Egy ország választ: nyugatos Georgia vagy keletes Grúzia?

A szavazás előtt nagy volt a feszültség, és megbízható közvélemény-kutatások hiányában a várható eredményt csak találgatni lehet. A kormányzó Grúz Álom párt 2012 óta van hatalmon, és újabb négyéves mandátumra törekszik.

A választást a béke vagy a háború közöttiként definiálták; a párt kampányüzenetében az az érv dominált, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, Georgiát (Grúziát) háborúba sodorná Oroszország ellen — jellemzi a helyzetet a Szabad Európa angol nyelvű  kiadása.

Oroszország vagy a Nyugat

Az ellenzék számára a szavazás mást jelent, a választást a Nyugat és Oroszország, vagy másképp a demokrácia és a tekintélyelvűség között.

Ezt a narratívát az Egyesült Államok és Európa tisztviselői is visszhangozták.

"A választások lesznek az igazság pillanata, és a grúz népnek el kell döntenie, melyik úton halad tovább: Európa, vagy az Európától való elszakadás felé. Az ország jövője a tét" – nyilatkozta Josep Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja.

A szavazásra grúz politikai mércével is szokatlanul viharos időszakot követően kerül sor. A Grúz Álom egyre inkább nyugatellenes retorikát alkalmaz és vitatott törvényeket fogadott el, amelyeket az országban érvényesülő külföldi befolyás elleni fellépés eszközeként igazol. Ide tartoznak az „LMBTQ propagandát” tiltó törvények, valamint az, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és médiát „külföldi ügynökökként” kell regisztráltatni. Ez utóbbi törvény újbóli bevezetése óriási tiltakozásokat váltott ki idén tavasszal.

Az ellenzék nehézségei

A szavazást egy új választási rendszer szerint tartják, amelyben a pártoknak vagy koalícióknak 5 százalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez arra motiválta az ország számos és piciny ellenzéki pártját, hogy bizonyos mértékig együttműködjenek, koalíciókat alkossanak, hogy így észszerű eséllyel jussanak a küszöb fölé. Végül négy — a megmérettetésen valószínűleg életképesnek bizonyuló — ellenzéki erő alakult ki:

• Egység – Georgia Megmentéséért: a korábban kormányon lévő Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) párt által vezetett koalíció, amelynek élén egykor a volt elnök, Miheil Szaakasvili állt;
• Koalíció a Változásért: nagyrészt más, az ENM-hez kötődő korábbi személyekből áll;
• Erős Georgia: egy ideológiailag eklektikus koalíció, amely megpróbálta magát az ENM és a Grúz Álom közé pozícionálni;
• Georgiáért: ezt a pártot Giorgi Gakharia vezeti, aki a Grúz Álom miniszterelnöke volt 2019 és 2021 között, de aztán szakított a párttal.

Bár e négy párt választás előtti ígéreteiben bizonyos különbségek mutatkoznak, nagyrészt egységesek a Grúz Álom megbuktatására irányuló erőfeszítésükben, és fő kritikájukat többnyire a kormánypártra, nem pedig egymásra irányították.

A közvélemény-kutatások eddig egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak, közülük több is politikai pártok megbízásából készült. A Savanta brit piackutató cég csütörtöki közvélemény-kutatása szerint a Grúz Álom áll az élen áll, de nem éri el a többséget, 35 százalékra számíthat. A Koalíció a Változásért a második 19 százalékkal. A legnagyobb párt, az ENM jelenleg a harmadik helyen áll 16 százalékkal — ismerteti az Euronews.

Grúz Charta

Mindannyian aláírták a Szalome Zurabisvili (Salome Zourabichvili) elnök által javasolt Grúz Chartát, amelyben megállapodnak abban, hogy ellenzéki győzelem esetén hagyják, az elnöknő olyan technokrata kormányt alakítson, amely helyreállítja a jó kapcsolatokat a Nyugattal, és hatályon kívül helyezi a Grúz Álmok tekintélyelvű törvényeit, amelyeket a kampány idején hozott.

Zurabisvilit, akinek a mandátuma idén jár le, 2018-ban független jelöltként választották meg elnöknek, de annak idején a Grúz Álom is támogatta. Azóta elhatárolódott a kormánypárttól.

A kormánypárt „kétharmadot” céloz

A grúziai kormánypártok hagyományosan választási előnyt élveznek, mivel képesek rávenni a kormány alkalmazottait és családjaikat, hogy rájuk szavazzanak. Nyugati megfigyelők a korábbi választásokat részrehajlónak, de legitimnek ítélték meg. Ám a Grúz Álom tekintélyelvű fordulata és a választásokat megfigyelő csoportok külföldi ügynökökként történő diszkriminálása kialakult egy félelem, hogy ezúttal több, és nyílt csalásról is szó lehet.

A Grúz Álom vezetői kijelentették, hogy céljuk nem csupán a többség, hanem az alkotmányos többség megszerzése (ami 113 mandátum a 150 helyből), ez lehetővé tenné számukra, hogy a saját szájízük szerint kormányozzanak. Megígérték, hogy alkotmányos többséggel megerősítik az LMBTQ-ellenes törvényeket és betiltják az összes jelentős ellenzéki pártot, mivel — szerintük — ők felelősek a 2008-as Oroszország elleni háború kirobbantásáért, és most is megpróbálják újra háborúba sodorni az országot.

Az orosz befolyás

További aggodalomra ad okot, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a választások során. Ahogyan azt Moldovában tette, ahol dezinformációs és szavazatvásárlási kampányokat indított. Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök visszautasította ezeket az állításokat.

„Elmondhatom, hogy Oroszországnak nincs befolyása Grúziában. Nincsenek politikai pártok, amelyekben befolyásuk lenne. Nincsenek a befolyásukkal rendelkező médiacsatornák. Tehát ezért nem tudja az orosz fél befolyásolni a grúziai választásokat” – hangoztatta Kobakhidze az Euronews tudósítása szerint.

Csütörtökön a dél-kaukázusi ország hatóságai házkutatást tartottak az Atlantic Council nevű amerikai agytrösztnek dolgozó két kutató otthonában. A rendőrség állítólag telefonokat és számítógépeket foglalt le Eto Buziashvili és Sopo Gelava lakásán, akik a dezinformációt, az orosz befolyást és a dezinformációt figyelik Georgiában — teszi hozzá a Politico.

A Grúz Álom választási kampányában óriásplakátokat helyeztek el, amelyek az ukrán városok pusztításának mértékét mutatják, mivel a populista frakció vezetői azt állítják, hogy a Nyugat oldalára állás új konfliktust jelentene Oroszországgal.

Ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grúzok túlnyomó többsége továbbra is csatlakozni szeretne az EU-hoz, és a Moszkva iránti neheztelés széles körben elterjedt a 2018-as orosz inváziót követően, amely az ország egyötödét a Kreml és megbízottjai ellenőrzése alá helyezte.

Zavargások várhatóak?

A nagy tét és az eredmények körüli bizonytalanság miatt sokan aggódnak, hogy a választásokat követően zavargások törnek ki. Georgiában először használnak új elektronikus szavazatszámláló rendszert (papíros biztonsági másolattal), és az eredmények egy-két órával a szavazóhelyiségek este 8-kor történő bezárása után várhatók. A legtöbb szavazatot kapott párt kap kormányalakítási jogot, és ha nem sikerül összehozni az új kormányt, akkor az elnök felügyeli a lehetséges új választásokat.

Ha Zurabisvili grúz chartája érvényesül, a Grúz Álom nem tud koalíciót kötni, mivel a többi párt nem hajlandó együttműködni velük — emeli ki az Euronews.

Ám megbízható közvélemény-kutatás hiányában a választások kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan – akárcsak a Grúz Álom következő lépése, ha nem sikerül megszereznie a többséget.