Hosszú évtizedek óta nem látott szintű fegyverkezési láz lett úrrá a világon a Stockholm Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) hétfőn közölt jelentése szerint.
A globális katonai kiadások tavaly 2443 milliárd (!) dollárra nőttek, ami 6,8 százalékos növekedés 2022-höz képest – ez a legnagyobb emelkedés 2009 óta. Ennél nagyobb költést pedig még soha sem regisztráltak az intézet fennállásának 60 éve alatt.
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ráadásul most először jegyeztek fel növekedést mind az öt régióban, tehát Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában, az Óceániai-térségben és az amerikai kontinensen is.
Vezet az USA
A lista első helyén nem meglepő módon az Egyesült Államok található, amelynek hadi kiadásai – 2,3 százalékos növekedést mutatva – 916 milliárd dollárra rúgtak tavaly. Ez a globális költés 37 százaléka, az amerikai GDP-nek pedig 3,4 százaléka.
A jelentés szerint Washington 2014 óta – ekkor annektálta Oroszország a Krímet – egyre inkább olyan új fegyverrendszerek kifejlesztésére fókuszál, amelyeket „fejlett katonai képességekkel rendelkező” ellenségekkel szemben lehet használni.
A második helyen Kína áll, amely hat százalékkal 296 milliárd dollárra növelte ilyen jellegű költéseit. Ez a globális kiadások 12, a kínai GDP-nek pedig 1,7 százaléka. Az Egyesült Államok és Kína együttesen tehát a globális katonai költések mintegy felét adja.
A harmadik helyet – szintén nem meglepő módon – Oroszország kaparintotta meg. Moszkva jelentős mértékben, 24 százalékkal 109 milliárd dollárra emelte hadikiadásait 2022-höz képest. Ez a globális költések 4,5, az orosz GDP-nek pedig 5,9 százaléka. (Kína és Oroszország esetében becsült adatokról van szó – a szerk.)
Brutális ukrán terhek
Még ennél is nagyobb mértékben, 51 százalékkal ugrottak meg Ukrajna védelmi kiadásai, amelyek összesen 64,8 milliárd dollárt tettek ki tavaly.
Ez a 8. legmagasabb érték globálisan és az ukrán GDP 37 (!) százalékát, a teljes kormányzati költéseknek pedig 58 (!) százalékát jelenti.
Emellett az ország minimum 35 milliárd dollár értékű katonai segélyt kapott szövetségeseitől, nagyrészt az Egyesült Államoktól. 2014 és 2023 között „egyébként” 1272 (!) százalékkal ugrottak meg az ukrán katonai költések – Oroszország esetében "mindössze" 57 százalékos pluszt jegyeztek fel ebben az időszakban.
A top 10-be Európából Oroszországon és Ukrajnán kívül Nagy-Britannia (74,9 milliárd dollár), Németország (66,8 milliárd dollár) és Franciaország (61,3 milliárd dollár) került még be. Mellettük India (83,6 milliárd dollár), Szaúd-Arábia 75,8 milliárd dollár) és Japán (50,2 milliárd dollár) van még az első tíz helyezett között.
A Közel-Keleten Szaúd-Arábia után Izrael fordította a legtöbbet, 27,5 milliárd dollárt hadi kiadásokra, ami 24 százalékos növekedés 2022-höz képest – a jelentős plusz elsősorban a gázai háborúra vezethető vissza. (A zsidó államot továbbra is főleg az Egyesült Államok látja el fegyverekkel.)
Magyarország nincs benne a top 40-ben, amelybe szomszédaink közül Ukrajna mellett csak Románia került be.
Keleti szomszédunk a 39. rangsorban 5,6 milliárd dollár költéssel, ami a GDP-jük 1,6 százaléka – igaz, ez 4,7 százalékos csökkenést jelez 2022-höz képest.
Eszkalálódhatnak a konfliktusok
Összességében azonban a növekedés egyértelmű, és megfelel annak a kívánalomnak, amelyet a NATO és uniós vezetők támasztanak a tagországokkal szemben.
„Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében, az EU gazdaságát pedig ’háborús alapra’ helyezzük” – írta például Charles Michel, az Európa iTanács elnöke márciusban a tagállami vezetőknek, az orosz-ukrán háborúra utalva.
Egy másik alkalommal pedig felidézte az ókori mondást, miszerint aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra.
„A katonai kiadások példa nélküli emelkedése direkt válasz a béke és biztonság globális hanyatlására” – mondta Nan Tian, a mostani kutatás egyik készítője a The Guardiannak ezzel párhuzamosan.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ez komoly eszkalációs veszéllyel – a háború(k) kiterjedésének és/vagy mélyülésének a veszélyével – jár: „Az államok előnyben részesítik a katonai erőt, ugyanakkor ezzel azt kockáztatják, hogy az egyre változékonyabb geopolitikai és biztonsági környezetben beindul egy akció-reakció spirál”.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 685,64 pontos, 0,64 százalékos emelkedéssel 108 570,17 ponton zárt kedden. 
