6p

Kedden elnököt választ az Egyesült Államok – hogyan állnak az esélyek a legutolsó közvéleménykutatások szerint? A lényeg nem az, hogy kit támogatnak többen országosan, hanem az, hogy ki szerzi meg a győzelemhez minimálisan szükséges 270 elektori szavazatot – ez pedig alapvetően az úgynevezett csatatérállamokban dől majd el.

Ha országosan nézzük, csaknem holtversenyben van az elnöki posztért folyó versenyben a republikánus Donald Trump és a demokratapárti Kamala Harris.

Fej fej mellett

Harris – aki a Joe Biden elnöksége alatti években a modernkori amerikai történelem egyik legnépszerűtlenebb alelnöke volt – kis előnyre tett szert Trumppal szemben, amikor július végén gyakorlatilag átvette az elnökjelöltséget a mentális állapotának romlása miatt visszalépő Joe Bidentől.

Az előnyt augusztusban és szeptemberben néhány százalékpontra növelte, az elmúlt hetekben azonban egy százalékpontra csökkent a különbség közte és Trump között:

jelenleg a megkérdezettek 48 százaléka támogatja őt, 47 százaléka pedig a volt amerikai elnököt a BBC által idézett friss, összesített amerikai közvéleménykutatási adatok szerint.

A játszma tétje, a Fehér Ház
A játszma tétje, a Fehér Ház
Fotó: Depositphotos

A győzelem szempontjából a lényeg persze nem az, hogy országosan kit támogatnak többen, hanem az, hogy ki szerzi meg elegendő tagállam támogatását, azaz a győzelemhez minimálisan szükséges 270 elektori szavazatot. (Az elnököt a tagállamok küldöttei, az úgynevezett elektorok választják meg, az amerikaiak tehát hivatalosan rájuk szavaznak az alapján, hogy melyik jelöltet támogatják.)

Itt dől el a választás

A tagállamok által delegált elektorok száma alapvetően népességszámtól függ, és túlnyomó többségükben a „mindent visz-elv” érvényesül: az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt viszi az összes elektori szavazatot.

Az 50 amerikai tagállam többsége hagyományosan vagy republikánus vagy demokratapárti irányba húz, esetükben szinte előre borítékolható a végeredmény (bár a meglepetéseket természetesen itt sem lehet teljesen kizárni).

A választás tehát azokban az államokban dől el, ahol mindkét jelöltnek reális esélye van a győzelemre. Ezek az úgynevezett csatatérállamok, amelyek jelenleg a következők: Pennsylvania (19 elektori szavazat), Georgia (16), Észak-Karolina (16), Michigan (15), Arizona (11), Wisconsin (10) és Nevada (6).

Az ABC News által összegzett közvéleménykutatási adatok szerint a hét csatatérállam közül háromban jelenleg Trump vezet: Arizonában mintegy 2, Georgiában és Észak-Karolinában pedig egy-egy százalékkal. Harris két államban, Michiganban és Wisconsinban áll az élen (kevesebb mint egy százalékkal), Pennsylvaniában és Nevadában pedig döntetlenre áll a verseny.

A különbségek azonban olyan kicsik – hívja fel a figyelmet a BBC –, hogy a közvélemény-kutatások átlaga alapján lehetetlen megmondani, hogy valójában ki vezet (a felmérések általában 3-4 százalékpontos hibahatárral kalkulálnak.)

Arizonában, Georgiában, Észak-Karolinában és Nevadában már több alkalommal volt változás az első helyen. Michiganban, Wisconsinban és Pennsylvaniában Harris vezetett augusztusban 2-3 százalékkal, azóta azonban csökkent az előnye, Pennsylvaniában pedig el is vesztette az első helyet.

Érdekesség, hogy utóbbi három állam 2016-ig demokratapárti fellegvár volt, akkor azonban Trump elhódította őket Hillary Clintonnal szemben. Joe Biden 2020-ban visszavette őket, és ha sikerülne megtartania Harrisnek e három államot, akkor nagy lépést tenne a győzelem felé.

Harris mindenesetre jobban teljesít Trumppal szemben, mint tette anno Biden, aki a visszalépése napján átlagosan csaknem öt százalékponttal volt lemaradva a csatatérállamokban.

Kérdés persze az is, hogy mennyire lehet bízni az előzetes közvélemény-kutatásokban: 2016-ban és 2020-ban például alábecsülték Trump támogatottságát – részben azért is, mert a republikánus politikus híveit nem volt könnyű bevonni a felmérésekbe.

Azóta azonban a közvéleménykutatók számos változást vezettek be a mérésekben, a 2022-es időközi választás pedig állítólag az egyik legsikeresebb volt az amerikai történelemben a kutatók szempontjából.         

Mit mond a szakértő?

„Teljesen fej-fej mellett van a két jelölt (…) Megjósolhatatlan, hogy ki nyeri a választást” – mondta korábban mindezzel összhangban Yaro Patrice Amerika-szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. 

Hozzátette: ha mindenáron tippelnie kellene, akkor kicsit esélyesebbnek tartja Harrist, de „a vagyonomat nem tenném fel szívesen erre.” Megemlítette, hogy egy amerikai professzor, Allan Lichtman – aki 1984 óta minden elnökválasztás eredményét sikeresen megjósolta egy különleges modell segítségével – szintén Harrist jelezte győztesnek.

Patrice is kiemelte, hogy a választás fókusza most a csatatérállamokra korlátozódik – gyakorlatilag ezekben fog eldőlni a győzelem.

Szerinte a két párt támogatottsága a 2010-es évekre földrajzilag is kettészakadt: a nagyvárosok demokratapártiak, a kisvárosok és a vidék republikánusok. A nagyvárosokat körülvevő külvárosok pedig jelenleg kiegyenlítettek, „itt lesz a nagy csata.”

Szerinte az alapkérdés az, hogy „ki a változást ígérni tudó jelölt”. Az amerikaiak ugyanis elégedetlenek sok dologgal, többek között a gazdasággal – Trumpnak ebből a szempontból jelentős előnye volt Bidennel szemben a közvéleménykutatásokban, Harris-szel szemben viszont már jóval kisebb az előnye.

Ugyanakkor – tesszük hozzá – a volt elnök személye annyira megosztó, hogy a választás alapvetően Trump és „nem Trump” közötti döntésnek tűnik, amely során háttérbe szorulhatnak a választási ígéretek.

November 5-én persze nemcsak elnök-, hanem kongresszusi választás is lesz – a Képviselőház mellett a Szenátus egyharmadát is megválasztják az amerikaiak –, és ekkor tartják a tagállami választásokat is (polgármesterek, kormányzók, tagállami törvényhozás megválasztása). Azaz minden szempontból irányt választ az Egyesült Államok.

Érdekesség egyébként, hogy hétfőn a Klasszis Média stábja (nem reprezentatív) közvéleménykutatást végzett Budapest utcáin a témában. Az eredmény hasonló lett, mint a tengerentúlon: a megkérdezettek közül körülbelül ugyanannyian támogatták Harrist, mint Trumpot. (Videónkat kedden tesszük közzé.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG