Az afrikai majomhimlő (Mpox) járvány újabb példa arra, hogy a „más problémájának” tekintett, főként szegény, fejlődő országokat érintő fertőző betegségek hirtelen váratlanul globális veszélyt jelenthetnek. Az elhanyagolt betegségek további példái közé tartozik a Nyugat-nílusi és a Zika-vírus is.

A himlőt 1958-ban fedezték fel (fogságban tartott majmokban, ezért az eredeti téves elnevezés „majomhimlő”), és az első emberi esetet 1970-ben azonosították. Ezután évtizedekig a tudományos és közegészségügyi közösségek nagyrészt elhanyagolták, a trópusi Afrika távoli vidéki területein előforduló, és a világ többi része számára nem releváns, ritka fertőzésnek tekintették.

Amikor 2022-ben a fejlett országokat Mpox-járvány sújtotta, a megnövekedett kutatási finanszírozás a tudományos vizsgálatok megugrását eredményezte. Csak egy orvosi keresőmotoron 2022 áprilisa óta több kutatás született, mint az azt megelőző 60 évben.

A 2022-23-as globális Mpox-járvány annak ellenére tört ki, hogy az afrikai kutatók ismételten felszólítottak az Mpox diagnosztikai, terápiás és fertőzésmegelőzési eszközeibe történő globális beruházások növelésére.

Afrikán túl

A WHO most nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Mpox-járvány jelenlegi kirobbanását Közép-Afrikában. Ez a legmagasabb riasztási szint olyan eseményekre, amelyek közegészségügyi kockázatot jelentenek más országokra nézve, és összehangolt nemzetközi reagálást igényelnek.

Múlt csütörtökön a svéd közegészségügyi hivatal közölte, hogy észlelték az első I-es Clade esetet az afrikai régión kívül. Az illető nemrégiben utazott egy olyan afrikai területre, ahol járvány tört ki. Az európai és kínai hatóságok most fokozzák a szűrővizsgálatokat az Mpox halálos új törzse ellen.

A harmadik hullám

Négy év alatt ez már a harmadik nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet (PHEIC). A WHO főigazgatója 2020. január 30-án hirdette ki a Covid-19 vészhelyzetet. A második 2022 júliusában volt, amikor több országot érintő Mpox-járvány tört ki a vírus kevésbé halálos törzsével, amely az év májusában kezdődött, a Covid-19 elleni összes társadalmi óvintézkedés teljes feloldásával együtt. Mind a Covid-19-re, mind az Mpox 2b kládjára vonatkozó vészhelyzeti nyilatkozatot 2023 májusában idő előtt megszüntették, a folyamatos fertőzések és a lakosság biztonságát fenyegető veszély ellenére.

Az első Mpox-járvány a legfrissebb adatok szerint 116 országban 100 ezer megerősített megbetegedést és 208 bejelentett halálesetet eredményezett. Az Mpox virulensebb törzse azonban, amely mostanra a Kongói Demokratikus Köztársaságon (KDK) kívülre, a szomszédos afrikai országokba, valamint a kontinensen kívüli utazókon keresztül terjedt el, sokkal súlyosabb következményekkel járhat.

Egy adag oltóanyag 200 dollárba kerül

A WHO nemzetközi vészhelyzet kihirdetésének célja többek között a pénz és a vakcinák mozgósítása. A WHO szerint az akciótervhez kezdetben 15 millió dollárra lesz szükség.

Múlt szerdán az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy 215 ezer adag vakcinát szerez be a dán Bavarian Nordic vakcinagyártótól. A Bavarian Nordic által gyártott vakcina egyike az Mpox elleni eddigi két vakcinának. Viszont rendkívül drága - egy adag 200 dollárba kerül.

Új, veszélyesebb törzs

A jelenlegi I. kládba tartozó MPXV (korábbi nevén Kongó-medencei törzs) virulensebb, mint a II. kládba tartozó (nyugat-afrikai) törzs, ami magasabb halálozási arányt eredményez. A jelenleg zajló járvány epicentruma Dél-Kivu tartományban, a KDK keleti részén van, és potenciálisan nagyszabású világjárványt idézhet elő:

• Jellegzetes járványügyi mintázatot mutat, az emberről emberre történő átvitel tartós láncolataival, gyakran szexuális úton
• A vírus, amely ezt okozza, az újonnan meghatározott Ib kládba tartozó vírusvonal. Olyan mutációkat mutat, amelyek az emberről emberre történő terjedés jellemzői, amely a becslések szerint 2023 szeptembere óta zajlik
• Az esetszámok gyorsan emelkednek, még akkor is, ha sok gyanús esetet valószínűleg nem tesztelnek, és így nem számítanak megerősítettnek. A helyzetet bonyolítja, hogy egy általánosan használt tesztről kiderült, hogy a vírus ezen vonalának fertőzéseit nem veszi észre
• Ez főként felnőtteket érint
• A halálozási arány magasabb, mint a 2022-es globális járvány kitörésekor.

Ez a járvány máris több szomszédos országban is Mpox-megbetegedéseket okozott, köztük olyan országokban is (például Kenyában), ahol korábban nem fordult elő. Ezért a kihívás óriási. A KDK keleti részét számos probléma sújtja. Ezek közé tartoznak a természeti katasztrófák, az erőszak és a fertőző betegségek, beleértve a kanyarót, a kolerát és a gyermekbénulást.

Az elmúlt években a valaha volt második legnagyobb Ebola-járvány tört ki a tágabb térségben, és az oltóanyagok és kezelések rendelkezésre állása ellenére jelentős kihívásokat jelentett.

Mit kell tenni?

A „The Lancet Global Health” című folyóiratban írt cikk felvázolja, hogy mit kell tenni a járvány megfékezése és annak megakadályozása érdekében, nehogy járvánnyá, esetleg világjárvánnyá váljon. A diagnosztikai tesztekhez, vakcinákhoz és vírusellenes kezelésekhez való egyenlő hozzáférés politikai elkötelezettséget és pénzügyi befektetéseket igényel.

A cikk szerzői szerint tudományos vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy többet tudjunk meg az expozíciós körülményekről, az átviteli útvonalakról és a klinikai tünetekről. Fontos, hogy megtaláljuk a beavatkozások legjobb módjait.

A szerzők egy afrikai vezetésű, multidiszciplináris, több országot átfogó Mpox-kutatási konzorcium (MpoxReC) létrehozását javasolják Afrikában. Ennek az Mpox mint közegészségügyi probléma felszámolását célzó kutatásokat kellene végeznie.

A tudományos cikk kiemeli: Kétségtelen, hogy egy betegség a világ egyik sarkában hirtelen globális egészségügyi fenyegetéssé válhat. Itt az ideje, hogy a globális egészségügyi rendszer ráébredjen erre a valóságra.

Mik az Mpox tünetei?

Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint "az Mpoxban szenvedő embereknél gyakran jelentkezik kiütés, amely a kezeken, lábakon, mellkason, arcon, szájban vagy a nemi szervek közelében helyezkedhet el". A kiütés különböző stádiumokon mehet keresztül, és úgy nézhet ki, mint a pattanások vagy hólyagok.

Az európai és amerikai egészségügyi hatóságok szerint szintén tünet lehet a láz, fejfájás, hidegrázás, fizikai gyengeség, nyirokcsomó-duzzanat, izom- vagy hátfájás és/vagy légúti tünetek. A WHO helyzetjelentése szerint a leggyakrabban jelentett tünet a kiütés, amelyet a láz és a szisztémás vagy nemi szervi kiütés követ.

A vírusfertőzött, vadon élő állatokkal való közvetlen érintkezés vagy fertőzött személlyel való szoros érintkezés útján terjedhet, beleértve a szexuális érintkezést is, amely a leggyakrabban jelentett terjedési forma világszerte.

A II. klád terjedését elsősorban a férfiakkal szexuális kapcsolatot tartó férfiak szexuális érintkezése okozta, míg az I. klád szexuális úton történő terjedését először tavaly dokumentálták.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)