ismét fellendülés jelei mutatkoznak. A Swissmem szerint a meglévő szabadkereskedelmi megállapodást érdemes lenne bővíteni, hogy a svájci cégek még jobban kihasználhassák a helyzetet. Peter Voser, az ipari automatizálással és energiatechnológiával foglalkozó ABB igazgatótanácsának elnöke úgy fogalmazott:
„Ami az Egyesült Államokkal történik, az figyelmeztetés: Európának – és különösen Svájcnak – erősítenie kell kapcsolatait Ázsiával és Kínával.”
